Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) két ütemben: 2011. január 1-jén és 2012. január 1-jén módosul.
2011. január 1-től hatályba lépő rendelkezések:
A törvénymódosítás újradefiniálja a közterület fogalmát és közterületként határozza meg a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterületet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az épített környezet elemei között határozza meg a közterület fogalmát is, amelyet csak a rendeltetésének megfelelő célra és módon szabad használni. A közterület rendeltetése lehet: a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés, a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás, szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének, a közművek elhelyezésének, továbbá a zöldfelületek kialakításának biztosítása. A közterületet rendeltetésének megfelelően bárki használhatja. A közterület rendeltetésére és használatára jogszabály további szabályokat állapíthat meg. Az Étv. módosít! ása lehetőséget biztosít arra is, hogy önkormányzati rendelet 2011. január 1-től a település belterületi közterületének a felsorolt vagy jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilvánítsa.
A törvénymódosítás az Alkotmánybíróság 144/2010. (VII. 14.) AB határozata értelmében 2011. január 1-től megszűnteti a kártalanítási szabályok körében felmerült joghézagot. A rendelkezés meghatározza, hogy a fővárosban a tulajdonos kártalanítási igényét – választása szerint – a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli.
A módosítás szűkíti a fennmaradási engedély megadásának esetkörét. A szabálytalan építkezések ügyében pedig az építésügyi hatóság számára biztosított egy éves szubjektív elévülési idő két évre emelkedik, amely a hatóságok számára kellő időt biztosít a tényállás tisztázására.
A jogszabály 2011. január 1-től módosítja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt is. Eszerint a területrendezési tervek rajzi munkarészeit a külön kormányrendeletben meghatározott digitális formátumban kell elkészíteni és megküldeni a területrendezésért felelős miniszternek.
2012. január 1-től hatályba lépő rendelkezések:
2012. január 1-jén lépnek hatályba az egységes közmű és nyomvonal jellegű építmény nyilvántartási rendszerre, azaz az e-közműre vonatkozó szabályok. Az e-közmű rendszere közérdekből nyilvános adatként szolgáltatja a településeken élő lakosság és egyéb felhasználók alapvető szükségleteit kiszolgáló közmű- és nyomvonal jellegű építmények összességét, valamint az ellátó tevékenységet végző szervezetek nevét és székhelyét. Közérdekből nyilvános adat a nyomvonal jellegű építmények közterületi vagy közcélú szolgáltatáshoz kapcsolódó, térbeli meghatározó adatai, valamint alapvető műszaki jellemzőit leíró adatok is. Az e-közmű rendszer részére adatot szolgáltat a közműszolgáltató, a nyomvonal jellegű építmények kezelője, a települési önkormányzat, valamint a Kormány által kijelölt államigazgatási szerv. Az e-közmű rendszer részletszabályait kormányrendelet fogja meghatározni.
Szintén 2012. január 1-jén lépnek hatályba az építésügyi monitoringrendszerre vonatkozó rendelkezések is, amelyek részletszabályait kormányrendelet fogja megállapítani. Az építésügyi monitoringrendszer a területfelhasználási egységek és az építmények tervezett és tényleges adatait és azok változásait megfigyelő, követő, elemző és nyilvántartó térinformatikai rendszer, amely elektronikus ingatlan-nyilvántartási, elektronikus távérzékelési, digitális terület- és településrendezési tervi, valamint építmény nyilvántartási adatokból áll.
Forrás: MK/2010/176.