A rendészeti szakközépiskola elutasított egy jelentkezőt – édesapja „bűnözői múltja, esetleges jelene” miatt. A másikat azért minősítették alkalmatlannak, mert 15 évesen ügyészi megrovásban részesült. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa aggályosnak találta a rendőrségi szakközépiskolák eljárását és vizsgálatot rendelt el mindkét ügyben.
Szabó Máté ombudsman érdeklődésére az országos rendőr főkapitány úgy válaszolt, hogy a két fiatal alkalmatlanságát a szakközépiskolai felvételi eljárás úgynevezett „előzetes személyzeti ellenőrzése” során állapították meg. Az egyik jelentkező édesapja büntetett előéletű, és bár a családjától külön él, az apa és a fiú szoros kapcsolata veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátását.
A jelentkezési lapon a jelentkezőnek nyilatkozni kell arról, hogy volt-e büntetve, és indult-e ellene olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be.
A másik jelentkező mindkét kérdésre nemmel válaszolt, de a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján megállapították, hogy csaknem három évvel korábban megrovásban részesült. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a fiatalember büntetett előélete, illetve hamis nyilatkozata – a tiszta erkölcsi bizonyítvány dacára – olyan biztonsági kockázatot jelent, mely veszélyezteti a majdani hivatásos szolgálat törvényes ellátását. Ezért – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján – egyik esetben sem támogatható a szakközépiskolai felvétel.
Az ombudsman vizsgálata során megállapította, hogy a rendészeti szakközépiskolába jelentkezőkre nem alkalmazható a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény biztonsági ellenőrzésről szóló előírása. A törvény hatálya a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre terjed ki, a rendészeti szakközépiskolába felvételizőkre viszont a közoktatási törvény és a Belügyminisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium 2005-ös közös rendelete vonatkozik. Abban pedig az áll, hogy a felvételi eljárás során a szakközépiskola igazgatójának azt kell vizsgálnia, megfelel-e a jelentkező a közoktatási törvényben foglalt speciális feltételeknek.
Az állampolgári jogok biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy a Büntető Törvénykönyv a szankciók között a büntetéseket és az intézkedéseket – utóbbiak között a megrovást – tartalmazza ugyan, ámde az intézkedések alkalmazása egyáltalán nem eredményez büntetett előéletet. Büntetett előéletűnek egyébként is csak az tekinthető, aki a Btk. szabályai szerint még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Mindezekből az következik, hogy egyáltalán nem volt hamis a jelentkező nyilatkozata, ugyanis az országos rendőrfőkapitány „minősítésével” ellentétben nem tekinthető büntetett előéletűnek az, aki ügyészi megrovásban részesült. A felvételi kérelmet ezért jogszerűtlenül utasították el és a rendőrség eljárása súlyosan sértette az emberi méltósághoz, valamint a művelődéshez való jogot – állapította meg az ombudsman.
A másik jelentkező édesapjának „büntetett előéletét” mindössze egy humán segédelőadó közlése támasztotta alá, amiből nem derült ki, hogy az édesapa még büntetett vagy már büntetlen előéletűnek tekintendő-e. Az édesapa esetleges bűnözői jelenére való utalás pedig a személyiségi jogokat sértő feltételezés. Mindezek alapján az ombudsman kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogsértő gyakorlat megszüntetésére, a felvételi eljárásban pedig ügyeljenek a büntetések és az intézkedések, továbbá a büntetett és a büntetlen előélet közötti alapvető különbségekre.
Forrás: obh.hu