Tibor, az informatikusként saját vállalkozásában dolgozó férj ebbe a házba született, feleségével közös életüket is itt kezdték, a ház földszinti lakrészében. Kislányuk érkezését követően egyértelművé vált, hogy kinőtték addigi életterüket, de szívesen maradtak volna Tibor gyerekkorának színhelyén.
A szülők nagyvonalú felajánlásának és a közelbe költözésének köszönhetően két évvel ezelőtt belefoghattak az átépítésbe, amit a korszerűtlen gépészeti és térszervezési megoldások is indokolttá tettek. A gondosan kiválasztott generálkivitelezőnek köszönhetően fél év alatt megvalósult a mai állapot, a ház belső térelrendezése teljesen átalakult mindkét szinten. A közfalak mindegyikét lebontották, a ház főfalai is jelentősen változtak, amit természetesen komoly statikai terv alapozott meg. Az eredeti 80 négyzetméter alapterület egy 20 négyzetméteres télikerttel és egy hozzá kapcsolódó 17 négyzetméteres terasszal bővült.
A ház megújulásának ideje alatt a család szerencsés módon egy két háznyira lévő albérletben lakott, így nyomon követhették az eseményeket, és bármilyen felmerülő kérdésre reagálhattak. Akadt is bőven apropó, menet közben is történtek apróbb változtatások. „Szerettünk volna kandallót, de műszaki akadályokba ütközött a kivitelezése. Több helyen terveztünk íves falat, amelyek a munka során némileg módosultak, mert ami a papíron elegendő helynek tűnt, az a valóságban néhol szűkösnek bizonyult. A kőburkolat felrakása a vártnál több időt vett igénybe, egyesével kellett a darabokat egymás mellé illeszteni” – meséli a lakberendezőként is végzett feleség, Bernadett a felújítás tapasztalatait.
Kisgyerekes család lévén fontos szempont volt a bútorok tárolókapacitása és a gyors rendrakás biztosítása, így több méretre szabott asztalosbútor született. A berendezésben a modern és a minimál letisztult formavilágát keverték a távol-keleti stílus néhány elemével, amihez minőségi, természetes és tartós anyagokat választottak.
„Hátravan a kert rendezése, sok tervünk van még a házon belül és kívül is” – mondják közösen. Szerencsésnek mondják magukat, hogy itt maradhattak, és ők maguk is hozzátehettek a régi értékekhez egy kicsit. „A télikert üvegtábláin át nézni a nyári esőt vagy a hóesést, ücsörögni a régi-új házban a csillagos ég alatt, nekünk mindennél többet ér!”
A teljes cikk az A Mi Otthonunk magazin 2011/2-es számában olvasható.