A Fire Of Anatolia Dance Group produkciója
2010. november 8. (hétfő), 20:00 – Veszprém, Veszprém Aréna
2010. november 9. (kedd), 20:00 – Budapest, Papp László Budapest Sportaréna
2010. november 10. (szerda), 20:00 – Debrecen, Főnix Csarnok
Az idei év popzenei dömpingje mellett a táncművészet szerelmesei is világszerte népszerű produkciók közül válogathatnak. A Lord Of The Dance elsöprő sikere után ősszel egy másik neves, nemzetközileg is elismert társulat érkezik hazánkba.
A Fire Of Anatolia Dance Group néhány éve már meghódította a magyar közönséget, a török társulat ezúttal a TRÓJA című előadásával november 8-án Veszprémben, 9-én Budapesten és 10-én Debrecenben lép fel.
A rendkívül látványos előadás történetvezetése a Brad Pitt főszereplésével készült, nagy sikerű Trója című filmjét követi, a tökéletes illúzióról káprázatos koreográfiák, roppant méretek, 150 robotlámpa és lenyűgöző háttérvetítés gondoskodik. A TRÓJA a nyári szezonban Antalia legkedveltebb attrakciója, de világjáró turnéi is telt házak előtt zajlanak. A török tánc hagyományainak és a monumentális show-k kedvelőinek nagy örömére a trójai romok közül hallatszódó sikoly és a háromezer éves titokzatos álom három este erejéig hazánkban is újjáéled.
A monstre produkcióban az 1300 négyzetméteres színpadon nem mindennapi látványt nyújt a sokszor teljes létszámban megjelenő, 85 főből álló tánckar, a hatalmas várfal vagy a 8 méter magas Faló. A szereplők 2000(!) jelmezét 450 féle különböző anyagból készítették, többek közt üzbegisztáni különlegesen szőtt filcből, vagy kézzel festett műselyemből. A korhű ruházat és kultúra bemutatására a táncosok 500 pár cipőt, 850 fejdíszt és 500 karkötőt használnak.
A kivételes képességű táncosokat felvonultató társulat művészeti vezetője és koreográfusa Musztafa Erdoğan méltán büszke produkciójára: „ Trója egyidős a Szentírással. Az emberiség egyik legrégebbi és legismertebb története, ahol az álom és a valóság valamint a tudomány és a jövőkép keveredett. Fontos és valóságos helye van a történetnek, mely Homérosz műve nyomán titokzatos kalanddá változott, kiváncsivá téve a történészeket. A trójai romok közül szűrődő hangok, a saját történelmünk hangjai. Azok, akik nem hallják a történelem hangjait, nem hallják a jövő hangjait sem. Tisztelgünk a művészettörténet e halhatatlan műve előtt háromezer évvel később is.”