Állóháború kezd kialakulni a rendvédelmi dolgozók és a kormány között, pedig senkinek sem lehet az az érdeke, hogy ez így is maradjon – mondta Kónya Péter, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezeteit tömörítő demonstrációs bizottság elnökeként kedden, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén. A szakszervezeti vezető a bizottság előtt elmondta: felborult a munkabéke a fegyveres és rendvédelmi szférában, amire jó példa a múlt szombati tüntetés, ahol a rendőrség becslése szerint 15 ezren vettek részt. Ez egyértelmű üzenet a kormánynak és a civil kontroll megtestesítőinek: a Széll Kálmán Tervben meghatározott irányvonal rossz – tette hozzá.
Kónya Péter szerint az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkentették rendvédelmi dolgozók jogait, ahogy a juttatásaikat is; „többször volt befagyasztva az illetményalap, mint ahányszor emelkedett” – mondta.
A szakszervezeti vezető szerint szétverték az illetménytáblát, amelyet különböző pótlékokkal próbálták pótolni, kiszámíthatatlanná tették az életpályát, amely mára már nem vonzó és nem képes megtartani az alkalmazottakat. „Ha nem lenne ekkora munkanélküliség az országban, akkor még ennyien sem jelentkeznének ezekre a munkákra” – vélte Kónya Péter.
Mint elmondta: a szolgálati nyugdíj vagy más szerzett jog módosításához kiszámítható életpálya-modellre lenne szükség, de ez egyelőre nem áll készen, így ha csorbítják jogaikat teljesen „kiüresedhet” a szakma.
Kónya Péter szólt arról is, hogy szívesen tárgyalnának a problémáikról, de Pintér Sándor belügyminiszterrel nem tudnak megállapodást kötni. Hozzátette: tavaly decemberben az történt, hogy már sikerült megállapodásra jutniuk, de egy kormányzati egyéni indítvány felrúgta azt.
A bizottsági ülésen Kónya Péter – aki egyébként a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke is – mellett felszólaltak a különböző rendvédelmi ágazatok érdekképviseleti vezetői is.
Mint elhangzott: rendkívüli az elégedetlenség a hivatásos dolgozók között, ezért a rendvédelmi munkavállalók nem tudnak tovább „hátrálni”. Többen is azt hangoztatták, hogy 60 év feletti tűzoltót, rendőrt, katonát már nem lehet olyan vészhelyzetbe vezényelni, amire a fiatalabbakat igen, ezért is szükséges a korkedvezményes nyugdíj fenntartása.
Többek mellett Czövek János, a Honvédszakszervezet (HOSZ) elnöke azt mondta, hogy minden NATO-tagországban van valamilyen nyugdíj-kedvezmény. Ha eltörlik a szolgálati nyugdíjat, akkor az utolsó kedvezmény is megszűnik, amely a pályán tartja, oda vonzza a katonákat.
Mint azt többen is kinyilvánították: a demonstráló szakszervezetek addig nem engednek, amíg a kormány vissza nem vonja a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének tervét.
Iváncsik Imre, a bizottság szocialista alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az állomány szerzett jogainak csorbítása vagy elvétele nem végigvihető az állam részéről; arról lehet beszélni, hogy az újonnan belépők helyzete mennyiben módosuljon a jövőben – fűzte hozzá.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő hozzászólásában elmondta: jövőre és 2013-ra másfél milliárd forintos megtakarítás érhető el a korkedvezményes nyugdíj eltörléséből, most pedig az állam 4 milliárd forintért vásárol nyomtatókat. Ezért sem támasztható alá rendszer eltörlése sem gazdasági, sem szakmai indokokkal.
A szerzett jogok elvétele és a szervezetek költségvetéseinek eltörlése konkrét vészhelyzetet okozhat, ami emberéletbe kerülhet – fűzte hozzá.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke szerint a kormány terve nem azt jelenti, hogy egyoldalúan elveszik az állomány szerzett jogait, hanem ezeket valamivel pótolják. „Senki nem mondta, hogy ez a javaslat pusztán az önök jogainak csorbításával járna (…), de azt kérem, hogy fogadják el, ez a rendszer sem gazdasági sem morális szinten nem tartható fenn” – hangsúlyozta az elnök.
A korkedvezményes nyugdíj nem „frakciófegyelem” kérdése lesz, mert mindenképpen módosításra szorul. Ez nem jelenti azt, hogy nem kárpótolják az állományt egy más struktúrában – fűzte hozzá Kocsis Máté azzal együtt, hogy ezek a tervek a teljes nyugdíjrendszer módosításával függnek össze.
A bizottsági meghallgatás végén Harangozó Tamás javaslatára a bizottság szavazott arról, állást foglaljon-e a kérdésben, és tegyen-e javaslatot a kormánynak, hogy kezdjen tárgyalásokat a rendvédelmi szakszervezetekkel. A javaslatot végül 4 igen és 11 tartózkodó szavazat mellett elutasították.
MTI