A területi közigazgatási rendszer átszervezése rohamos léptékekben halad előre. 2010. szeptember 1-jén megkezdték működésüket a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok. Ezt követően 2011. január 1-jétől a fővárosi, megyei kormányhivatalok is felálltak. Az új rendszerben eddig semmilyen, az integrációval kapcsolatos problémának nincs jele – fejtette ki a Rádió Orient műsorában Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. Az átalakítás következő lépcsője az egyablakos ügyintézés biztosítása, és a járások kialakítása.
Az elmúlt négy hónap jól mutatja a területi közigazgatás rendjének helyreállítására tett törekvéseinket. A múltban működő regionális államigazgatási hivatalok az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést nem gyakorolhatták, továbbá nem megyei szinten fogták össze a rendszert. Ennek érdekében 2010. szeptember 1-jétől felálltak a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok. A törvényességi jogkör visszanyerésével a szervek újra vizsgálták az önkormányzatok által alkotott rendeleteket és határozatokat – kezdte a területi közigazgatási rendszert érintő átalakítások bemutatását Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára.
2011. január 1-jétől a közigazgatási hivatalok bázisán a 14 szakigazgatási szervet magukba integráló kormányhivatalok is megkezdték működésüket. A kialakítás fő szempontja az egyablakos ügyintézés lehetőségének jövőbeni elérése volt. Ehhez szervezeti átalakítást kellett véghezvinni, hiszen a területi közigazgatás az elmúlt 20 évben átláthatatlan dzsungellé vált. Viszonylag rövid időszak állt rendelkezésünkre, mindössze hét hónap alatt hoztuk létre a kormányhivatalok alapjául szolgáló jogszabályi környezetet. Ennek ellenére semmilyen működési problémával nem szembesültünk. Januártól a legnagyobb ügyfélforgalmat folytató szakigazgatási szervek – a Területi Igazságügyi Hivatalok, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, a Földhivatalok, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak, a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, a Regionális Munkaügyi Központok, a Regionális Munkaügyi Felügyelőségek, a Regionális Munkavédelmi Felügyelőségek, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodái, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelőségei, az ÁNTSZ Regionális Intézetei, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságai, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai, valamint az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai – kerültek a kormányhivatalok szervezetébe. A szakmai irányítás a jövőben is az ágazatok feladata lesz, a kormányhivatalok szervezeti irányítása Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez tartozik – ismertette az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának stúdiójában a kormányhivatalok helyzetét az államtitkár.
Az 1000-1200 fős kormányhivatalok működőképességéhez hármas vezetést tartunk szükségesnek, melyet a kormánymegbízott, a főigazgatók, és az igazgatók alkotnak. A hivatalok élére kormánymegbízottként politikusokat neveztünk ki azért, hogy területi szinten is végrehajtásra kerüljenek a kormány döntései. Ennek egyik fő indoka az volt, hogy nem szeretnénk a hivatalnokokat politikai jellegű döntéskényszerbe hozni. A 14 szakigazgatási szervet integráló hivatalokban szükség van politikai tudásra, tapasztalatra. Ez egy politikai funkció, ezért a kormány megbízatásának idejéig szól. Kormánymegbízottnak lenni történelmi feladat, felelősségteljes munka, hiszen a területi közigazgatás ilyen léptékben még sohasem változott. A főigazgatókat döntő többségében az előkészítésben segédkező hivatalvezetők közül nevezte ki a kormánymegbízott – ismertette a kormányhivatalok vezetését Szabó Erika.
2011. január elején nemcsak a kormányhivatalok, hanem azok ügyfélszolgálatai, a Kormányablakok is megkezdték működésüket, ahol jelenleg 29 ügycsoportban lehet ügyet intézni. A leggyakoribb ügyek eddig ügyfélkapu létesítésére, különböző családi támogatások (GYES, GYED, anyasági támogatás) igénylésére irányulnak. Az új struktúra mellett a szakigazgatási szervek korábbi ügyfélszolgálatai is tovább üzemelnek, így a Kormányablakokkal az ügyintézés lehetőségei szélesedtek. A Kormányablakban az ügyek elindításán túl általános tájékoztatást is kapnak az állampolgárok az egyes hatóságok ügyfélfogadási idejéről, helyéről és a nyomtatványok típusairól is. A Kormányablakok nyitva tartása hétköznaponként reggel 8 órától este 8 óráig tart, így nagy könnyebbséget jelent az állampolgároknak, hogy az ügyintézéshez ezentúl nem kell szabadságot kivenniük. Célunk, hogy 2013-ra a Kormányablakok az ország számos pontján a legtöbb állammal kapcsolatos hatósági ügyet be tudjanak fogadni – részletezte az ügyintézés jelenlegi állapotát a Rádió Orient vendége.
A Kormányablakok munkatársai többnyire a közigazgatáson kívülről érkeztek. 2010 őszén pályázatot hirdettünk diplomás, nyelvtudással rendelkező fiatalok számára. A 2000 jelentkező közül végül 350-en vehettek részt a négy hetes képzésben, majd egy szakmai vizsga sikeres teljesítését követően 300-an januártól munkába is állhattak. A kollégák kiválasztása során fontos szempont volt az empátia, a segítőkészség, illetve a kommunikációs képesség. Ezzel az érzelmi töltettel szemléletváltást szerettünk volna elérni: rá szeretnénk ébreszteni az állampolgárokat arra, hogy a különböző hivatalokban nem csupán az ügyfelet, hanem az embert is látjuk. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen irányban bővíthető a Kormányablakok száma, és az ügyfélszolgálatokon intézhető hatósági ügyek köre. Ennek érdekében jelenleg is zajlik a Nemzeti Közigazgatási Intézettel együttműködve a képzés bővítésének előkészítése. Célunk az, hogy mind szakmailag, mind gyakorlottságukban magas színvonalon, etikai értékek mentén lássák el az ügyfélszolgálatok munkatársai feladataikat – fejtette ki az államtitkár.
Szabó Erika hozzátette, a közigazgatási bürokrácia csökkentése érdekében terveink között szerepel az ügyintézés folyamatának, és maguknak a nyomtatványoknak az egyszerűsítése, amely komoly szakmai munkát igénylő feladat. Létrehoztunk továbbá egy kék, helyi tarifával hívható telefonszámot, ahol napi 24 órában szolgáltatunk információkat az érdeklődőknek.
Terveink között szerepel 2013-ban a járási rendszer kialakítása. Sok szempontot kell figyelembe vennünk a járások kialakításakor, szem előtt kell tartanunk az utazási lehetőségeket, a közlekedési szokásokat, a munkahelyeket, illetve a történelmi hagyományokat is. Jelenleg kutatók vizsgálják a járások területének kialakítási lehetőségeit. 2011. június 30-án kapjuk kézhez az eredményeket, ekkor indulhat el a szakmai tervezés folyamata. A jövőben létrehozzuk a kormányhivatalok járási kirendeltségeit, így itt is a megyeszékhelyen található Kormányablak színvonalával megegyező szolgáltatást biztosíthatunk az állampolgároknak. A területi közigazgatási rendszer átalakítása nem érinti az önkormányzati rendszert és a helyi önkormányzatokat, azonban tervezzük a jegyzői feladatok állami és önkormányzati feladatainak szétválasztását – sorolta a műsor végén a jövő feladatait az államtitkár.
Forrás: OrientPress Hírügynökség