Megújulva hódítanak továbbra is a nagy folyam urai
A Duna a Volga után Európa második legnagyobb folyója. Hossza 2680 kilométer. Nyolc országon halad át, s további 3 országból visz magával patakokat folyókat a Fekete-tengerbe. E tekintetben egyedülálló a földön. A vízi út összeköt népeket, városokat.
A MAHART évszázados hazai dunai hajózás megtestesítőjeként – az utóbbi évtizedekben turizmus fellendülésével párhuzamosan – folyamatosan követte a fejlődés útját. A nagy sebesség és az ez által nyújtott különleges élmény révén hódítanak mind nagyobb teret az úgynevezett hordszárnyas magyar szárnyashajók. Szárnyashajóparkjuk rendszeresen lépést tart a fejlődéssel. Menetrendjét évenként kérik világszerte a nagy utazási irodák.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ma már a MAHART PassNave Személyhajózási Kft. nagy népszerűségnek örvendő útjaik belföldön és külföldön egyaránt nagy sikereket aratnak 2010-ben is. Egyik igen kedvelt – Budapest-Visegrád-Pozsony-Bécs – útvonalon az idei szezonban még október elejéig közlekednek a szárnyashajók.
A Sólyom típusú szárnyashajóknak 2010 tavaszán történt felújítását követően a hajók a 21. század követelményeinek megfelelően – klimatizált, nem dohányzó utasterekkel, korszerű hangosítással, világítással és szellőző rendszerrel – biztosítják az utasok kényelmét. A hátsó utastérben exkluzív bár, ill. minibárral felszerelt ötszemélyes VIP kabin is található. A hajó korszerű, teljesen automata életmentő defibrillátor készülékkel, és szakorvos által összeállított gyógyszerkészlettel rendelkezik. Az útvonalat az utasok LCD monitorokon és GPS által vezérelt helyzetjelző rendszeren keresztül is nyomon követhetik, a Duna menti látványosságokról magyar, angol és német nyelven kapnak audio és vizuális tájékoztatást.
Érdekesség, hogy ezen a Sólyom II. elnevezésű szárnyashajón 1991 augusztusában őszentsége II. János Pál pápa is utazott Esztergomból Budapestre. Ezt a jeles eseményt, remekművű, többnyelvű emléktábla örökíti meg a hajó legszebb, legpatinásabb utasterében.
Egy-egy ilyen szépen korszerűsített szárnyashajó nagy tudást, gyakorlatot kíván. Fedélzetükön a dunai szárnyashajózás legjobb hajózási szakemberei dolgoznak. A tisztek elegáns egyenruhába öltöznek és idegen nyelveket is beszélnek. A szárnyashajó-személyzetek hozzáértő, lelkes munkásságukért minden elismerést megérdemelnek.
Nem véletlenül akár Budapest és Bécs a világ legkedveltebb úti céljainak egyike. Jól eső érzés nekünk, Magyaroknak, és egyúttal dicséretet is érdemel, hogy az út során mindig a kellő időben megszólaló programtájékoztató történelmileg is kifogástalanul ismerteti az út közben érintett települések – pl. Komárom vagy Pozsony (az egykori magyar királyi koronázási főváros) – múltját, nevezetességeit és a jelenlegi státuszát. Ezek közül is kiemelik a patinás Dévény várát, mely az 1920-as, Trianon előtti, magyarországi államhatárt jelző magas sziklával emelkedik ki a Morva folyó torkolatánál.
Mára a 60 km/h sebességgel közlekedő, igazi szárnyashajóérzést nyújtó, 112 férőhelyes Sólyom elnevezésű magyar hajók a – Budapest-Bécs közötti – 282 km-es távolságot 6 óra 20 perc alatt teszik meg a Nemzetközi Hajóállomásról indulva, beleszámítva a bősi vizilépcsőn, ill. Bécs alatt egy másik zsilipen történő áthaladásokat is.
Ady Endre, költő, publicista (Érmindszent, Erdély 1877 – Budapest 1919) 1906-ban az Új versek c. kötetének címadó költeményében így emlegeti a dévényi határ-várunkat:
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
Ady 28 éves múlt, amikor berobbant a legújabb kori irodalom-történeti korszakot jelentő, költői hitvallást nyújtó, „új időknek új dalaival”.
Dr. Domonkos János
irodalomtörténész