A Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.
Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek 7 százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedés a számítógépes modellekkel csak akkor volt – visszamenőleg – előre jelezhető, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.
A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000. őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Az eredmények szerint a szóban forgó árvíz kialakulásának valószínűségét több mint kétszeresére növelte az éghajlatváltozás.
„Mindkét tanulmány gyengít azon az érven, hogy az éghajlatváltozás egy áldozat nélküli bűncselekmény” – mondta Myles Allen, az Oxfordi Egyetem kutatója, a második tanulmány társszerzője.
Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója, aki egyik tanulmány megírásában sem vett részt, mindkét kutatást különösen relevánsnak nevezte az idei télen és az elmúlt néhány évben tapasztalt szélsőséges időjárási események fényében. Jelenleg is folynak a kutatások arról, hogy a tavalyi oroszországi hőhullám és a pakisztáni árvíz összefüggésbe hozható-e a klímaváltozással.