A Veszprémi Városi Bíróság szerdai határozatával elutasította az ügyészség előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló indítványát – az alapos gyanú hiányára hivatkozva. A sajtóhírek szerint Bakonyi Zoltánt több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsították meg.
Az alábbiakban e két bűncselekménnyel, a közveszélyokozással és a környezetkárosítással kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük – ám ezt csak általánosságban tesszük, a fent említett konkrét ügy inkább csak apropóul szolgált.
1.) Közveszélyokozás
A Btk. 259. § szerinti közveszélyokozás bűntettét az követi el, aki
a.) közveszélyt idéz elő, vagy
b.) a közveszély elhárítását akadályozza vagy
c.) a közveszély következményeinek enyhítését akadályozza.
Az utóbbi két fordulat gyakorlatilag a már létrejött közveszély fenntartását jelenti.
A közveszély előidézése több módon történhet: így árvíz okozásával, robbanó, sugárzó vagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával.
A közveszély megvalósulásához az szükséges, hogy meg nem határozott számú személy életének, testi épségének vagy nagy értékű vagyontárgy megsemmisülésének, megrongálódásának a veszélyeztetettsége ténylegesen bekövetkezzen.
A magatartás és az eredmény, vagyis a közveszély létrejötte között okozati összefüggésnek kell fennállnia.
A közveszély előidézése a gyakorlatban leginkább gyújtogatással valósul meg: például az elkövető felgyújtja a lakóházat, úgy, hogy a felgyújtáskor reálisan kell számolnia azzal, hogy a tűz továbbterjed a környékbeli épületekre is. Vagy, az árvíz előidézése megvalósulhat árvízi gát átvágásával, elbontásával, zsilip megnyitásával – úgy, hogy a korábban vízmentes területet veszélyes mennyiségű víztömeg önti el.
A közveszély elhárításának akadályozása – a már létrejött közveszély-helyzetben – megvalósítható például tűzcsap megrongálásával, tűzoltókészülék elrejtésével, a gátról a homokzsák ellopásával. Vagy megvalósítható mulasztással is: úgy, hogy az elkövető a jogi vagy munkaköri kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel akadályozza a közveszély elhárítását.
A harmadik fordulat a már bekövetkezett közveszély következményeinek az akadályozását rendeli büntetni. Ilyen lehet, ha az elkövető megakadályozza az égő épületből a személyek vagy értékek kimentését.
Ha az elkövető magatartása szándékos, akkor a törvény a tettét 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Szándékosság pedig akkor állapítható meg, ha az elkövető tudata átfogja, hogy magatartása következtében közveszélyt idéz elő, és azt kívánja is, vagy legalábbis e következménybe belenyugszik – továbbá ismeri a cselekménye és az eredmény közötti okozati összefüggés lényegét is.
A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben követik el. Ugyancsak ekkora büntetésre lehet számítani, ha az elkövető tettével különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz, vagyis, ha a bekövetkezett vagyoni hátrány az 50 millió forintot meghaladja.
Még súlyosabb a büntetés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő – ez ekkor 5 évtől 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. A súlyosabb minősítésre a halottak száma nincs kihatással, ezt a bíróság a büntetés kiszabása során értékeli. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elkövetőt a halálos eredmény vonatkozásában csak gondatlanság terhelheti – ha kívánja a sértett/ek halálát, akkor már emberölésért is felelnie kell.
A fenti büntetési tételek tehát szándékos elkövetés esetére vonatkoznak. A törvény azonban büntetni rendeli a gondatlan elkövetést is, mindhárom elkövetési magatartás: vagyis közveszély előidézése, közveszély elhárításának vagy következményei akadályozása esetében. A gondatlanság lehet tudatos gondatlanság vagy hanyagság. Tudatos gondatlanságról akkor beszélünk, ha az elkövető előre látja a közveszély bekövetkezésének lehetőségét, de könnyelműen bízik annak elmaradásában. Hanyagság esetén pedig az előrelátás hiányzik, ugyanis az elkövető a tőle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztja.
Gondatlanság esetében a büntetés (vétség miatt) alapesetben 3 évig terjedő, különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén 5 évig terjedő, egy vagy több ember halála esetén 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Megemlítendő még, hogy a törvény a közveszélyokozásra irányuló előkészületet is bünteti: 3 évig terjedő szabadságvesztéssel.
Abban az esetben pedig, ha az elkövető a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti: büntetése korlátlanul enyhíthető.
2.) Környezetkárosítás
A Btk. 280. § szerinti környezetkárosítás bűntettét az követi el, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot vagy azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon
a.) veszélyezteti vagy
b.) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre vagy
c.) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.
A büntetés az a.) pontban meghatározott esetben 3 évig, a b.) pontban meghatározott esetben 5 évig, a c.) pontban meghatározott esetben 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A Btk. 280. §-a tulajdonképpen egy keretszabály – tartalmát más, büntetőjogon kívüli jogszabályok töltik ki: így a környezetvédelemről szóló törvény, valamint a levegő védelméről, a felszíni vizek minősége védelméről, a felszín alatti vizek minősége védelméről és a fák védelméről szóló kormányrendeletek.
Elkövetési magatartás tehát a környezetnek, meghatározott környezeti elemeknek a jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon történő veszélyeztetése illetve károsítása.
A szennyezés fogalmát maga a Btk. határozza meg, eszerint szennyezés a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
A tényállás csak a jelentős mértékű szennyezést bünteti; a jelentős érték meghatározása minden esetben szakértői feladat.
A további szükséges fogalommeghatározással a környezetvédelemről szóló törvény szolgál: eszerint környezetkárosítás az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; a környezetkárosodás pedig a környezetben , illetve valamelyik környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.
A Btk. 280. § korábban tartalmazott még egy további elkövetési magatartást is, ez azonban 2005. szeptember 1-jével hatályát vesztette. E régi tényállási elem szerint a környezetkárosítás bűncselekményét az is elkövethette, aki jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével tanúsított olyan magatartást, amely a környezet vagy környezeti elem károsítására, illetve azok szennyezésére alkalmas.
Új tényállási elem viszont (2005. szeptember 1. óta) az ózont lebontó anyagok jogellenes kereskedelme: aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.