A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével karöltve egész napos tudományos konferenciát rendez október 16-án, szombaton a Testnevelési Főiskola (TF) aulájában. A nem mindennapi eseményre, közéleti szereplők, s neves sportvezetők, többek között Schmitt Pál köztársasági elnök, Czene Attila sportért felelős államtitkár, gróf Klebelsberg Éva történész is tiszteletét teszi majd. Az előadások zárásaként pedig a TF kertjében megkoszorúzzák Gróf Klebelsberg Kunó szobrát.
Arról a Klebelsberg Kunóról van szó, aki egy személyben volt, jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Mindezek mellett a sportban is „nagyot alkotott”, hisz kultuszminisztersége alatt, a hazai sportélet virágzásnak indult. Klebelsberg Gróf eszméiből gyorsan kiderül, hogy az „ép testben, ép lélek” mottó szerint cselekedett, s ezt a dogmát nemcsak magára, hanem az egész országra is ki akarta terjeszteni. Művelt ember lévén elsősorban egyetemek alapításába kezdett. Több külföldi példa is segítségére volt, hisz jogi tanulmányokat folytatott Münchenben, Berlinben és a világhírű párizsi Sorbonne egyetemen is. Külföldön különböző kollégiumokat is létrehozott az „utánpótlás” részére. Könyvtárakat, levéltárakat, múzeumokat alapított. Az ő nevéhez fűződik a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a sort még folytathatnánk, de akkor nem maradna hely a sportra. Márpedig a testgyakorlásra épp olyan nagy hangsúlyt fektetett a Gróf, mint a szellemi tréningre. Klebelsberg tudatosan folytatta tovább „pályafutását”, s mikor látta hogy az ország értelmileg és erkölcsileg is magasabb dimenzióba kapcsolt, elérkezettnek látta az időt arra, hogy belefogjon a sport fejlesztésébe. A kultuszminiszter az ifjúság sportoktatására helyezte a legnagyobb hangsúlyt. A kiváló magyar sportteljesítményekben nemcsak hazánk jó hírnevének propagandáját látta. Célja az volt, hogy a jövő nemzedéke izmos, életerős ifjakból álljon. Ezenkívül Klebelsberg nevéhez fűződik a Magyar Testnevelési Főiskola is.
1924-ben kiadott egy végrehajtási utasítást, amelyben három központi feladatkört határozott meg. Első és legfontosabb szabálynak, az iskolai tornaórát nevezte meg. Ez a főiskolákra és egyetemekre egyaránt érvényes volt. Második szabálya, az iskolán kívüli testnevelés címszó alatt „futott”, melyben előírta, hogy minden férfi korosztályhoz tartozó, 12. életévét betöltő fiatal, a katonai szolgálati idő megkezdéséig köteles az előírt foglalkozásokon részt venni. Az ezer főt meghaladó üzemek és vállalatok vezetőinek pedig kötelességük volt alkalmazottai számára biztosítani a fürdőhelyet és gyakorlótermeket, egyszóval mindent ami a sportoláshoz szükséges volt. Harmadik intézkedése pedig inkább végrehajtási utasítás formában érintette a sportot és a társadalmat. Klebelsberg megadóztatta a nagygyűlések rendezvénybevételeit. Ezután kinyilvánította a sportágak feletti felügyeleti jogot és megteremtette az alapot, amiből a sportolók kiutazhattak az olimpiai játékokra. Továbbá pénzbeli segítséget nyújtott a hazánkban rendezendő Európa-bajnokságok és világbajnokságok lebonyolításához. Klebelsbergnek köszönhető többek között a Nemzeti Stadion, a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, a Nemzeti Sportcsarnok és a városligeti műjégpálya felépítése is. A Gróf szívügyének tekintette a vidéki sportélet felvirágoztatását is, s nagyobb tornatermek építésébe kezdett, melyekhez zuhanyzókat és öltőzőket is építetett.
Szellemi nagyságát, hihetetlen munkabírását és államférfiúi erényeit nemcsak szimpatizánsai, hanem a vele ellenségeskedők is elismerték. Kultuszminiszteri évei alatt az ország fejlődésnek indult, s Klebelsberg Grófnak hála, az ország kilépett az analfabetizmusból. Az 56 évesen elhunyt Gróf tiszteletére több szobrot is állítottak Budapesten, az egyik ilyen emlékhely a Testnevelési Főiskola kertjében található. A szombati ünnepségen újabb virágcsokor kerül a magyar sport egyik legnagyobb mecénásának szobra elé. Ebből is látszik, hogy a sportolók, akiknek megteremtette a fejlődéshez szükséges feltételeket, méltó utódai Klebelsberg Kunónak, hisz a mai sportvezetők is az utánpótlás-nevelésre próbálják helyezni a legnagyobb hangsúlyt, fizikailag és szellemileg egyaránt. A régi mondás mai napig érvényes: „Ép testben, ép lélek”!