A buddhista vallás a tudat átalakításával a rossz emberi tulajdonságok leküzdését célozza – mondta a XIV. dalai láma Budapesten a Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap.
A zsúfolt ház és a környező országokból is érkezett mintegy 11 200 érdeklődő előtt tartott tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: „a káros érzelmi berögződések ellen” rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van. Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot.
Elmondása szerint a buddhizmus négy nemes igazságot ismer: a szenvedés igazságát, a szenvedés okának igazságát, a szenvedés megszüntetésének igazságát és azt, hogy ez utóbbihoz egy úton lehet elérkezni.
Az általa okozatiság törvényeként említett elv alapján hangsúlyozta: belátható a kölcsönös függőség a világban, ugyanis minden jelenség időleges, például a virágok is elszáradnak, de a létezés módja is másodpercről másodpercre változik. Minden jelenségnek van oka, ám ezek az okok sem állandók. Az okozatiság törvényéből vezette le a „függő keletkezés” törvényét, ami azt jelenti, hogy minden jelenség visszavezethető okokra, amelyeknek szintén vannak okaik, és ezt a folyamatot a végtelenségig lehet folytatni.
A dalai láma megvilágította: ez a végtelen folyamat azt jelenti, hogy a jelenségek kezdet nélküliek a világban. Az ok és az okozat egymás nélkül nem léteznek, s az okot nem tekinthetjük az okozattal szemben elsődlegesnek, a kettő egymástól kölcsönösen függ. Ugyanígy a cselekvő és a cselekedet is kölcsönösen függ egymástól – tette hozzá. A tudatlanság miatt azonban azt hisszük, hogy a dolgok maguktól léteznek, ráadásul a rossz tulajdonságokat csak kivetítjük az egyes jelenségekre, azonban azok alapvetően nem rosszak – közölte.
A XIV. dalai láma megemlítette: az emberekben van arra képesség, hogy „istenségként vizualizálják magukat”. A magunkról és a valóságról való meditálás meghozza a bölcsességet, melynek segítségével istenségként képzelhetik el magukat az emberek egy beavatás során. Kitért arra, hogy „minden, ami boldogsággal tölti el az embert, más érző lénytől származik, ezért az embernek minden érző lényt szolgálnia kell”, sőt a rossz szándékú embereket is meg kell óvni saját tevékenységük negatív következményeitől. „A hálátlanok ugyanis megtaníthatnak minket arra, hogy miként lehetünk türelmesek egymással”, s hogyan keltheti fel magában bárki a végtelen odaadás érzetét – fogalmazott.
Mint közölte, a VIII-IX. század fordulóján indult útjára a tibeti buddhizmus, ezen belül különböző iskolák alakultak ki, ezek tanításai azonban mind Buddha tanításaira alapozódtak és terjedtek a későbbiekben. A dalai láma hangsúlyozta: a szektásodás a tibeti buddhizmuson belül megfigyelhető volt ugyan, de „ostoba dolog a különböző hagyományok között haragot táplálni”. A délelőtti előadás végén, a beavatási szertartáson a dalai láma felolvasása után azok, akik ezt kívánták, közösen felolvashatták ugyanazt a három versszakos szöveget saját nyelvükön, amit már korábban kiosztottak. Ennek célja a megvilágosodás szellemének felkeltése volt. Ezután megtisztított vizet osztottak ki, s ezt a közönség tagjai a tenyerükből ihatták meg. Ez a szertartás az emberi tudat megtisztításának jelképeként szolgált.
Ezt követően a korábban már kiosztott piros szalagokat a résztvevők a homlokukra erősíthették, miközben a beavatandóknak el kellett képzelniük, hogy ők az istenség megnyilvánulásai. Ezután a végtelenről és az ürességet felismerő bölcsességről meditáltak a résztvevők, melynek célja a melegszívűség felkeltése volt, később pedig a Csenréziről, a szeretet Buddhájáról elmélkedtek.
A szertartás végén bóddhiszatvafogadalmat tehettek, akik akartak. Ez a szöveg az önzetlen hozzáállásról és a békére való törekvésről szólt. A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.
Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.
A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi „autonómia” irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.
Forrás: www.gondola.hu