Áttörésnek és nagy magyar sikernek nevezte Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatóján az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján született energiapolitikai döntéseket. A miniszterelnök elmondta azt is: nem döntött a kormány az inflációs cél emeléséről.
Áttörésnek és nagy magyar sikernek nevezte Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján született energiapolitikai döntéseket a sajtótájékoztatón.
A magyar miniszterelnök kiemelte: pénteken döntés született az uniós energiapiac egységesítésének és a függőségek megszüntetésének felgyorsításáról is. Ennek részeként a szabályozási korlátok leépítésével és a hiányzó infrastruktúra megépítésével az Európai Unió teljes területén egységes energiapiacot hoznak létre, ez vonatkozik a földgázra, a kőolajra és a villamos energiára is. Ehhez csőhálózatokat kell építeni, és össze kell kötni a nagyfeszültségű rendszereket is.
A másik fontos határozat a függőségek megszüntetéséről szólt: eszerint az uniós vezetők kimondták: el kell érni, hogy minden tagállam legalább két egymástól független forrástól tudjon energiát szerezni. Ennek értelmében „legmagasabb szintre emelte az unió” az észak-déli hálózatok megépítését, valamint kimondták, hogy a Nabucco gázvezeték megépítésének munkálatait is fel kell gyorsítani.
Magyarországgal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: folyamatban van a magyar és a román, a magyar és a horvát, a magyar és a szlovák rendszerek összekötése. Horvátországgal jövő kedden Zágrábban írják alá a hiányzó két megállapodást a gázellátás összekötéséről. Szlovákiával szintén megszületett az egyezség, és északi szomszédunk Lengyelországgal is szándéknyilatkozatot írt alá hálózataik összekötéséről. A szlovák-magyar közös vezetékkel kapcsolatban Orbán Viktor hozzátette: mivel annak 85 százaléka Magyarország területén lenne, ezért a költségek 85 százalékát is Magyarország állja majd. Ez a miniszterelnök becslése szerint 30-40 milliárd forint lehet.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Szlovéniával is tárgyal egy lehetséges összekapcsolódásról. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ezek hatására is néhány éven belül a Fekete-tenger, a Balti-tenger, az Adria, Azerbajdzsán és akár Észak-Afrika felől is rendelkezni fog energiaellátási lehetőséggel, és ezzel „egy óriási csapdából fog kiszabadulni”.
Orbán Viktor hozzátette azt is, hogy hamarosan döntés születik a Paksi Atomerőmű új blokkjának megépítéséről is, amely a régivel együtt képes lesz ellátni Magyarország áramigényének 60 százalékát.
Az energiahordozók árával kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: ha sikerül ennyi lehetőséggel összekötni Magyarországot, akkor reális esély lesz a mostani hosszú távú szerződések lejártakor – 2015-ben – kedvezőbb egyezségeket kötni.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy februárban nagyszabású programot hirdet meg a kormány, amely a gáztüzelésű kazánokról a vegyes tüzelésű kazánokra való átállást támogatja majd.
* * *
„A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni” Magyarország csatlakozását az eurózónához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök a pénteki brüsszeli Európai Tanács-ülésen történtekkel kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik. Orbán Viktor leszögezte: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.
A magyar miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország ugyanakkor nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. Orbán Viktor szerint „újra meg kell nyitni” a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a monetáris politika „a lassú mozgású sportok közé tartozik”, vagyis nyugodtság kell hozzá, nem „rángatással” kezelni.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.
inforadio.hu – mti.hu