Izrael kész a kompromisszumra a leendő palesztin állammal a határok kérdésében, de nem vonul vissza az 1967-es határok mögé – jelentette ki kedden Washingtonban az amerikai kongresszus két háza előtt elmondott, esetenként vastapssal megszakított beszédében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Hangsúlyozta, hogy a megegyezésnek tükröznie kell az 1967 óta megváltozott demográfiai realitásokat, s hogy Nagy-Tel-Aviv és Kelet-Jeruzsálem zsidók által sűrűn lakott, valamint a stratégiai és biztonsági szempontból fontos területek Izrael részét képezik majd. Ugyanakkor a békekötés után lesznek olyan zsidó települések, amelyek kívül esnek majd a zsidó állam határain, s amelyek státusáról meg kell majd állapodni.
„Jeruzsálemet sohasem lehet felosztani” – jelentette ki Netanajhu, aki ugyanakkor „nagyvonalú” területi rendezést ígért a palesztinoknak.
Az izraeli miniszterelnök szerint a leendő palesztin államnak demilitarizáltnak kell majd lennie, de határai mentén Izraelnek hosszú távon fenn kell majd tartania a katonai jelenlétét. Mint mondta „erőteljesen ellen kell állni” annak a törekvésnek, hogy az ENSZ közgyűlése (idén ősszel) elismerje a palesztin állam függetlenségét.
Benjámin Netanjahu megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a Hamász palesztin szervezettel. Felszólította Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy bontsa fel a Hamásszal megkötött megállapodást és kezdjen el tárgyalni.
Az izraeli miniszterelnök kijelentette: a béke fő akadálya, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu ezért a megegyezés feltételéül szabta, hogy a palesztinok ugyanúgy ismerjék el a zsidó állam létezésének jogát, mint ahogy az oslói megállapodás nyomán hivatalba lépett mind a hat izraeli miniszterelnök megtette ezt a palesztin állam esetében.
„Itt az ideje, hogy Abbász elnök kijelentse: elfogadom a zsidó államot” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a közel-keleti stabilitás és béke évtizedek óta Izraelnek az Egyiptommal és Jordániával megkötött békeszerződésén nyugszik, s hogy a zsidó állam tartós, két állam egymás mellett élésére épülő békére törekszik a palesztinokkal is.
Netanjahu megköszönte Barack Obama elnöknek az Izrael biztonságához az amerikai gazdasági nehézségek ellenére nyújtott támogatást. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek nincsen jobb barátja Amerikánál és fordítva.
Az „arab tavasz” kilátásaival kapcsolatban elmondta, hogy Izrael, amely évtizedek óta az egyetlen demokrácia a térségben, bizakodó és támogatja a megjelenésében „1989-es Berlinre és Prágára emlékeztető” reformfolyamatot, mert csak egy valóban demokratikus Közel-Keleten jöhet létre tartós béke. Ugyanakkor rámutatott, hogy ennek a végkifejletnek olyan befolyásos ellenzői vannak, mint Irán és a radikális iszlám. Emlékeztetett rá, hogy 1979-ben ígéretes változások voltak kibontakozóban Iránban, amelyeknek kegyetlen önkényuralom vetett véget, s hogy Libanonban a Hezbollah „középkori uralmat” vezetett be. Kifejezte meggyőződését, hogy a radikális iszlám végül vereséget szenved.
Benjámin Netanjahu figyelmeztette az amerikai törvényhozókat, hogy ha Irán atomfegyverhez jut, az nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el a térségben és elindíthatja a nukleáris terrorizmus veszélyét. Az izraeli kormányfő úgy vélekedett, hogy Teheránt csak az tántoríthatja el a konfrontációtól, ha tudatában van annak, hogy valóban minden opció lehetséges vele szemben. Netanjahu felhasználta az alkalmat, hogy megköszönje Obama azon ígéretét, miszerint az Egyesült Államok sohasem engedi meg, hogy a holokauszttagadó Irán atomfegyvereket fejlesszen ki.
„Amikor azt mondjuk, hogy soha többé, akkor úgy is értjük, hogy soha többé. Izrael mindig fenntartja magának a jogot, hogy megvédje magát” – jelentette ki Netanjahu, aki szerint a zsidó állam, amely mindig éberen vigyáz a biztonságára, sohasem fogja feladni a békére irányuló törekvését.