Close

Sportos prímák

Egy díj, amit egyéniségek kapnak. Egy díj, ami értéket képvisel. Egy díj, amelynek tulajdonosáról a nép dönt. Egy díj melyről mindenki elismeréssel beszél. Egy díj, melynek neve: Prima Primissima. 

A Prima Primissima díjat Demján Sándor alapította 2003-ban a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával. A leggazdagabb magyar vállalkozónak e szobrocskával az volt a célja, hogy a magyar értelmiség eredményeit megőrizze, ezen kívül tovább fejlessze a kultúrát, tudományt, művészetet és a sportot. 
Nemcsak a sportrajongók vannak azzal tisztában, hogy a görögöknél már az ókori olimpiai játékokon is osztottak különféle díjakat. A kiemelkedő teljesítményéért a bajnokoknak a babérkoszorún kívül szobor is járt. Sőt! „Grátiszként” nevüket márványba vésték az útókor számára. A harmadik évezred hajnalára a rendszer csak annyiban változott, hogy a döntés hatalma immáron nem a római császár, hanem a nép kezében van. A Prima Primissima díj győztesét a szavazók tíz különböző kategóriában választhatják ki. A listából minden ember a szívéhez közel álló személyre adhatja le voksát, egészen november 29-éig. Nehézség csupán annyi lehet, hogy kategóriánként három embert jelöltek a szervezők. 
„Sport” kategóriában három igazán nagy „kaliberű” prímára adhatjuk le szavazatainkat.
2010-ben a Magyar Sport kategória jelöltjei
 

Buzánszky Jenő
49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje. MÁV alkalmazottként kezdte, de munkásévei alatt megfertőzte egy betegség, amit focinak hívnak. Tehetsége mellé jókora szorgalom is párosult, így pár esztendő elteltével már a magyar nemzeti tizenegyben rúgta a bőrt. Pályára lépett többek között az évszázad mérkőzésén, vagyis az angol magyar 3-6-on, olimpiai bajnok lett Helsinkiben, s a berni világbajnoki döntőről ezüstérmet hozott haza. Karrierje befejeztével sem szakadt el szeretett sportágától és a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomát követően edző lett, majd sportvezető. Szeptember óta a 85 esztendős Jenő bácsi nevét viseli a dorogi futball stadion. 

Monspart Sarolta
Világbajnok tájfutó, tizennégyszeres magyar bajnok. Monspart Sarolta volt az első nő Európában, aki három órán belül lefutotta a marathoni távot. Vitrines szekrényében a világbajnoki érmek mindhárom fajtája megtalálható. Bronz és ezüstérmet váltóban, míg a legfényesebbet egyéniben szerezte. Legnagyobb sikerei közepette két egyetemet is elvégzett. A mai világban igen ritka jelenség, hogy valaki világbajnok tájfutóként matematika és fizika szakos diplomát szerezzen. Mospart Sarolta a ritka kivételek közé tartozik… Kis idő elteltével újabb diplomát szerzett, másodszor a Testnevelési Egyetem sportvezető és szakedző szakát végezte el. Sportpályafutásának korai befejeztét egy kullancscsípésnek „köszönheti”. A futás nagyasszonya azonban nem adta fel. Legyőzte a betegséget, s ma arra buzdítja a nőket, hogy figyeljenek a saját és környeztük egészségére. Például egy kis futással…

Erdei Zsolt 
Világbajnok ökölvívó. A „Madár” becenévre hallgató bokszolónak nemcsak profiként veretes az eredménylistája. Amatőrként középsúlyban nyert két Európa-bajnoki aranyérmet és a budapesti világbajnokságon sem talált legyőzőre. 2000 óta íródó profi pályafutása mind idáig makulátlan. Címmeccseit rendszerint félnehézsúlyban vívja, de tavaly súlycsoportot váltott, s egy kategóriával feljebb lépett. Madár úgy volt vele, hogy emlékezetessé teszi első és egyben utolsó cirkálósúlyban vívott mérkőzését. Ma már tudjuk, cirkálóban is maradandót alkotott, s világbajnoki övvel tért haza. Mérlege magáért beszél: 31 győzelme mellé nulla vereség párosul. És hol van még a vége, hisz a 36 esztendős öklöző az utóbbi időkben csúcsformában versenyez. Ebből is látszik „Madárnak” esze ágában sincs visszarepülni még a fészekbe…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top