A mártírhalált halt felvidéki magyar képviselő, Esterházy János nevét hamarosan felveheti egy újpesti park. Erről már három éve döntött a képviselő-testület, azonban azt nem továbbította jóváhagyásra a fővárosnak a szocialista városvezetés. Az ötletgazda, Wintermantel Zsolt, a fővárosnál ismét kezdeményezte a névváltozást, ami a vonatkozó rendelet módosítása után végre megvalósulhat.
Gróf Esterházy János emléknapot tartott Kassán a Magyar Köztársaság Nagykövetsége és Kulturális Intézete március 14-én, melynek keretében felavatták mellszobrát. A 110 éve született Esterházy Jánosról a magyar parlamentben múlt héten tartottak emlékülést. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának rendezvényén Kövér László rámutatott, Esterházy János rehabilitációját támogatják szlovákok, lengyelek és csehek is, ennek jegyében nyáron, Varsóban együtt avatják fel a szobrát. Esterházy János szlovákiai mártír magyar parlamenti képviselő rehabilitációja nem pusztán magyar ügy, hanem európai önbecsülésünk közös ügye – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Mint ismert, Újpest képviselő-testülete Wintermantel Zsolt javaslatára 2008 nyarán ellenszavazat nélkül határozott arról, hogy a németbarát, szlovák csatlósállamban a zsidók elhurcolása ellen bátran kiálló magyar honatya nevét vegye fel a Nádor utca és Vécsey utca kereszteződésénél található park.
Bár az elvi döntés megszületett, végrehajtására nem került sor, mivel a szocialista városvezetés nem jutatta el azt a fővárosi önkormányzathoz. Közterület elnevezéséhez a kerületeknek ugyanis ki kell kérniük a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyását. „Az önkormányzati választás után egyik első intézkedésem volt a döntésnek érvényt szerezni, benyújtottam Újpest erről szóló határozatát a fővárosnak” – idézte fel a történteket Wintermantel Zsolt. A polgármester az Újpesti Naplónak elmondta, időközben a főváros Esterházy Jánosról nevezte el az egyik rakpartot, és érvényben lévő rendelete szerint egy személyről csak egy közterületet lehet elnevezni Budapesten. „Újpest továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Esterházy János emberi nagysága előtt ekképpen is tisztelegjen. Bár mulasztásban vagyunk, kötelességünk végrehajtani a képviselő-testület döntését, ennek érdekében tettem is lépéseket. A Fővárosi Közgyűlés várhatóan március végén határoz arról, hogy a névadási korlátozás csupán egy kerületen belüli közterekre vonatkozzon. Amint módosul a fővárosi rendelet, nem lesz akadálya, hogy Újpesten egy park őrizze Esterházy János emlékét” – fogalmazott a polgármester.
Életpálya
Az 1901-ben Nyitraújlakon született Esterházy János a trianoni békediktátum után a felvidéki magyarok politikai vezetője, a kisebbségek jogainak mindenkori védelmezője volt, Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én, a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.
1944-ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után börtönözték be. A II. világháborút követően Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Szibériába deportálták. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án, egyetlen ülésen, Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak. Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni, Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugszanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt. A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy „a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt”.
Forrás:www.onkormanyzat.mti.hu