A miniszterelnök a tavaszi ülésszakot megnyitó beszédében emlékeztetett, hogy évtizedes adósságokat törlesztett a törvényhozás az elmúlt időszakban.
A kormány december 23-a óta 68 kormányrendelet, 32 kormányhatározat, és 76 miniszteri rendeletet adott ki, 13 törvényjavaslatot nyújtott be. Jelenleg 23, a kormány által készített törvényjavaslat várakozik, ebből 11 érdemi tárgyalást igényel, 12 nemzetközi szerződés kihirdetéséről szól – kezdte beszédét Orbán Viktor. Mint fogalmazott, január 1-jén hazánk átvette az uniós soros elnökséget, és február 14-ig 32 uniós rendezvényt bonyolítottak le, melyből négy miniszter szintű találkozó volt. Bemutattuk az elnökségi programot, amit minden képviselő pártállástól függetlenül támogatott, és elismerését fejezte ki – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök ugyanakkor kitért arra is, hogy a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen. A magyarok demokratikus elköteleződését megsértették, a magyarok önbecsülését figyelmen kívül hagyták – jegyezte meg Orbán Viktor, leszögezve: a kormány ezt a támadást visszaverte, a támadók érveit nevetségessé tette.
Ideje hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal és hazugságokkal eljátszotta a nemzetközi megbecsülését – húzta alá a miniszterelnök. Hozzátette azt is: a mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt az ügyefogyott és szerencsétlen elődeikkel tették. Mint folytatta, hazánk egyetlen országtól sem fogad el kioktatást, egyetlen országot sem fogad el fölénk rendelt felügyelőnek.
Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk. Magyarországot azért rendeztük be a demokratikus élet és szabadság szellemében, mert mi demokráciában és szabadságban szeretnénk élni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a kormány a jövőben folytatja az uniós elnökségi program megvalósítását. Emlékeztetett, az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytattak az európai munkaadók szervezeteivel, a történelmi egyházak nemzetközi vezetőivel és nemzetközi zsidó szervezetekkel is.
Senkinek nem csökkenhet a fizetése!
A három fiatal lány oktalan halála mindannyiunkat megrázott – emlékeztetett Orbán Viktor a West Balkán-tragédiára. Mint mondta, a kormány újraszabályozta a szórakozóhelyekre vonatkozó szabályokat, előírásokat, és megkezdődött a gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztató személyek felelősségre vonása is.
A miniszterelnök hangsúlyozta: áttörést értek el az energiapolitikában is, megkezdődött az energiafüggőségünk felszámolása. A horvátokkal, a szlovákokkal kötött szerződések, és többek között a szlovák-lengyel szándéknyilatkozat megszületésével már nemcsak Kelet, hanem Észak felől is biztosított a gázellátás – tette hozzá magyarázatképpen.
Megtettük a nyugdíjreform első lépéseit is, az ország lakosságának 97 százaléka döntött úgy, hogy az állami rendszerben takarékoskodik az időskorára – szögezte le, majd hozzáfűzte: a következő lépésben garantálják az állami rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Január elsejétől a nők életkortól függetlenül, negyven év után nyugdíjba vonulhatnak, visszaállítottuk a három éves gyest, megnyíltak a kormányablakok, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – sorolta a további változásokat a miniszterelnök. A kormány kiemeltté nyilvánította a győri Audi-beruházást is, ezáltal új munkahelyek megteremtését tette lehetővé.
A kormányfő kiemelte az adózással kapcsolatos változásokat. Az új adórendszer kedvezőbb a családok számára, és az új közteherviseléssel senki nem járhat rosszabbul – szögezte le. Hozzátette: az állami tulajdonban álló társaságokban nem csökkenhetett senkinek sem a fizetése, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyaltak a 2011-es bérekről, ennek eredményeképpen 6,1 százalékot emelkedett a minimálbér, és 5 százalékot a garantált bérminimum. Ugyanakkor arról értesültünk, hogy számos magántársaságnál bércsökkenést tapasztaltak az emberek, ezt nem fogadhatjuk el – húzta alá Orbán Viktor.
A helyzetet pontosan felmérő akciócsoportokat állítottunk fel a gazdasági érdekképviseletekkel közösen. A jelentésekből kapott megbízható és tiszta kép alapján lépéseket teszünk a helyzet megoldás irányába, és gondoskodunk arról, hogy az adóreform következtében a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések – mondta Orbán Viktor.
Vadonatúj kormányzati struktúra jött létre
A tavaszi ülésszakban elvégzendő feladatokról szólva Orbán Viktor kifejtette: az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb. Hozzátette: a munka, amit el kell végezni, meghaladja minden eddigi feladatunkat. Az első ülésszakot az átállás időszakának nevezte, amelyben vadonatúj kormányzati struktúra jött létre, felmérték az ország valós helyzetét, és megkezdték a legfenyegetőbb veszélyek elhárítását.
A miniszterelnök emlékeztetett: 9-10 hónappal ezelőtt hazánkat, a hamis költségvetési számokra épített költségvetés összeomlása veszélyeztette. Megjegyezve: borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk. A 2010-es év őszi ülésszakát az alapozás időszakának nevezve a kormányfő kiemelte: stabilizálni kellett az ország pénzügyi helyzetét, megkezdeni a romok eltakarítását, tiszta és áttekinthető viszonyokat kellett teremteni. Nem utolsósorban fel kellett készülni Magyarország uniós elnökségére. Orbán Viktor hangsúlyozta: más országok ekkora feladattal egy egész cikluson keresztül „elbíbelődnek”. Nekünk nem volt ennyi időnk, hogy lerakjuk egy új világ alapjait – szögezte le.
Lassításra ezután sem lesz lehetőség
A miniszterelnök felidézve a tavaly nyár eleji árvizet megjegyezte: a kormányváltáskor mindössze tizennyolc tartalékos katonával rendelkezett a magyar honvédség, ezért a kormány haladéktalanul hozzálátott az új tartalékhaderő felállításához. A miniszterelnök kifejtette: ez az Országgyűlés felnőtt a rendkívüli helyzethez, és az elmúlt időszakban sokkal több és jelentősebb eredményt ért el, mint elődje nyolc év alatt. Hozzátette: több húszéves adóságot is törlesztett az új törvényhozás.
A kormányfő a tavaszi ülésszak céljaként Magyarország megújítását jelölte meg. Ezzel összefüggésben kifejtette: a 2011-es őszi ülésszakra úgy kell „ráfordulni, hogy a megújulás folyamata már a célegyenesben legyen”. Megjegyezve: lassításra ezután sem lesz lehetőség.
Az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megküzdeni
A válságra térve Orbán Viktor kiemelte: még mindig sokan vannak kilátástalanul rossz helyzetben, annak ellenére, hogy a hírek már a „kilábalásról” szólnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem dughatjuk fejünket a homokba, mint azt az ország vezetői 2008-ban tették. Ezért hoztuk létre a stabilitási alapot – mondta – melybe 250 milliárd forint kerül az idei költségvetés keretei között.
Azokról a kormányokról szólva, amelyek a válsággal kapcsolatban az idő múlásában reménykednek, a kormányfő elmondta: őket elsodorta a válság. Ugyanakkor figyelmeztetett Orbán, hogy van ok az aggodalomra az előző kormány súlyos hagyatéka miatt. Ezzel összefüggésben kiemelte: akár ezermilliárd forintot is lehetne a gazdaság felpörgetésére és új munkahelyek létrehozására szánni, azonban csak idén 2429 milliárd forintot kell adósságtörlesztésre fordítani.
A miniszterelnök leszögezte: az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megküzdeni. Mégpedig úgy, hogy akiktől nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem lehet további áldozatvállalást követelni. Ezért vezettük be a válságadókat, és ezért csökkentettük az állami kiadásokat először a saját házunk táján, azaz az államigazgatásban – szögezte le a kormányfő.
A társadalom jelentős részét a muszáj vitte rá az eladósodásra. A növekvő munkanélküliség, az elszabaduló árak, és az árakat nem követő bérek miatt sokan váltak kiszolgáltatottá, sokan vettek fel kölcsönöket azért, hogy ki tudják fizetni a rezsit, vagy enni adjanak gyermeküknek. Vissza kell térnünk a józan ész, a felelősség útjára – húzta alá a miniszterelnök.
Meg kell újulnia a politikának is
Ahhoz, hogy Magyarország sikereket érjen el az új versenyben, ahhoz szükség van hazánk megújulására, alkotmányos átszervezésére, mely a most elkezdődött ülésszak célja – húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve: a kitűzött cél érdekében meg kell őrizni a megújulás legfőbb erőforrását, a tavaly létrehozott példátlan erejű összefogást, nemzeti egységet. Ha az összefogás meggyengül, azzal arányosan csökken az esélyünk a veszélyek leküzdésére, a válságból való kilábalásra, egy erős és sikeres Magyarország felépítésére. A nemzeti egység erősítéséhez magának a politikának is meg kell újulnia – figyelmeztetett. Nem lehet az emberek feje fölött, nekik hátat fordítva, a támogatásuk nélkül vezetni és sikeressé tenni egy országot. Ez az Országgyűlés és kormány nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében. Gyakrabban kell meghallgatni az embereket, és lehetséges velük együtt kormányozni egy országot – fejtette ki a kormányfő, hozzáfűzve: ha ezt elmulasztjuk, szív nélkül gyártjuk a törvényeket, nem figyelünk arra, hogy mit mondanak, kérnek, kérdeznek az emberek, ha nem tartjuk a kapcsolatot a mindennapi élettel, akkor nem juthatunk messzire. Ez sok munkával jár, de a kormány ezt tudta és vállalta – jegyezte meg Orbán Viktor.
El kell vinni az Új Széchenyi Tervet az emberekhez
Orbán Viktor szerint a parlamentben ülő politikusoknak meg kell hallaniuk, hogy ma Magyarországon mindenkit az érdekel, hogy lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni rezsijét, fenntartani családját. Ezért minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen, minél hamarabb bekapcsolódhassanak. Ez a magyar gazdasági növekedés, az egy millió új munkahely létrehozásának a kulcsa – szögezte le, hozzátéve: ehhez nem elég törvényeket hozni, javaslatokat megvitatni, el kell vinni az Új Széchenyi Tervet az emberekhez. Ezért a politikusoknak helyben bátorítani, felvilágosítani kell a vállalkozókat, a vállalkozni akarókat, hogy éljenek a lehetőséggel – fűzte hozzá.
Mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája
Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy az államadósság veszélyét elháríthassuk, hogy a gazdaság biztos alapokon indulhasson meg, olyan programra van szükség, mely újjászervezi Magyarországot, nemcsak technikai, hanem kulturális értelemben is: megújítja a munka-, szociális- és egészségkultúránkat, az élet minden terén a XXI. század valós kihívásaira készít fel bennünket. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, és ha biztos fejlődést akarunk, azt egy módon tudjuk elérni: mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája, és meg tudjon élni belőle – tette hozzá. A kormányfő ezért felkérte Matolcsy György minisztert, hogy az ország átfogó újjászervezésének programját dolgozza ki. Ennek a programnak az összes eleme azt a fő célt szolgálja, hogy mindenkinek, aki munkaképes, legyen biztos megélhetést jelentő munkája. A nyugati világban „ország újjászervezési verseny” indult, ezért történelmi hiba lenne, ha Magyarország nem nevezne be ebbe a versenybe – fejtette ki Orbán Viktor.
Az államadósság kapcsán Orbán Viktor emlékeztetett: a korábban felvett hitelek következtében 2011-ben 2429 milliárd forintot, 2012-ben 2302 milliárd forintot, 2013-ban 3046 milliárd forintot, és 2014-ben 2404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk a mostani állás szerint. A hiteleket az előző kormányok vették fel, nem az emberek. Arról csak kevés fogalmunk lehet, hogy mire költötték a felvett pénzt, mert kevés nyomát látjuk. Az így felhalmozott államadósságot az emberek fizetik vissza, nem a kormány, és nem a parlament. A magyarok végre hosszú távú stabilitást akarnak, és várnak el – szögezte le a miniszterelnök.
Az új alkotmány a gazdaság elemi érdeke
Nem elég véghez vinni a fontos változtatásokat, mely a gazdaság beindításához szükséges, az is jogos elvárás, hogy a jövőben ne lehessen a magyar gazdaságot úgy tönkretenni, az országot olyan lehangoló helyzetbe hozni, mint ahogyan ez az elmúlt évek alatt megtörténhetett – húzta alá a kormányfő. Magyarországnak alkotmányos garanciák kellenek a gazdaság megvédése érdekében, és kizárólag egy új alkotmánnyal lehet biztosítani mindezt – szögezte le Orbán Viktor, kiemelve: azért van szükség az új alaptörvényre, mert helyre akarják állítani az 56-os forradalom szabadságát, és a XXI. század körülményeihez is igazodnának.
A kormányfő jogos igénynek nevezte az új alkotmány elkészítését, és magyarázatképpen hozzátette: éppen ezért volt szükség olyan részek beemelésére, mint a nemzeti vagyon védelme, vagy az állam eladósodottsági mértékének maximalizálása. Az új alkotmány a magyar gazdaság nélkülözhetetlen része, és a magyar gazdaság elemi érdeke – húzta alá, rámutatva: Magyarország újjászervezésének programját a március 15-i ünnepségek előtt mutatják be a T. Háznak.
Orbán Viktor kitért az oktatás területére is. Mint fogalmazott, alkalmassá kell tenni arra, hogy perspektívát tudjon adni a magyar fiatalok számára. A kormányfő arra kérte a honatyákat: ezen a vitán hagyják otthon az ideológiai szemüvegüket, és helyette gyermekeik és unokáik fényképeit hozzák magukkal. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy bátor lépések megtételére van szükség az egészségügy megmentésére és újjászervezésére is. Leszögezte, nem a betegségekből kell kiindulni, hanem az egészségből, ezért azok, akik nem figyelnek egészségükre, nagyobb hozzájárulással kell, hogy támogassák az ágazatot.
Nagy a tét, ha nem sikerül legyőzni a veszélyeket, akkor azok győzik le az országot – hangsúlyozta Orbán Viktor, leszögezve: a kormány készen áll.
* * *
A pártok reakciói Orbán Viktor beszédére
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a kormányfő beszédére reagálva kiemelte: ez a generáció csalódott leginkább az elmúlt nyolc évben, „a mi felelősségünk, hogy végre esélyt adjunk nekik”.
Mint mondta, az elmúlt nyolc évben a magyar egészségügyet és oktatási rendszert szétverték. Egy rossz rendszerből, egy totális káoszból végre egy jó rendszert kell szervezni – hangsúlyozta.
Azt kérte, hogy a kormány minél hamarabb tegye az Országgyűlés asztalára vonatkozó javaslatait. Minden képviselőtársától azt kérte, hogy végre egyszer ne pártpolitikai szempontok, ne az orvosok vagy a pedagógusok szempontjai alapján vizsgálja meg a kérdéseket, hanem legyen szó végre egyszer a magyar betegekről és azokról a gyerekekről, akiknek arra van szükségük, hogy normális oktatási rendszerben tanulhassanak.
MSZP: cselekvési terv helyett vágyak
Az MSZP szerint a kormányfő hétfői, parlamenti felszólalása alapján úgy tűnik, mintha egy miniszterelnöki székfoglalót hallottak volna, mert az vágyakat fogalmazott meg, nem pedig konkrét cselekvési terveket.
Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, az elmondottakból úgy látszik, hogy Orbán Viktor vagy azt nem tudja, hogyan kellene megoldani az ország előtt álló problémákat, vagy azt nem meri beismerni, „hogy négy éven keresztül folyamatosan hazudott a választóknak” és nem létezik a „könnyebb és fájdalommentes út”. Amellyel hitegették és traktálták a választókat a kampány során, mert a válságból kivezető út fájdalmas és nehéz – tette hozzá.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott, meglátása szerint a kormány azt készíti elő, hogy hogyan lehet a helyzetet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni. Hozzátette, nem lenne szükség adóemelésre és megszorításokra, ha folytatták volna az előző kabinet által megkezdett gazdaságpolitikát.
Mesterházy Attila kijelentette, a kormányfőnek abban igaza van, hogy sokan várták a kétharmados többséget, és sokan érveltek azzal, hogy így neki lehet látni az ország előtt álló problémák megoldásának. Hozzátette, hogy eközben a választók is elhitték, hogy minden nehézség nélkül lehet javítani az ország helyzetén, és mindenért csak az előző kormányok felelősek. Megjegyezte, ugyanezek az emberek abban is hittek, hogy a kormány megvédi a magánnyugdíjpénztárakat, létrehoz egymillió munkahelyet, két hét alatt közbiztonságot teremt, és mindenkinek nő a fizetése, miközben csökken az adója.
A politikus azt mondta, hogy az 1998-2002-es kormány időszaka óta Orbán Viktor csak idősebb lett, de megfontoltabb nem. Hangot adott annak a véleményének, hogy a miniszterelnök a korábbi kormányzásából csak azt a konzekvenciát vonta le, hogy „nem volt elég kemény, hogy nem semmisítette meg azokat, akik adott esetben nem értenek azzal egyet, ahogy ön kormányoz vagy azzal, amilyen politikát képvisel”.
A frakcióvezető kijelentette, hogy a kormányváltás óta 93 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma, ebben a hónapban a tervezetthez képest 120 milliárddal lett magasabb az államadósság, igazságtalan adórendszert vezettek be, történelmi csúcson van a benzinár, nőttek az energiaárak, drágultak az élelmiszerek, romlott a közbiztonság, elvonták a magán-nyugdíjpénztári bevételeket. Hozzátette, hogy emellett kapkodó gazdaságpolitikát folytatnak, és az ország nemzetközileg elszigetelődik, miközben korlátozzák a jogállamot és a demokráciát.
Kijelentette, hogy ezzel szemben az előző kormány konszolidált helyzetben adta át a költségvetést és a gazdaságot. Két adatot említve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány mandátumának lejártakor az országkockázati felár „kétszer alacsonyabb volt” a jelenleginél, míg a svájci frank árfolyama akkor 185 forinton állt, most pedig „örülünk, ha nem éri el a 210 forintos szintet”.
Szavai szerint az egy stabil gazdaság politikát jelentett, míg most a sok területen megtapasztalható kapkodás komoly káoszt okozott. Úgy összegzett, hogy számára az tűnik ki, hogy a kormány csak a hatalom átvételére készült, a kormányzásra nem.
Jobbik: újra és újra
A Jobbik elnöke szerint azzal, hogy Orbán Viktor hétfőn a parlamentben napirend előtt egy új program megalkotásáról beszélt, a miniszterelnök beismerte: „eddig fogalmuk sem volt, hogy mit kellene csinálni.”
Vona Gábor a miniszterelnöki beszédre úgy reagált: a kormány most egy újabb válságkezelésbe kezd, mint „félévente újra és újra,” de nem a problémák gyökerét kezeli. A gárdamellényt viselő Vona Gábor azzal kezdte beszédét: köszöni, hogy elmondhatja felszólalását, ez őt is meglepte.
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor megbízta Matolcsy Györgyöt egy új program elkészítésével, Vona Gábor úgy reagált: „mi a fenét csinált eddig Matolcsy?” A Jobbik elnöke szerint bár a miniszterelnök felszólalásában beszélt az oktatásról és az egészségügyről, de „nem mondott semmit,” a hitelesek problémáiról egyáltalán nem is szólt és nem hozta szóba a közbiztonság helyzetét sem. Pedig Vona Gábor úgy véli: a közbiztonság helyzete egyre rosszabb, és jelenleg „etnikai tisztogatás zajlik Magyarországon”.
Az alkotmányozással kapcsolatban a Jobbik elnöke leszögezte: a kormány nem tervezi, hogy visszaállítja a történelmi jogfolytonosságot, ez pedig „történelmi bűncselekmény, ami fölött az utókor még ítéletet fog mondani.”
KDNP: nem tudják még feldolgozni a vereségüket…
Harrach Péter reagálásában a médiatörvénnyel kapcsolatban leszögezte: nem a médiatörvénnyel van probléma, hanem annak hatásával. A KDNP frakcióvezetője szerint ugyanis azok a hazai politikai erők, akik nem tudták feldolgozni a vereségüket és hiányolják a médiakáoszt, azok minden eszközzel, ha kell nemzetellenes törekvéseikkel is fellépnek a rendezett médiavilággal szemben, pedig ez nem szól másról, mint a gyermekek védelméről és a magyar kultúra támogatásáról. A kormánypárti politikus szerint a médiatörvény körüli viták súlyát, a vita magyar gerjesztőinek kell viselniük.
Harrach Péter leszögezte: cél, hogy mindenki kapjon esélyt és aki tud, az dolgozzon, illetve aki tud, az kapjon munkát, ha kell akkor akár közmunkát is.
A West Balkánban történt tragédiával kapcsolatos kormányzati intézkedések Harrach Péter szerint nem csak rendészeti, hanem gyermekvédelmi kérdések is. Hiszen nem csak az a fontos, hogy mekkora helyen mennyien hallgatnak valamit, hanem az is, hogy mit hallgatnak.
Harrach Péter Mesterházy Attilát a kártevők frakcióvezetőjének titulálta, a szocialista képviselőcsoport vezetőjének szavaira azzal reagált: az első Orbán-kormány tagjaként leszögezi, hogy a mostani kormány folytatja a nemzetépítő munkát.
* * *
Orbán válasza: miért most vitézkedik Mesterházy Attila?
Az ellenzékiek azt mondták, nem látják pontosan, hogy mi történik, de a beszédem elején fölsoroltam, hogy mit tettünk december 23. óta – mondta a miniszterelnök. Az elmúlt időszakban három év időtartamú lett a gyes, meghosszabbítottuk a kilakoltatási moratóriumot, az EU-tól megkaptuk a kedvező elbírálást, és több ezer új munkahely jön létre Győrben – tette hozzá. Az elmúlt 45-50 napban megkezdtük a kitörést az energiafüggőségből – mutatott rá a miniszterelnök.
Orbán szerint „vegyük egymást komolyan”, és olyan állításokat fogalmazzanak meg az ellenzéki oldalról, amely valóságosak. A Jobbik elnökének kijelentésére elmondta, hogy a feladatunk az volt, hogy megmentsük és stabilizáljuk az ország helyzetét, megvan a dolgoknak a rendelt ideje. 2011 végéig megújítjuk az alkotmányos rendszert, és a nagy ellátórendszerek átalakítása is megkezdődik – mondta Orbán.
Nincs elitista politika
Nem azt az elitista politikát képviseljük, amit a korábbi MSZP tett – utalt a miniszterelnök arra, hogy jelenleg is konzultációt folytatnak az oktatási kérdésekről. A közbiztonságról a miniszterelnök kijelentette, hogy az ózdi konzultáció tapasztalatainak 90 százaléka megvalósult és beépült a jogrendbe. „Nincs rosszabb helyzetben a közbiztonság, mint kilenc hónapja.” Orbán bejelentette, hogy március 6-án 12 960 tiszthelyettes tesz esküt. Az árvíz miatt a kormány képviselői egymásnak adták a kilincset Borsod megyében – tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a logikai szabály szerint tévedés, hogy nincs helyünk az unióban, mert az maga is átalakulóban van. Az államadósság kapcsán úgy vélekedett, hogy a fizetésnél sokkal jobban fáj annak az átütemezése, ez „kalandorság, és erre az útra a Magyar Országgyűlés ne lépjen rá”.
Megvédjük az országot
A cigányság helyzetével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az európai kultúrkör kiindulópontja, hogy felesleges élet még nem született. Felesleges és indokolatlan élet nincsen – tette hozzá.
Az LMP kritikája kapcsán Orbán elmondta, hogy 250 milliárdos stabilitási alapot hoznak létre az európai válságos helyzet miatt, kénytelen vagyunk ezt létrehozni, hogy az ország biztonságban érezhesse magát. A miniszterelnök kijelentette, hogy a baloldali képviselők az EP-ben a leggyalázatosabb dolgokat mondták. Ha meg fognak minket támadni, akkor el fogjuk ezeket a vádakat hárítani, minden körülmények között megvédjük a hazánkat – hangsúlyozta Orbán.
Vállalni kell a felelősséget
Az eszközkezelő felállítását hiányoló véleményekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: mindent megtettek azért, hogy a legközvetlenebb veszélyben lévők feje fölött fedél maradjon, de ez hosszú távon nem megoldás. Hozzátette, keresik a megoldást, de leszögezte, hogy a kormány nem fogja kiváltani a bankokat a kötelezettségük alól. A bankoknak vállalniuk kell az anyagi felelősséget, ennek érdekében pedig tárgyalni kell még – fogalmazott. A kormánynak el kell foglalni a pozíciót, utána lehet tárgyalni – mondta a miniszterelnök a multinacionális vállalatok kedvezményeivel kapcsolatban. Mint hozzátette, ezt szolgálta a bankadó is, amellyel kapcsolatban egyértelművé tették, hogy annak kivezetése után sem térhetnek vissza az előző rendszerhez. „Kéregetésre hagyatkozva nem fog megváltozni a rendszer” – hangsúlyozta, ehhez pedig a tárgyalófeleket is érdekeltté kell tenni.
Magyarországnak arra van szüksége, hogy mindenki dolgozzon, aki tud, ehhez pedig nem maradhatott olyan rendszer, ami bünteti a sikert – reagált az arányos adórendszert ért bírálatokra. Orbán hangsúlyozta, hogy a gazdaság sikeréhez sokat dolgozó emberek és cégek kellenek. „Szociális szempontokat nem szabad érvényesíteni az adórendszerben”, a szociálpolitikától nem lesz sikeres a gazdaság. A tapasztalt bércsökkenéssel kapcsolatban újra megerősítette: a kormánynak „érvényesíteni kell” az elfogadott bérkorrekciót.
Mesterházy Attila hozzászólására reagálva a miniszterelnök kijelentette, a személyes sértésekről nem vesz tudomást. Emlékeztetett arra, hogy a szocialisták nyolc éve alatt 27 százalékkal nőtt az államadósság. Hozzátette: itt ülnek büntetlenül, „nem kéne hálát adniuk a jóistennek?” A frakcióvezetőhöz fordulva arra kérdezett rá, hogy nem akkor kellett volna-e vitézkednie, amikor államtitkárként a kormányban ült. Orbán újra megerősítette, hogy elutasítják a megszorítások politikáját. Nem érti, a szocialisták „miért akarnak újabb és újabb bőrt lehúzni a szegényekről”. Végezetül azt kérte a képviselőktől: „bár ellenfelek voltunk és leszünk, támogassák Magyarország megújítását”.
Forrás: fidesz.hu, MTI, mno