Sikertelen a kormány eddigi munkája – jelentette ki Vona Gábor pénteki Devecserben tartott sajtótájékoztatóján. Az a kormány, amely kétharmados parlamenti többséggel nem tud érdemi változásokat elérni, az sikertelen és eredménytelen – tette hozzá.
Vona Gábor szerint sokkoló, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, mit csináljon. Mint mondta: csak most bízta meg a miniszterelnök Matolcsy György, nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a strukturális reformokat. Felmerül a kérdés, hogy közel egyéves kormányzás után még mindig nem tudják, hogy milyen strukturális reformokat akarnak végrehajtani?
Vona szerint a rendszerváltás „második elsikkasztását éljük meg most”. A „látványos lépések” nyomán úgy tűnik, hogy itt nagy változások történnek, holott „az elmúlt húsz év folytatása zajlik Magyarországon” – jelentette ki. Mint mondta, „látványos lépés” volt az új adórendszer, a médiatörvény, a bankok és a multik megadóztatása, zajlik az alkotmányozás, ám ezek szerinte „mind-mind pótcselekvések”.
Véleménye szerint a kormány az ország igazi problémái megoldásához nemhogy hozzáfogott volna, de „még beszélni sem mer róluk”. Szerinte három csoportba sorolhatók a legnagyobb gondok: egyrészt nemzetközi függésben vagyunk, másrészt elképesztő mértékű az államadósság, harmadsorban pedig aggasztó a demográfiai helyzetkép. Vona Gábor szerint ezek „csapdahelyzetek”, s az elsőt illetően azt hangsúlyozta, hogy „abban az uniós konglomerátumban”, amelyben jelenleg vagyunk, (…) „Magyarországnak túl sok keresnivalója nincsen”, mert ott „csak egy szegény rokon, egy mostohatestvér, de inkább cseléd, rabszolga”.
Kijelentette: az államadósság „elképesztő mértéke” már egy olyan adósságspirált jelent, amelyből nem lehet a gazdaság felpörgetésével kijönni, ezért újra kellene tárgyalni az államadósságot, mert ez a helyzet „az összeomláshoz fog vezetni”. A „harmadik csapdahelyzetről” úgy fogalmazott, hogy „a cigányság népszaporulatával valamit kezdeni kellene, mert túlnőtte azokat a határokat, amelyekre az mondható, hogy egy egészséges társadalmi fejlődést jelenthetnek”. Társadalmi robbanásveszéllyel jár az a népszaporulat, amely a cigányságon belül zajlik, mert úgy születnek gyermekek ezrei, százezrei, hogy nincs mögöttük sem kulturális, sem szociális háttér – fogalmazott Vona Gábor.
A sajtótájékoztatón az MSZP-t a tolvajok, a Fidesz-KDNP-t a gazdagok pártjának nevezte, s szerinte a középosztály is süllyed már lefelé, s itt „nem nemzeti eszközkezelőre, hanem már nemzeti kríziskezelőre van szükség”.
Ferenczi Gábor elmondta: Devecserben és Kolontáron az emberek a mai napig várják a kártérítést, ám a részükre gyűjtött 1,8 milliárd forintot a kármentő bizottság roma kulturális központra, múzeumra és infrastrukturális beruházásokra akarja költeni. Közölte, hogy Kepli Lajos képviselőtársával, a Jobbok Veszprém megyei elnökével az Állami Számvevőszék vizsgálatát kérik az ügyben, de nem tartják kizártnak nyomozati eljárás kezdeményezését sem.
Kepli Lajos – aki a kolontári gátszakadás okait feltáró parlamenti bizottság elnöke is – azt hangsúlyozta, hogy az új gát építésének semmi értelme nem volt, pedig százmilliókat költöttek rá. Rámutatott: a kazettákban ugyanis nincs már lúg, a jövőben pedig – a száraz-technológiára való áttéréssel -, nem lesz ennyi folyadék. A bizottsági elnök szerint szinte biztos, hogy „emberi mulasztás játszott közre” a gátszakadásnál, s nem hisznek a „természeti katasztrófáról szóló történetekben”.
forrás: jobbik.hu