Az agrárgazdaságban zajló gazdasági és társadalmi változások nyomon követésére
állandó igényt támasztanak a döntéshozók, az ágazat szereplői, a különböző
szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, valamint a kutatóhelyek. A statisztika keretében
gyűjtött adatok elengedhetetlenül szükségesek az agráriumot érintő hazai
döntések meghozatalához, s megalapozzák a vidékfejlesztés, az agrár-környezetvédelem,
illetve a fenntartható mezőgazdaság stratégiájának kialakítását is. Az ágazatra
vonatkozó statisztikai adatgyűjtések döntő többségének végrehajtása a gazdaságszerkezeti
összeírásokra alapozottan történik.
Az Európai Unió a közös mezőgazdasági politika (KAP) alakításához, végrehajtásához
szükséges információt a mezőgazdasági szerkezeti összeírások rendszerén
keresztül biztosítja. A rendszer egymással összefüggő felvételekből áll: a tízévenkénti,
teljes körű alapösszeírásokból, illetve a közbenső időszakban 2–3 évenként ismétlődő
reprezentatív gazdaságszerkezeti összeírásokból. Magyarország a 2000. évi
teljes körű általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ 2000) és a 2003. évi gazdaságszerkezeti
összeírás (GSZÖ 2003) EU-konform végrehajtásával csatlakozott a
rendszerhez. Hazánkban az Európai Unió tagjaként 2005-ben és 2007-ben került sor
gazdaságszerkezeti összeírásra (GSZÖ 2005, GSZÖ 2007).
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az 1166/2008/EK rendelet és a 2010. évi
XXIV. törvény előírásai alapján 2010. június 1-jei eszmei időponttal 2010. június
1–21. között általános mezőgazdasági összeírást (ÁMÖ 2010) hajtott végre. A
2010. évi agrárcenzus immár a hetedik volt a teljes körű mezőgazdasági adatfelvételek
sorában.
Az összeírások előkészítésének első és legfontosabb lépése az adatszolgáltatási
egységek, azaz a gazdaságok kijelölése. Az Európai Unió előírásai szerint a
mezőgazdasági összeírásoknak biztosítaniuk kell, hogy a megfigyelésből csak azok
a legkisebb termelőegységek maradjanak ki, amelyek a mezőgazdasági rendeltetésű
földhasználat területének és az állatállomány állategységben kifejezett nagyságának
együtt legfeljebb 2–2 százalékát adják.
Az általános mezőgazdasági összeírás célsokaságát a mezőgazdasági tevékenységet
folytató gazdasági szervezetek és háztartások alkotják.
A gazdasági szervezetek a végzett mezőgazdasági tevékenység alapján
– annak méretétől függetlenül – válnak az összeírás alanyaivá.
Figyelembe véve az uniós lefedettségi előírásokat, a háztartások esetében
meg kell határozni a megfigyelés körébe vonandó mezőgazdasági tevékenység méretét
is, azaz azt a határt, ami alatt a mezőgazdasági tevékenységet végző háztartások
nem tartoznak a megfigyelés körébe. A meghatározott gazdaságküszöb feletti
termelőegységeket tekintjük statisztikai értelemben egyéni gazdaságoknak (lásd:
módszertani megjegyzések).
A korábbi gyakorlattal összhangban a gazdasági szervezetek postán küldték
be a kitöltött kérdőíveket, az egyéni gazdaságokat összeírók keresték fel, akik a
gazdálkodó válaszai alapján jegyezték fel a gazdaságra vonatkozó adatokat.
Magyarország mezőgazdasága, 2010 (előzetes adatok)
Az összeírás előzetes eredményei szerint 2010-ben mintegy 8800 gazdasági
szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet,
intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség,
egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges
mezőgazdasági tevékenységük nincs, vagy elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet
folytató egyéni gazdaságok száma 2010-ben megközelítette az 567 ezret,
rajtuk kívül még közel 1,1 millió háztartásban (ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben)
folytattak mezőgazdasági tevékenységet.
Jelen kiadvány a 8800 gazdasági szervezet, valamint a közel 567 ezer
egyéni gazdaság termelési szerkezetére és azok főbb jellemzőire vonatkozó
előzetes adatok alapján nyújt tájékoztatást az összeírás főbb eredményeiről. Az
ÁMÖ 2010 teljes és végleges adatállományára alapozott – a mezőgazdasági termelés
valamennyi kérdésére kiterjedő – eredményeit 2011 második felétől további kiadványokban
kívánjuk közzétenni.