557 találatot dobott ki – egy hetes kereséséi idővel – az egyik nagy hírgyűjtő-portál, amikor Kuncze Gábor bepötyögte a Gyurcsány szót. „Jó ez neked?” – érdeklődött finoman Kuncze az ATV Kommentár című műsorában Gyurcsány Ferenctől. És a volt pártelnöki miniszterelnök kapásból rávágta, hogy „nem azért csinálja” (értsd: nem a klikkszám miatt). Ráadásul, jelezte Gyurcsány, a mostanában kurrens ügyek egy részét nem ő generálja (lásd: az ügyészségi gyanúsítás Sukoró-ügyben).
Az ügyészségi kikérő papírt Gyurcsány egyelőre nem látta, úgyhogy fogalma sincs, hogy érdemben mi van a hivatalos terminológia, „a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja” mögött. A volt pártelnök miniszterelnök, aki nem akarja elbagatellizálni a dolgot, nem sejti, hogy az idézett kifejezés azt jelenti-e, hogy csúnyán nézett a titkárnőjére, aki emiatt sírva fakadt, vagy éppen arra vonatkozik, hogy a Sukoró-ügyben megengedhetetlen módon utasított valakit. Mindenesetre az Országgyűlésnek postázott ügyészségi papírban valaminek lennie kell, különben a mentelmi bizottságot vezető KDNP-s Rubovszky György nem mondhatta volna, hogy a dokumentum tartalma nem elégséges ahhoz, hogy a grémium dönthessen Gyurcsány mentelmi jogának fel-, vagy fel nem függesztéséről. Mindenestre Gyurcsány azt ígérte, hogy miután beletekint az ügyészégi papírba, elmondja, mi áll benne.
Ami az ügyészség esetleges politikai vezérlését illeti, Gyurcsány abból indul ki, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő két vezetőjét hónapokig előzetesben tartották – ez a két ember később nyilvánosságra hozta tanúvallomásait, illetve rendre azt nyilatkozta, hogy az ügyészséget nem maga a Sukoró-projekt érdekelte, hanem a szervezet azt kajtatta, mi van Gyurcsánnyal. „Azaz nem az igazságot akarják kideríteni, engem akarnak elkapni” – summázott Gyurcsány. Aztán később, emlékeztetett a miniszterelnök, amikor a bíróság már nem találta indokoltnak a két MNV-s vezető előzetesben tartását, maga az ügyészség írta le, hogy azért kellene a gyanúsítottaknak rács mögött maradniuk, mert igazából így fogható meg egy felettük lévő ember. „Hát ki a csudára gondolhattak?” – mondta Gyurcsány, nem hagyva kétséget, hogy rá. Az ügyészek a volt pártelnök-miniszterelnök szerint semmi mást nem tesznek, csak végrehajtják, amit a Fidesz elnöke megkövetel.
„Pedig nem meccselek a miniszterelnökkel, noha gyakran úgy tűnik, mintha ez (mármint a volt és a jelenlegi kormányfő politikai birkózása – a szerk.) Orbán személyes ügye lenne”, mondta Gyurcsány. És azt is megállapította, hogy a baloldal ellenfelei ellenségként tekintenek szocialistákra és liberálisokra, és mint ellenséget el akarják söpörni őket – egyfajta élethalál-harcban.
Harc azonban a baloldalon is akad: az MSZP vezetésének egy része rossz szemmel nézi, hogy Gyurcsány pártszavazást kezdeményezett, melynek célja: az MSZP-s vezetők közvetlen választása, vagyoni helyzetük átvilágítása, egyszerre több tisztség betöltésének megakadályozása. Már 2000-ben azt írta, emlékeztetett Gyurcsány, hogyha az MSZP egyszer kormányozni akar, akkor át kell alakulnia. Csak hát a volt pártelnök-miniszterelnök szerint éppen a kormányzás miatt nem maradt idő a párt átformálásra. Noha, 2007-ben (pártelnökké választásakor) megpróbálta módosítani az alapszabályt, csak nem sikerült. „Mert az MSZP vezetésének egy része szembe ment az átalakulási törekvésekkel, holott a tagság túlnyomó többsége elszántan akarja ezeket a változásokat. Azaz az MSZP vezetői nem velem vitatkoznak, hanem a tagsággal” – rajzolta fel a törésvonalakat Gyurcsány.
Aki szerint szimpla kifogás, hogy az „MSZP ne magával foglalkozzon”, mert pont az ellenzéki lét első felében kell tisztázni, hogy milyen is a párt. Úgyhogy Gyurcsány úgy gondolta, nekifut még egyszer, mert az nem állapot, hogy az MSZP nem moccan, semmi vonzása nincs, így hiába pártolnak el százezrek a Fidesztől, a leszakadók nem állnak át balra. Márpedig Gyurcsány szerint az MSZP-ből kell új pártot csinálni, össze kell fogni a szocialisták egymillió szavazóját, és több százezer embernek lehetőséget kell adni, hogy egy megújult, talán új nevet is kapó formációhoz csatlakozzon. Ha ez a kísérlet kudarcba fullad, akkor Gyurcsány szerint vagy be kell csukni a kaput jó időre, és kivonulni a politikából, vagy nekiállni, és csinálni valami mást (értsd: új pártot). Ám ezek szerint ezek logikai találgatások, az egyértelmű szándék a jelenlegi párt megmozdítása. Ami a mozdítás módszerét illeti, hát arra kell menni, amerre a konzervatívokat és liberálisokat megszólító Demokratikus Charta tart – ehhez persze idő kell, így Gyurcsány 2012-ig türelmes.
Ami az aktuálpolitikát illeti, Gyurcsány nem azt tartja a legborzalmasabbnak, ami az alkotmánnyal és az Alkotmánybírósággal történt, hanem a mindennapok terrorját. Nevezetesen azt, hogy egy tanárember fél attól, miszerint kiderül, hogy más a pártpreferenciája, mint az igazgatójának, és ebből baja lesz. Így elmondható, hogy a ’80-as évek második felében már kevésbé volt erőszakszagú és áporodott a levegő, mint amit a kormány most ont magából, összegez Gyurcsány. Ezt a Kádár puha világához szokott Magyarország nem fogja sokáig megengedni, és azt mondja a hatalomnak: el lehet menni. Az viszont egy komoly kérdés, hogy mi lesz Orbán bukása után, ugyanis sokkal könnyebb lesz a választókat meggyőzni arról, hogy a hatalomnak mennie kell, mint abban megegyezni, hogy mi történjen kormányváltás után. Ugyanis a jelenlegi kabinet bebetonozza az embereit, így a következő kormány egy ellenséges környezettel találja majd szembe magát, és az alkotmány miatt olyan apróságokról nem tud dönteni, mint adó, nyugdíjpolitika, stb.
Forrás : Gondola.hu