A GDP nem számol a természet pusztulásával, pedig gazdasági vonatkozása egyértelmű – állítja a WWF. Erre és a zöld munkahelyek arányának drasztikus növekedésére hívta fel a figyelmet tegnap New Yorkban a szervezet. Az európai ráta szerint minden hatodik munkahely kapcsolódik a környezetvédelemhez. Ez az arány hazánkban közel sem ilyen kedvező, bár a lehetőségek adottak. Ezt támasztja alá a WWF Magyarország tiszatarjáni munkahelyteremtő programja is.
A WWF számításai szerint a biológiai sokféleség és a hozzá kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások több tízbillió dollárnyi hasznot hoznak évente az emberiségnek. Ennek ellenére az ENSZ tagállamoknak nem sikerült megközelíteniük sem a 2010-re a biodiverzitás csökkenésének megfékezésére kitűzött céljukat.
Jól ismert tény, hogy a széleskörűen használt közgazdasági mutatószámok, mint például a GDP, nem számolnak a természeti értékek pusztulásával járó társadalmi kiadásokkal. ,,Az országok vezetőinek tárgyalása csak akkor lesz sikeres a Biológiai Sokféleség Egyezményről szóló októberi csúcson, ha ez után a biodiverzitásból származó haszon és az elvesztésének költsége megjelenik a nemzeti mutatószámok között.” jelentette ki – az ENSZ tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója keretében tartott, a biodiverzitásról szóló rendezvényen – Tony Long, a WWF Európai Környezetpolitikai Irodájának igazgatója.
Long rámutatott arra is, hogy Európában ma már minden hatodik munkahely zöld munkahelynek számít. ,,2005-ben hozzávetőleg 3,4 millió állást teremtett a környezetvédelmi ipar. Ez több mint az autó- vagy a vegyiparban dolgozók száma.” – mondta a szakember.
Hazánkban még egyáltalán nem ennyire jó az arány, bár a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor szerint a lehetőségek számunkra is adottak. ,,A megújuló energia termelése, a hulladékkezelés, az anyagok újrahasznosítása vagy az épületek energetikai felújítása mind-mind jelentős potenciállal rendelkezik e téren.”
Éppen ilyen, a természet védelmét szolgáló munkahelyteremtő programot működtet sikeresen a WWF Magyarország Tiszatarjánban 2007 óta. A közmunkaprogram segítségével a helyi önkormányzat kitermeli a Tisza ártereit elárasztó, az élőhelyeket ellehetetlenítő gyalogakácot, az így nyert területek egy részén pedig biomassza ültetvényt létesít, tartós megélhetést kínálva a helyi gazdáknak. Cserébe ők a terület más részeit visszaadják a természetnek, hogy azokat ártéri erdőkként, hódok, bivalyok, szürkemarhák vegyék birtokba. A vizes élőhelyek nemcsak természetvédelmi szempontból kedvezőek, de a látványosság az ökoturizmus fellendítésével további bevételhez juttathatja a települést. A kitermelt faanyag pedig biomassza-fűtőanyagként hasznosul.
,,A program iránt óriási a többi település érdeklődése is a Borsodi Mezőségben, így azt rövidesen más községekre is kiterjesztjük.” – mondta Figeczky Gábor. ,,A természetvédőknek az egész Tisza mentén óriási gondot okoz ez az özönnövény, a helyben lakóknak pedig a munkanélküliség. Egy még nagyobb léptékű program, amely több település összefogásával helyi biomassza fűtőművek létesítését is feltételezné, egy csapásra két problémát is orvosolna. Az Európai Unió agrár- és környezetvédelmi forrásait is ilyen komplex programokba érdemes csatornázni.” – hangsúlyozta a szervezet vezetője.