Az ipari termelés növekedési üteme áprilisban tovább lassult: 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a márciusi 9,2 és a februári 14,6 százalékos növekedési után. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint az ipar áprilisi kibocsátása 0,7 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, a márciusi 3,6 százalékos visszaesés után – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott részletes adataiból. Az egy héttel korábban kiadott előzetes adatok, mind éves, mind havi összevetésben gyengébb, 6,9, illetve 0,5 százalékos növekedést mutattak.
A kiigazítatlan éves összevetésű adatok szerint az export értékesítés volumene a márciusi 14,5 százalékról 7,6 százalékra – munkanaphatással kiigazítva 14,5-ről 10,1 százalékra – lassult. A belföldi értékesítés visszaesése az előző havi 2,9 százalékról 3,4 százalékra gyorsult, bár a munkanappal kiigazított számítások szerint az 1,3 százalékos április visszaesés kisebb volt a márciusi 2,9 százalékosnál.
Szezonálisan és munkanaphatással korrigált havi adatok szerint a belföldi értékesítés 1,6 százalékkal nőtt márciushoz képest, az előző havi 0,9 százalékos csökkenést követően, míg az export csak 0,5 százalékkal mérséklődött a márciusi 2,2 százalékos visszaesés után. A munkanappal kiigazított adatokat befolyásolja, hogy az idén áprilisban volt húsvét, míg tavaly márciusra esett.
Az ipar 2011. áprilisi termelésének és exportértékesítésének a márciusinál kedvezőtlenebb alakulásában a mérsékeltebb külpiaci kereslet és munkanaphatás egyaránt érvényesül. Az ipari termelés motorja – a kisebb növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye volt.
Az ipari export az év első négy hónapjában 14,7 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az áprilisi exportértékesítés felét a feldolgozóipar két alága adta: a járműgyártás kivitele 8,1 százalékkal emelkedett, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 3,9 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában (ebben az alágban a KSH legutóbb 2009 novemberében mért exportcsökkenést).
Az ipar belföldi értékesítése január-áprilisban 4,7 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év negyedik hónapjában 3,2 százalékkal nőttek.
2011 áprilisában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése kismértékben, 2,0 százalékkal csökkent a múlt év azonos hónapjához viszonyítva, míg az első negyedévben 20 százalékot meghaladó növekedést mutatott. Az új exportrendelések áprilisba 3,4 százalékkal visszaestek az előző havi 23,3 százalékos szárnyalás után, míg az új belföldi rendelések ebben az évben a legmérsékeltebben 7,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány áprilisban 20,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az előző hónapban alig alacsonyabb bázisról 26 százalékos növekedést mutatott.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül áprilisban a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 7,3 százalékkal magasabb, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét.
Áprilisában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben termelésbővülést regisztrált a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás volumene 7,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában.
Az exportadatokhoz hasonlóan 2009 novembere óta először figyelhető meg visszaesés a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés több mint egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: itt a kibocsátás 3,5 százalékkal kisebb volt, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésének következménye.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának volumene 1,0 százalékkal csökkent, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát jelentő hazai eladások 0,8 százalékos mérséklődése miatt.
Számottevő volumenbővülés tapasztalható a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártásában (19,2 százalék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,5 százalék).
A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a feldolgozóipari termelésből mintegy 8 százalékot képviselő fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában: az alág kibocsátása 9,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a kivitel mérséklődése miatt (az első három hónapban több mint 20 százalékos volt a növekedés). Több hónapja tart a növekedés a legkisebb súlyú alágban: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 35,6 százalékkal bővült a külpiaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.