Újra ringben…

A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság a tisztviselők esetében alkotmányellenesnek

minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amelyet a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé. A kabinet által

benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem

megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés

alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.

 
Szavaz az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények

módosításáról is, amely tartalmazza a kormánytisztviselők felmentésének újragondolt szabályait. Az előterjesztés

szerint 2012. január elsejétől létrehozzák a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amely ugyancsak a hatékony

jogvédelmet szolgálná ezekben az esetekben. Az Alkotmánybíróság 2011. február 15-i határozatában egyhangúlag

megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a

munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését.  

A január elsejétől működő Kormánytisztviselői Döntőbizottság a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével és

egyéb munkáltatói intézkedésekkel szembeni „belső jogorvoslat lehetőségét” teremtené meg, a testület országos

hatáskörrel rendelkezne. A testület elnökét, helyettesét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszter

javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

A részletes indoklásban pontokba szedve írják le a kormánytisztviselők felmentésének főbb jogcímeit. Ezek között

szerepel a létszámcsökkentés, a méltatlanság, a bizalomvesztés és a nem megfelelő munkavégzés. Utóbbi három fogalmat

részletesen is definiálják a javaslatban.

Szerepel még az előterjesztésben két speciális juttatás bevezetése. A tárcaközi céljuttatást kormánytisztviselők

kaphatják, tárcák közötti együttműködés díjazására. A kutatói céljuttatást is ők kapják, külön megállapodás alapján,

a kormányzati tevékenységet szolgáló kutatói tevékenység végzéséért.

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az alap

létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról is hétfőn tartják a zárószavazást.

A hét második napján terítékre kerül az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi

nyugdíjkorhatárhoz kötése is. A benyújtott módosító javaslatok ismertetésével folytatódhat a költségvetési csalás

tényállásának bevezetéséről szóló tanácskozás. A kabinet előterjesztése alapján a jövőben akár két évig terjedő

szabadságvesztésre is ítélhető, aki költségvetési csalást hajt végre, illetve társadalombiztosítási, szociális, vagy

más jóléti juttatással él vissza. A kormány indoklása szerint erre a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal

összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség.

Ugyancsak részletes vita indul arról a Lázár János, illetve frakciótársa, Balsai István által kezdeményezett

alkotmánymódosítási javaslatról, amely korlátozhatóvá, illetve megszüntethetővé teheti a korkedvezményes nyugdíjakat.

Az Országgyűlés kedden megtárgyalhatja még a cukorgyárak privatizációját feltáró vizsgáló bizottság, valamint az

Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozására irányuló kezdeményezést is.

Folytatják kedden a Büntető törvénykönyv módosításának részletes vitáját, ennek lényege, hogy bekerülne a Btk-ba a

költségvetési csalás fogalma.

Szintén hétfőn kezdik meg a részletes vitáját Lázár János, Balsai István és Talabér Márta alkotmánymódosító

javaslatának, amelynek lényege, hogy az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében azokra terjedne ki, akik

betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Utóbbi jelenleg 62 év.

A Kereszténydemokrata Néppárt mindenképpen reális kompromisszumot szeretne a szabad vasárnap ügyében. Stágel Bence, a

kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője a vasárnapi zárva tartással érintett kereskedelmi üzletek pontos

körének meghatározásában, illetve a családi vállalkozások előnyben részesítésénél lát elsősorban lehetőséget.

A kereszténydemokrata politikus az elmúlt időszakban folytatott egyeztetéseket összegezve azt mondta, hogy a

kereskedelmi dolgozók érdekképviseleti szerveinek körében abszolút pozitív a szabad vasárnap fogadtatása. Mint

kifejtette: az elmúlt hetekben lehetősége nyílt számos kereskedelmi dolgozóval, illetve képviselőikkel találkozni,

akik elmondták, hogy a munkahelyükön a multinacionális cégek már eleve szűkre tervezik a munkavállalói létszámot,

ezért a dolgozóknak esélyünk sincs a törvényben biztosított heti szabadnapot akár vasárnap kivenni. Utalt arra is,

hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének felmérése alapján a törvényben foglaltaknál, vagyis a

megengedettnél többet dolgoznak a multinacionális cégek munkavállalói, miközben az átlagbérük igen alacsony. Mégis, a

felmérés szerint 94 százalékuk azt mondja, hogy nem szeretnek vasárnap dolgozni és szintén ugyanilyen arányban

vallják azt, hogy nem kell elbocsájtástól tartaniuk a törvénymódosítás bevezetése esetén.

Stágel Bence szerint egy másik érv a szabad vasárnap mellett, hogy heti egy pihenőnapot egyébként is biztosítania

kell a cégeknek, tehát csupán annyi történne, hogy mindenütt egyértelműen a vasárnap lenne a kijelölt heti pihenőnap,

ezáltal a munkáltatók is könnyebben betarthatnák a munkajogi előírásokat. A vasárnapi munkavégzés egyébként nemcsak a

kereskedelmi szektor dolgozóit érinti hátrányosan, hanem a kereskedelmi cégek beszállítóit is, ők is egyetértenek

tehát a szabad vasárnap törekvéssel – jegyezte meg. A kormánypárti politikus szerint érdemben nem fognak csökkeni az

adóbevételek sem, mert vasárnap helyett más napokra koncentrálódna a forgalom. A 90-es évek vége óta a hipermarketek

többsége naponta 6-22 óra között nyitva van, sőt még hétvégén is.

„Azt gondoljuk, hogy a vasárnap szabaddá tételével a hét többi napján arányosan eloszlik majd a vásárlásra szánt idő,

sok bevásárlóközpont napi 16 órát tart nyitva most is” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Közvetett hatásként

mindenképpen figyelembe kell venni a pihenéshez, testi, lelki egészséghez való alapjog érvényesülését, ami preventív

módon, hosszú távon akár még az egészségügyi kiadásokat is csökkentheti – emelte ki Stágel Bence, aki hozzátette: nem

minden üzletre vonatkozna a törvénymódosítás, hiszen éppen a családi programokat, vasárnapi időtöltést kiszolgáló

üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, szolgáltató szektorban tevékenykedők nyitva tarthatnának. Ebben az esetben még

munkaerő felvételre is szükség lehet, például a turisztikai és vendéglátó-ipari szektorban.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága üdvözli, hogy célzott parlagfű-mentesítési közmunkaprogramot indít

június közepén a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az ország ötven, parlagfűvel legfertőzöttebb kistérségében irtják majd

a gyomot. A program végrehajtására 410 millió forint áll rendelkezésre, melyből 2250 munkanélkülit alkalmazhatnak

parlagfű-mentesítésre, napi 6 órában, két hónapon át. Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is a lakosság

negyede szenved allergiától, a betegek 60-90 százaléka a parlagfű-pollenre érzékeny.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, miként az

interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem.

 

HÉTFŐ

 
Szeptember 5-ének, Calcuttai Teréz anya halála napjának az ENSZ Közgyűlése által a Jótékonyság Világnapjává történő

nyilvánítása kezdeményezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és

vallásügyi bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: dr. Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi,

civil- és vallásügyi bizottság elnöke Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapot létrehozó megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A

napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita és a határozathozatal.)

A Délkelet-európai Rendészeti Központról szóló, Bukarestben, 2009. december 9-én létrejött egyezmény, valamint a

Délkelet-európai Rendészeti Központ kiváltságairól és mentességeiről szóló, Bukarestben, 2010. november 24-én

létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat.  (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor

belügyminiszter. Általános vita és határozathozatal.)

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló

törvényjavaslat. (Dr. Dorkota Lajos, Vargha Tamás, Törő Gábor és Tessely Zoltán (Fidesz) képviselők önálló

indítványa. Zárószavazás.)

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.

 (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás.)
 

Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés

felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat.  (Dr. Kocsis Máté,

Németh Szilárd István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Ágh

Péter és Szijjártó Péter (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. Az előterjesztés

elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők

jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója:

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és a zárószavazás.)

Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap

létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György

nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

 
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Szalay Ferenc, Kovács Péter

és Hadházy Sándor (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A

napirendi pont előadója: Rogán Antal, a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke. Általános vita. Az előterjesztés

elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A világörökségről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.  

Részletes vita.)

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a

közművelődéséről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László (Fidesz)

képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)
 

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr. Nagy Gábor Tamás, dr.

Láng Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

 
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dr.

Kovács Zoltán, dr. Láng Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

 
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József, Dr. Nagy

Kálmán (KDNP), dr. Zsiga Marcell, Gajda Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.

(Koszorús László, Dr. Dancsó József, dr. Zsiga Marcell (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény

módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az

általános vita folytatása és lezárása.)

KEDD

Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A

napirendi pont előadója: Rogán Antal, a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke. Az általános vita folytatása és

lezárása. Az előterjesztés elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata

szükséges.)

A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont

előadója:  Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő

módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója:  Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

miniszter. Részletes vita.)

Egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. ((Lázár János, dr.

Varga István (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti

rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, dr. Balsai István,

Talabér Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési

képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló 52/2010. (VII. 14.) OGY határozat

módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság önálló

indítványa. Általános vita a lezárásig.)
 

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi

cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság

felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Font Sándor, Ivanics Ferenc (Fidesz) képviselők önálló

indítványa. Általános vita a lezárásig.)