A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma az idei Ratkó József-díjat Jánosi Zoltán irodalomtörténésznek, kritikusnak ítélte.
A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József – díjat Jánosi Zoltán esszéíró, irodalomtörténész, kritikus kapja.
A tizenhét esztendeje alapított díj az ország keleti feléhez kötődő, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat jutalmazza. Olyanokat, kiknek esztétikai teljesítménye kiemelkedő, erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.
A civil kezdeményezésre létrejött díjat, 1996-ig 100.000 forintot, a König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet, és Kő Pál szobrászművész plakettjét – eddig:
Balázs József író (1993)
Nagy Gáspár költő (1994)
Aczél Géza költő (1995)
Szöllősi Zoltán költő (1996)
Vári Fábián Lászlóköltő, néprajzkutató (2007)
Elek Tiborkritikus, irodalomtörténész, szerkesztő (2008)
Tóth Erzsébetköltő (2009) vehette át.
A Díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával „örökbe fogadta”, így 2007-től a díjhoz járó összeg a mindenkori minimálbér háromszorosa.
A kuratórium tagjai:
Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény),
Csikos Sándor színművész (Debrecen),
Gál Sándor költő (Kassa),
Görömbei András irodalomtörténész (tanácsadóként) (Debrecen),
Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza),
Kósa Ferenc filmrendező (Budapest),
Román Istvántanár, a megyei közgyűlés alelnöke (Ibrány).
A Kuratórium titkára: Antall István.
„a szerelmet a túlsó partra”
Jánosi Zoltán vállalása
A magyar irodalom sajátos, egyéni hangú, erős morális kötődésű életműveit, a Bartóki modell esztétikai elgondolásait emeli ihletett tanulmányaiban az egyetemes irodalomtudomány horizontjára. Világirodalmi érdeklődését, hazai tájékozottságát, teoretikus hajlamát, szakmai elkötelezettségét csak erősíti, hogy az államosított kultúrpolitika szabadsághiányos korszakában kell iskolát, mestereket választania. Ekképpen az önmagát eleinte novellistaként, majd költőként kereső fiatalember tanulmányíróként, kritikusként tágas tájékozódással, alapos tudással, beleérző képességgel, friss érvekkel érkezik az ízlésviták megmerevedett frontvonalai közé.
Az egykor mitikus alakként ünnepelt, utóbb igaztalanul perifériára szorított Nagy László költészetének eredeti értelmezése által egy szélesen felfogott nemzedék új fogadtatástörténeti elemzésének esélyét teremti meg. Ez az irodalomelméleti szemlélet és a közvetlen, személyes élmények hozzák közel Ratkó József művészetéhez, miáltal a költő, a drámaíró, a műfordító és a közéleti ember, az irodalomszervező teljesítményét alapvető forrás értékű, elméletileg is megalapozott, eredeti művekben tárja fel. Jánosi Zoltán munkássága nélkül sokkal kevesebb ismeretünk, tudásunk lenne Ratkó József közösségi szerepvállalásáról, írói teljesítményéről, költészetének máig ható esztétikai értékeiről.
Jánosi Zoltán első tanulmányainak megjelenése óta a magyar irodalom teljességében tájékozódik. Az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, vajdasági, a nyugati magyar irodalom érvényes életműveit nem különös kuriózumként, történeti hagyományként értékeli, de élő és alakuló, önmagát újabb teljesítményekben megfogalmazható, az anyaország számára is tanulságokat mutató jelenségként, a szellemi haza részeként.
Ez a művekhez közelítő természetes elemzőképesség egy új modernitás-eszményt fogalmaz meg, egy olyan szemléletet, amely az eredeti látásmódot nem a tagadásban leli meg, hanem az előzményeket és a hagyományokat ismerő belső építkezésben.
Jánosi Zoltán válogatott művei: Nagy László mitologikus és költői világa az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban (Felsőmagyarország – Miskolc 1996) Idő és ítélet / esszék, tanulmányok (Felső-magyarország – Miskolc 2001) A Csodafiú-szarvas / Poézis és univerzum Nagy László költeményében (Iszkáz – Nagy László szellemi öröksége Alapítvány 2003) Szindbád tükörképei / Találkozások Krúdy Gyulával (Nyíregyháza – Kazinczy Ferenc társaság 2004) Nyírfatűz / Szabolcs-Szatmár-Bereg újabb irodalma (Pedagógiai Intézet – Nyíregyháza 2004) Fűszál és mindenség / Folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban (Holnap – Budapest 2005)„Kő alatti fény” Ratkó József és két nemzedéke (Felsőmagyar-ország – Miskolc 2005) „Szólítlak hattyú” Válogatott írások Nagy László életművéről (Magyar napló – Budapest 2006) Barbárok hangszerén / Társadalom és antropológia a XX. századi irodalmunk életműveiben (Holnap – Budapest 2010) „ Leszek haláltól ronthatatlan” Olvasókönyv Ratkó József életművéhez (Magyar Napló – Budapest 2010)
Keletkezéstörténet
A Ratkó József – díj annak a rendhagyó szellemi kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983. novemberében született, s amely akkoriban három és fél éven át havonta igyekezett fórumot teremteni a helyi, az országos, valamint határon túli irodalmi, közéleti folyamatoknak, s lett akaratlanul is a rendszerváltást előkészítő szellemi mozgások része. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének nem volt, illetve ma sincsen országos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirata, ezt igyekezett pótolni ez az egykori vállalás.
Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós-újságíró 1983 novemberében rádiós folyóiratot indított Nyíregyházán, Hangsúly címmel. A Tiszatáj, illetve a Mozgó Világ körüli botrányok sorozatától tépázott idegrendszerű helyi hatalom igen ingerülten fogadta az alapítási kísérletet. A rádiós periodika kényszerű kompromisszum volt, a nyomtatott folyóirat ügyének burkolt elodázása. A közönség előtti rádiófelvételek és rádióadások jelentős érdeklődést váltottak ki, komoly szakmai visszhangot keltettek. A három szomszédos ország magyarlakta vidékén is érzékelhető volt a hatásuk. A szlovákiai Bodrogköz, Kassáig, a birodalmi peremvidék: Kárpátalja, a romániai Partium, Észak-Erdély magyar lakossága figyelemmel kísérte a minden hónap utolsó vasárnapján jelentkező negyvenperces összeállítást, amelyet, (a 2007. június 30-án egy tollvonással megszüntetett) Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiója sugárzott a 240 méteres középhullámon.
A rádiós folyóirat 1987-ig működött folyamatosan, utóbb alkalmi, évfordulós találkozókon, irodalmi esteken idézte az egykori hangulatot. Ez idő alatt közel háromszáz alkotót szólaltatott meg. Több hangjáték, két színdarab ősbemutatójának a nyíregyházi rádiófelvételek teremtettek alkalmat. Megélénkült a helyi irodalom-, színház-, és képzőművészeti-kritika, honosodott a rangos közéleti és irodalmi publicisztika, emlékezetes viták rádiós rögzítésére került sor. Versek százai, novellák tucatjai szólaltak meg e közönség előtt első közlésként. S mindez a kezdeti időkben némi fenyegetettség mellett, utóbb változó közegben, mégis inkább rendszeres és tervszerű támogatás nélkül.
1995. őszén – amit az egykori megyei pártvezetés nem tudott elérni – az megtörtént. A Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiójának akkori irányítói előbb ellehetetlenítették, majd teljesen száműzték a műsort a rádió adásidejéből. Azóta az összeállítások egyre ritkábban, csak Budapesten, a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának gondozásában kerültek adásba, majd egy bő évtizede ezek is megszűntek. Azóta a Hangsúly egykori munkatársai a Ratkó József nevét viselő országos nagykállói versmondó találkozón jönnek össze kétévente.
1996-tól a Ratkó József – díjat nem adta ki a kuratórium. Úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tarható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés szeptember 15-i, messzire tekintő határozatával megteremtette a Ratkó József – díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethetett ez a hagyomány.
2009-ben Görömbei András, 2010-ben Antal Miklós megrendült egészségi állapota, valamint a választások nyomán országgyűlési képviselői szerepet vállaló Román István új feladata arra késztetett, hogy a kuratórium személyi összetételét újragondolják, s barátaik eddigi önzetlen fáradozását megköszönjék.
A Hangsúly Ratkó József kezdeményezésére született. 1989-es halála óta is neve köré szerveződik ez a hazahívó esemény. Ekképpen él a műsor, az irodalmi est, a díj és az azt támogatók évente egymásra találó közössége.
A Ratkó József-díjat 2010. december 1-én, szerdán 17 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és Városi Könyvtár Kiállítótermében adják át.
Az esemény – a díjátadás ünnepi pillanatain, valamint a Ratkó Józsefre való emlékezésen túl – alkalom Jánosi Zoltán pályaképének, valamint a rendszerváltozást követő szellemi változásoknak a megidézésére.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése, a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítványés a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi kara invitálja az eseményre az érdeklődőket!
gondola.hu