A magyar uniós elnökség által szorgalmazott Duna-stratégiában külön cselekvési terület az oktatás fejlesztése és a vállalkozások versenyképességének javítása. A cél, hogy a régióban, hangolják össze a szakképzést.
Köztudott, hogy a magyar munkaerő nehezen mozdul, és ennek nemcsak az az oka, hogy ragaszkodik a házához, a tágabb családjához, hanem az is, hogy a végzettségét igazoló bizonyítványát nem fogadják el bárhol. Ezen változtatna az a magyar kezdeményezés, amely a Duna-stratégia része.
Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján azt mondta: a térség országaiban kölcsönösen el kell ismerni a szaktudást, amihez persze az is kell, hogy a bizonyítványok mögött minden érintett országban azonos tudás legyen, tehát össze kell hangolni a szakképzést a Duna-régióban, és építeni kell a jól működő német és osztrák példákra.
A Magyarországon elindult autóipari fejlesztések motorjai lehetnek a szakképzés hazai megújításának. A képzéssel a munkaerő-piaci igényeket kell kiszolgálni. Sok szakmában munkaerőhiány van, például a gépiparban, erre Magyarország akár új képzéseket is építhet – mondta a kormánybiztos. Ha pedig átválthatók lesznek a bizonyítványok, akkor a magyar munkaerő és a magyar cégek is könnyebben tudnak mozogni a régióban.
A foglalkoztatáspolitikáért felelő államtitkár, Czomba Sándor emlékeztetett a kormány terveire. A gyakorlati szakképzést már a kilencedik évfolyamon elindítanák, és az iskolai tanműhelyekből kivinnék a diákokat a vállalatokhoz, hogy valódi tudást szerezzenek. A szakképzést rövidítenék három, illetve négy évre. A finanszírozást pedig úgy alakítanák, hogy a vállalkozásoknak, akár a legkisebbeknek is, megérje tanulót felvenni.