Close

Nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemző kereset

Az Alkotmánybíróság a szeptember 6-án egyhangúlag elfogadott határozatában elutasította azokat az indítványokat, amelyek a tevékenységre jellemző kereset alkotmányellenességét állították.

A személyi jövedelemadó (szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései megváltoztatták az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagjának a jövedelemadó fizetési kötelezettségét. A változás lényege, hogy az összevontan adózó jövedelem megállapításánál a tevékenységre jellemző keresetet kell figyelembe venni. Az új szabályok szerint a külön adózó, más jövedelemből az összevont adóalapba kell átcsoportosítania az adózónak annyit, amennyi a „tevékenység piaci értéke” szerinti összeget eléri. A törvény háromféle, választható számítási módot tartalmaz a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás meghatározására.
Minthogy a társadalombiztosítási járulék alapja, és az egészségügyi hozzájárulás alapja is bizonyos esetekben szintén az összevont adólapba tartozó jövedelem mértékéhez igazodik, a „tevékenység piaci értéke” ezért főszabály szerint irányadó lesz az említett közterhek megfizetésénél is.
A „tevékenység piaci értéke” a fentiek szerint adóalapra (járulékalapra) vonatkozó szabály. Az adóalap az adótényállás egyik eleme, amely így az adófizetési kötelezettségre, ha nem is egyetlen tényezőként, de lényeges hatással bír.
* * *
Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványt vizsgálta, amely szerint a támadott szabályok egy olyan definícióra – a tevékenységre jellemző kereset fogalmára – épülnek, ami értelmezhetetlen és a gyakorlatban alkalmazhatatlan.
Az Alkotmánybíróság nem fogadta el az indítványozóknak ezt az állítását
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint ugyanis alkotmányellenessé csak az a szabály nyilvánítható, amely értelmezhetetlen voltánál fogva teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható. Csak a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen jogszabály sérti a jogbiztonságot
Az Alkotmánybíróság szerint az indítványban kifogásolt jogszabály szövegéből, összefüggéseiből nem lehet olyan megalapozott következtetésre jutni, hogy azok tartalma a jogalkalmazás számára eleve értelmezhetetlen lenne, és emiatt e szabályok sértenék a jogbiztonságot. A bizonyos mértékű értékelést engedő fogalmak használata a jogi szabályozás hagyományos eszköze, amely a jogalkalmazó jogilag kötött döntési felhatalmazását jelenti. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az sem tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó az érintett rendelkezések érvényesülését, a tevékenységre jellemző kereset fogalmát az eset összes körülményei figyelembevételével rendeli megállapítani.
* * *
Jóllehet a tevékenységre jellemző kereset mértékét – az Szja törvényre általánosan irányadó önadózás keretében – az adózónak kell megállapítania, ez azonban nem állítható párhuzamba az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.) lakóingatlanra vonatkozó, az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kifejtett követelményekkel, az eltérő jogszabályi környezetre figyelemmel. A Nért. vagyonadókat szabályozott, az Szja tv. jövedelemadóra vonatkozik.
A Nért. esetében a bizonytalanság forrása az volt, hogy az adó alapjául szolgáló forgalmi érték a Nért. alkalmazásában nem kapcsolódott konkrét jogügylethez, (adó)hatósági megállapításhoz vagy szakértői értékbecsléshez. A most vizsgált esetben megszerzett bevételről van szó, amely konkrét körülményekkel jellemezhető ügyletekhez, az adóalany által folyamatosan kifejtett tevékenységhez kapcsolódik.
A Nért. nem állapított meg olyan számítási módszert sem, amellyel az adó alapja az adóalany által meghatározható lett volna. A most vizsgált esetben az Szja törvény tartalmaz ilyen módszereket (összehasonlító módszer, költség és jövedelem módszer, bevétel alapú módszer).
A Nért. olyan adatszolgáltatásra kötelezte az adóalanyt, amelynek pontos ismeretével – konkrét gazdasági esemény hiányában – az adó alanya általában nem rendelkezett. A most vizsgált esetben az adóalany az általa kifejtett tevékenység jellemzőit és körülményeit ismeri, emellett az adóalanynak feljegyzést is kell készítenie a tevékenységére jellemző kereset meghatározásánál általa figyelembe vett körülményekről, szempontokról.
A Nért. eredeti szabályai alapján egy lakóingatlan aktuális forgalmi értéke, vagyis a vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhető pénzösszeg nagysága rendszerint széles – a mindenkori ingatlanpiaci viszonyoktól függő – alkusávban mozog. Egy lakóingatlan árát illetően 10 százalékosnál jóval nagyobb, akár 30-40 százalékos, vagy néha még ennél is nagyobb eltérések sem szokatlanok. A Nért. által módosított rendelkezések alapján a feltételezett forgalmi értékben való viszonylag kis mértékű – 10 %-os – tévedés is olyan kockázatot jelentett, amelynek következményeit a törvény a vagyonadónál egyoldalúan az adóalanyra hárította. A most vizsgált esetben ilyen külön szankció, egyoldalúan az adóalanyra hárított kockázat nincs.
* * *
Az Ab megállapította azt is, hogy a tevékenységre jellemző kereset szabályozása nem szakad el az adóalany jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, ezért nem sérti az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezését. A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás alkalmazása nem minősül elvárt vagy vélelmezett jövedelem előírásának, hanem az olyan ténylegesen elért jövedelmet jelent, amely az érintett adóalany által folytatott tevékenység eredményének tudható be. Az szja-törvény a vizsgált esetben nem állít fel meg nem szerzett jövedelemmel kapcsolatban megdönthetetlen vélelmet. A törvény a tevékenységre jellemző kereset meghatározását ugyan az adózóra hárítja, ennek kiszámításához azonban a szabályok elegendő támpontot adnak; vita esetén pedig a bizonyítás az adóhatóságra hárul.
* * *

Az indítvány azzal is érvel, hogy a támadott szabályok elfogadásához vezető jogalkotási folyamat is alkotmányellenes: eszerint a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. Törvényből (Krtv.) nem derül ki, hogy az az Szja törvényt is módosítja; a Krtv. ún. saláta-törvény, a kizárólag jogszabályváltoztatásokat tartalmazó törvényben megtalálni valamit szinte lehetetlen, a törvény áttekinthetetlen, követhetetlen és ezért megismerhetetlen. Tekintettel az Szja törvény jelentőségére, ez a szabályozási technika az indítványozó szerint alkotmányosan elfogadhatatlan, sérti a jogállamiság elvét.
Tény, hogy a Krtv. ún. „salátatörvény”, jelenleg a „módosítás módosítása” alapján lehet az Szja törvény szövegét megállapítani.
Az Alkotmánybíróság fontosnak tartja annak kiemelését, hogy egy 2000. évi határozatában felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy az úgynevezett „salátatörvények” gyakorlata esetenként alkotmányossági aggályokat vet fel. „A jogalkotással szemben alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályok szerkesztése és módosítása (hatályon kívül helyezése, kiegészítése stb.) ésszerű és áttekinthető legyen. Jogállamiság értékét súlyosan veszélyeztetheti az olyan törvényszerkesztési gyakorlat, mely logikai kötelék nélkül kapcsolja össze számos törvény megváltoztatását, mivel a követhetetlen és áttekinthetetlen változtatások alááshatják a jogbiztonság értékét, a jogrendszer világosságát és áttekinthetőségét. (…) A jogbiztonságot elsősorban az olyan salátatörvények veszélyeztetik, melyek tartalmi összefüggés nélkül úgy rendelkeznek különböző törvényekről, hogy a képviselők, valamint a jogkereső közönség számára a változások nehezen követhetővé válnak”
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden „salátatörvény” önmagában alkotmányellenes lenne, ennek megítélését az Alkotmánybíróság esetről-esetre végzi el. A Krtv. a címében utal arra, hogy a közteherviselés rendszerének átalakítását – vagyis adóügyi törvények módosítását – célozza, ezért a Krtv. alkotmányellenessége önmagában a „salátatörvény jellege” miatt nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta az indítványozóknak azokat az általános érveit, amelyek a tevékenységre jellemző kereset bevezetése és alkalmazása ésszerűségére, célszerűségére, hasznosságára vonatkoztak.

Forrás: mkab.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top