A nyelv és ezen belül a szókincs mindig változik. A régi szavak kihalnak, ezzel párhuzamosan új szavak keletkeznek. Az újak legtöbbje széles körben elterjed. Van azonban a szavaknak egy izgalmas kisebb csoportja, amelynek tagjai, igaz, megszülettek, de nem honosodtak meg nyelvünkben. A Szómúzeum szótárszerű elrendezésben közel 2000 ilyen rövid életű nyelvi elemet tartalmaz. Ezeknek néhány jellemző csoportja:
– a szó lényegére tapintó magyarítások, pl.: tengődi: proletár; étnök: pincér; szájpír: rúzs;
– a természettudomány mosolyt fakasztó nevei, pl.: röstnök: lajhár; ugrány: kenguru; kebel: szinusz, éleny: oxigén;
– mulatságos régi orvosi műszavak, pl.: alfelpöfeteg: aranyér;
– meghökkentő intézmény- és szervezetnevek, pl.: Balaton Lecsapoló Társulat, Sírásó Ifjak Társasága;
– a magyar múlt bizonyos szóereklyéi, pl.: hazánk Hektora: Zrínyi Miklós; apostoli bitor: Ferenc József, a magyar Golgota: Arad;
– a délibábos nyelvészet szófejtései, pl.: Istókhalma: Stockholm; Kard-Hágó: Karthágó; Magyar rét: Madrid.
Hajdu Endre többéves gyűjtőmunkával állította össze a Szómúzeumot. Lapozgatása a felfedezés és a rácsodálkozás örömét jelenti mindazokak, akik érdeklődnek nyelvünk gyakran furcsa és mulattató értékei iránt. A szótárt illusztrációk teszik szemléletessé, használatát két szómutató segíti.
Ízelítő a könyvből
DIVAT, RUHÁZKODÁS
csínűzés – elegancia
divaturacs – piperkőc (Jókai M.)
éjing – hálóing
fecskefarkú kabát – frakk
fölkapi – divatos
gyapjúszín – drapp (Szécsi F.)
homloktyú – fejkötő, homlokdísz (Dugonics A.)
hölgymenyét – hermelin
hölgypor – púder
huzalék – uszály (Dugonics A.)
jakabka – zsakett (Toldy G..)
kancamente – valamilyen magyaros ruhadarab, amelyet Vahot Imre szerint Csokonai és Petőfi is viselt
kurvahaj – paróka (erdélyi szó)
lábtyú – kamásli
mel(l)ypénz – medalion
milli-Heléna – állítólag a női szépség mértékegysége
nőszeres – női táska (Szécsi F.)
nőzeke – Varga János reformkori nőiruha-szabó tervezett „igen ízletes nőzekéket”
piperészet – kozmetika (Szécsi F.)
Pompadour-szín – meggyszín (erdélyi szó)
ruhahős – dendi, ficsúr (Szécsi F.)
szájpír – rúzs (Szécsi F.)
ujjantyú – kesztyű
zsákkabát – zakó
FILOZÓFIA
anyagászság – materializmus
elvész – filozófus
erkölcsdi – moralista (Imre J.)
fenéktudomány – filozófia (Szilasy J.)
gyökérhiszem – alapelv, princípium
kényállítmány – tudományos feltevés, hipotézis (Bugát P.)
lőnyödelem – léttan, ontológia (Ruszek J.)
magáncz – egoista (Kunoss E.)
nemlés – nominalista (Imre J.)
névdi – moralista (Imre J.)
okvetlen parancs – kategorikus imperatívusz (Szilasy J.)
szépműtan – esztétika (Purgstaller J.)
tündérítés – elvonatkoztatás, absztrakció (Barczafalvi Szabó D.)
GAZDASÁG, KERESKEDÉS, PÉNZ
államtönk – államcsőd (Jókai M.)
aprótőzs – kiskereskedés, szatócsüzlet
árszövetség – kartell (Szécsi F.)
baszóbarázda – a tarlón szántás közben kimaradt kis földcsík
borparlag – olyan vidék, hol nem terem bor
ékszertőzs – ékszerbolt (Ballagi M.)
elegytőzs – vegyeskereskedés
kálvinista olvasó – a pénz tréfás neve
nyugpénz – nyugdíj (Petőfi S. nyugpénzes kapitány)
ódonda – antikvárium (Ballagi M.)
pénz-ápoló intézet – bank (Bolyai J.)
pénzcsűrnök – bankár
pénzdagály – pénzromlás (infláció)
pénzhajtár – pénzügyminiszter (Kunoss E.)
pénzkupec – bankár
tőkész – kapitalista
vagyonász– gazdász
IRODALOM, KÖLTÉSZET
Akakievics Akaki – írói álnév (Arany János)
bánatmű – tragédia (Szécsi F.)
borúmű – dráma (Szécsi F.)
Csamandgo Eliász – írói álnév (Tömörkény István)
dalászat – lírai költészet (Szemere P.)
évrajz v. honévrajz – krónika (Széchenyi I.)
Gróf Iszap István – írói álnév (gróf Tisza István)
hadipacsirta – tábori költő (Jókai M.)
iralmász v. szépiralmár – irodalmár, literátor
íráslopó – plagizátor (Puky K.)
ironc – író (Vajda J.)
Kapanyéli Gereblye Richárd – Petőfi írta így alá egyik levelét
Karakány Jónás – írói álnév (Arany János)
kecskebakének – szomorújáték, tragédia
kenyéríró – az írást pénzkereseti forrásnak tekintő író (Arany J.)
Képlaki Vilhelm – írói álnév (Szemere Pál)
képzelmész – poéta (Pethe F.)
komorvers – ballada (Szécsi F.)
Koppantó Pál – írói álnév (Jókai Mór)
költér – költő (Döbrentei G.)
lantászat – költészet (Szemere Pál)
Mák Máté – írói álnév (Móra Ferenc)
mosolykarc – humoreszk (Szécsi F.)
novellász – novellaíró (Petőfi S.)
nyomdazsenge – ősnyomtatvány
Örömfi Vidor – írói álnév (Petőfi Sándor)
Pönögei Kiss Pál – írói álnév (Petőfi Sándor)
Rém Elek – írói álnév (Tompa Mihály)
Széphalmi Vince – írói álnév (Kazinczy Ferenc)
Vadonfy Bertalan – tervezett írói álnév (Arany János)
verstakács – költő, poéta (Jókai M.)
Zafyr Czenczi – írói álnév (Kazinczy Ferenc)
JOG
Ábrahám kebelébe tevés – kivégzés (16. századi kifejezés)
bíróbúsítás – a sok pört, pörösködést hívták így a 17. században
bűnhönc – bűnös, vádlott (Jókai M.)
bűnmaradvány – bűnjel, corpus delicti
erkölcsi büdös – „a legszebb rendet, legszebb címet is lemoslékozza egyetlen egy erkölcsi büdös” (Széchenyi I.)
gavallér fogság – párbajvétségért kiszabott fogházbüntetés
jog- és egyébtudó – Dr. juris utriusque (Toldy G.)
jogtapodás – jogtalanság, törvényszegés
rögtöntörvény – statárium
ügybiztos – ügyvéd (Márton J.)
ügymentő – ügyvéd (Márton J.)
vérhatalom – pallosjog
KÖZLEKEDÉS, POSTA
bérszáguldó – taxi (Toldy G.)
Budai Hegypálya – a sikló (ötlete Széchenyi Ödöntől ered)
burcsella – vízi jármű
csámesz – vízi jármű
fellengér – léghajó (Barczafalvi Szabó D.)
hajóhajhász – a hajók számára fuvart szerző sze¬mély
hídbárka – ponton (Szécsi F.)
hidegló – a kerékpár tréfás neve (székely szó)
hintáló kocsi – hintó
iramhajó – korvett
kedvtelési hajó – jacht
kéjhajó – feltehetőleg sétahajó (1835)
magátólgyütt kocsi – az autó a kapolcsi népnyelv¬ben
nyargonca – velocipéd, kerékpár (1883 körül)
patkolt út – vasút (Széchenyi I.)
szorgalomkocsi – gyorskocsi, delizsánsz
tombácz – vízimalom kompja
uszaraj – flottilla
LÉLEKTAN
becsületkórság – becsvágy (Tóth F.)
éndiség – önzés, egoizmus (Imre J.)
epeláz – keserűségbe való belebetegedés (Jókai M.)
ész-, lélek-, szívhabozás – tétovázás (Imre J.)
féltáltos – gyógyító erővel bíró leány (ha fiú, akkor egésztáltos; székely szó)
gonoszöröm – káröröm (Kazinczy F.)
kármosoly – káröröm (Kuthy L.)
kígyókőfúvás – ármánykodás (erdélyi szó)
kígyóköpeny – az alkalmazkodás kígyóköpenye (Móricz Zs.)
legjobbász – derűlátó, optimista (Imre J.)
lélekébrenség – lélekjelenlét
lépkórság – képzelt betegség, hipochondria
magáncz – önző, egoista (Dohovics V. B.)
nőszdüh – zabolátlan indulat a férfiban a nemi ösztön kielégítésére
pipervágy– tetszeni vágyás, cicomakedvelés (Imre J.)
pokolkedvű – rosszkedvű, melankolikus
szemfülködő – kíváncsi
szívbélyeg – jellem (Verseghy F.)
szodomai alma – képmutatás (erdélyi szó)
szorg – szorgalom; Lónevelésre gond és szorg kell (Széchenyi I.)
szűkín – szívfájdalom a biedermeier korban
tudatfesz – pedantéria (Imre J.)
MESTERSÉGEK, FOGLALKOZÁSOK
ajnárnő – gyermekgondozónő, nörsz (Szécsi F.)
barmász – állattenyésztő
belörmész – testőr (Barczafalvi Szabó D.)
bérlovag – gigoló, parkett-táncos, selyemfiú
(Szécsi F.)
bornok – pincér (Kunoss E.)
czukorpék – cukrász
csizmographia – a csizmadiaság tudománya
(Jókai M.)
dolgász – üzletember (Széchenyi I.)
ebész – aki ebeket nevel, tanít
égész – csillagász
éjkerengőr – éjjeliőr
erszénymetsző – zsebtolvaj
haj-ács – fodrász (Kunoss E.)
himpellér – eredetileg a céhen kívül dolgozó
mészáros neve
korombíró – tűzvédelmi feladatokat ellátó
tisztviselő
lapász – a HONDERŰ nevezte így az újságírókat
levelész – postamester (Barczafalvi Szabó D.)
merényes – vállalkozó (Kunoss E.)
mozgonyár – gépész (Széchenyi I.)
patács – patkolókovács
sósúr – a cs. és kir. Sóhivatal tisztje
szerács – patikus (Szentgyörgyi J.)
tannok – tanító (erdélyi szó)
taplász – taplóból készült termékek készítője
(erdélyi szó)
tömlöcznök – börtönőr (Dugonics A.)
ügyelnök – kurátor (Szécsi F.)
űzönc – gyakornok (Kazzai S.)
vegykém – vegyész, kémikus
MŰVÉSZET
bájnok lövész (Freischütz) – bűvös vadász
képlő mesterségek – képzőművészetek
(Kazinczy F.)
képoszlop – szobor (Haller L. nyomán Sándor I.)
kisdedfestmény – miniatúra
picimű – miniatúra (Toldy G.)
rakmű – mozaik
szökcse – balerina (Toldy G.)
Sztalin-barokk – szovjet építészeti irányzat
tüzépbarokk – az 1950 körüli évek építészeti
stílusa, a Sztalin-barokk hazai változata
üdvlelde – nemzeti temető (Jókai M., Széchenyi I.)
vakolatkép – freskó (Szécsi F.)
NYELVI LELEMÉNYEK
akasztófaberci – akasztófavirág (1350 körül)
aranytüdő – tréfás, gúnyos megszólítás; kb. lelkem (Debrecen 1816)
árözönfürdő – tusfürdő
átkupidolni – szerelembe ejteni
átoknemtő – rossz, ártó szellem (Jókai M.)
bájkötél – feltehetőleg szerelmi lánc (Kisfaludy S.)
bájtár – feltehetőleg kecsek halmaza (Kisfaludy S.)
belfi – belföldi (Széchenyi I.)
bolhavese – apró betű
boszorkánylátmány – fantazmagória (Bugát P.)
boszorkányszél – hirtelen támadt porfelleg
bűzharang – hírhordó (tájszó)
csalkert – labirintus
csány – erény (Szemere Pál javaslatára tett le
Kazinczy Ferenc a szóról:
„Ölelve fogadtam a rény szót s a csányról lemondtam”)
császna – császár-korona (Kazinczy F.)
csatakanca – nagydarab nő (erdélyi szó)
csénika – sertéseket hívogató szózat a székelyeknél
csupatintász – a spanyol chupatintas = írnok szó magyar kiejtése
dámászni – ringyózni, szajházni (erdélyi szó)
debreceni szem – olyan szem, amely csak azt látja meg, amit akar
délest – délután
diador – győztes (Szemere P.)
dicskapu – diadalkapu
duzmazug – hely, ahová duzzogni vonul el valaki (Jókai M.)
édlevél – szerelmeslevél (Kunoss E.) [szerelmeslevél ’leveles tésztából készült, boríték alakúra hajtogatott töltött sütemény’ – szerelmes levél ’szerelmi tárgyú le¬vél’ –SBZ.]
faksznibohóc – Széchenyi István szava Paganinire
farkapénz – a vásáron vett disznó hazahajtásáért
járó fizetség
fekterem – hálóterem
fellegcse – kis felhő
fene-aggastyán – fenegyerekként viselkedő öreg¬ember (Márai S.)
fenékkő – alapkő (Barczafalvi Szabó D.)
fenéktétel – alaptétel, princípium (Baróti Szabó D.)
fénylak – rezidencia
fényűzési éldelet – kb. luxus (Kossuth L.)
földárja – belvíz
frigymező – mező vagy térség, ahol a frigyet, békét megkötik
fülhaj – pajesz (erdélyi szó)
gatyaszár ember – hitvány, gyenge ember (székely szó)
gorombóc – durva ember, Grobian (Toldy G.)
gyanáncs – pótlék, surrogatum
gyászgyermek – gyermek, ki apja halálakor még [az] anyja méhében volt
hármoncz – hármas ikrek egyike
hasonszó – szinonima (Kunoss E.)
henyehivatal – teendők nélküli hivatal
hibernális hónapok – téli hónapok (erdélyi szó)
hímvadásznő – értelmezést nem igénylő kifejezés Krúdy Gyulánál
holtaszat – múmia
homlokírás – jelige, mottó
hölgyecs – fiatalabb hölgy, kisasszony
időrozsda – patina (Szécsi F.)
irgalomház – szegényház
Isten kalácsa – váratlan adomány, küldemény
(erdélyi szó)
kákompilli – léha, semmittevő
(Csokonainál, Aranynál)
kanbagoly – agglegény (székely szó)
kancarúgás – nőtől elszenvedett férfibántalom (Krúdy Gy.)
képebeli ember – valakinek a képviselője
1500 körül
kerengőgrádics – csigalépcső (erdélyi szó)
kézbánás – manipuláció
kiesde – oázis
koffantyú – vén banya
koráncz – „vadonat-új szó, most iszkábáltam e
helyett korai malacz azaz Frischling”
(Arany J. levelében)
korány – hajnal, reggel
külfi – külföldi (Imre J.)
lettdolog–tény (Széchenyi I.)
locsogáskürt – szószátyár nyelv
lófejű – székely (Horvát I.)
lopész – a lopó, tolvaj neve Kemenesalján
madonnaszöktetés – leányszöktetés (Krúdy Gy.)
matuzsálemina – női matuzsálem (Petőfi S.)
Mátyás ugrása – szökőnap, dies intercalaris (Puky)
megretkelni – házasságtörő alfelébe büntetésül
retket verni (erdélyi szó)
mesény – adoma
mondákság – retorika (Barczafalvi Szabó D.)
mondalék – bölcs mondás, szentencia
morgatórium – dörgedelem (Jókai M.)
moszkó – orosz „Az egész világot elfoglalhat¬ja a moszkó, de ez a hely az egyik bükkfától a másikig soha nem lesz az övé” (Jókai M.)
möglet – háttér
naplászat – naplóírás (Gyulay L.)
nemzeti naplopó – henyélő, sült galamb-váró (Bangó P.)
nősparáznaság – házasságtörés (Imre J.)
nyavalyás jókedv – akasztófahumor
nyelízű – kívánatos, jóízű, fogunkra való
nyifa – orrából beszélő (erdélyi szó)
nyősténke – feleség (Kazinczy F.)
öneg – alany (Kossuth L.)
Pilátus konyhája – árnyékszék
pirongatórium – pirongatás, feddés (Jókai M.)
pofszakáll – barkó (Kunoss E.)
pokolhír – rossz hír, vészhír (erdélyi szó) pókszállingó – ökörnyál
popont – kettőspont (Barczafalvi Szabó D.)
pórdagály – pórias beszéd, paraszti kevélység
reggély – matiné (reformkori szó)
rezzentő – frappáns (Dessewffy J.)
rimány – kérés (Kunoss E.)
rondítmány – piszkozat (Jókai M..)
Sehonna – Utópia (Pauly K.)
Serestély estvéje – december 31., Szilveszter-est
szaporaírás – gyorsírás
szerelemkalmár – kerítő (Jókai M.)
szipák – szivar (Podmaniczky F.)
szógyárnok – szógyártó; A szógyárnok felséges
kitételekkel gazdagítja a hont
társalgási kert – park
tébolykert v. tévesztő kert – útvesztő
(Verseghy F.)
tehátlat – következtetés, konzekvencia
tengercse – kis tenger
térjmeg-utcza – zsákutca
tévliget – labirintus (Szécsi F.)
toporzéka – hisztérika (Szécsi F.)
vadászjárdalás – utcanő magakelletése, strichelés (Nagy I.)
vador – barbár (Szemere P.)
vakarékkönyv – brosúra
vágytárs – rivális
veszteghely – karantén
vízbuggyanó – forrás (Kazinczy F.)
zugiasság – szűklátókörűség, provincializmus
zürmind – zűrzavar, káosz (Vörösmarty M.)
POLITIKA
csökönyölni – sztrájkolni (Vajda J.)
hazafi csizmadia – nálunk van hazafi csizmadia, nemzeti hajművész, honi szoknya, sőt még nemzeti szagtalan árnyékszék is. (Vajda J. gúnyolta így kora hangos hazafiaskodását)
honkanász – Ady Endre szava kora – általa reakciósnak vélt – politikusaira
izgár – a népet izgató személy, néplázító
Kádárscsina – a Kádár-rendszer időszaka (Határ Győző orosz nyelvre utaló szóleleménye)
korlátnok – kancellár (Kunoss E.)
kormányispán – miniszter (Szécsy F.)
közbocsánat – amnesztia (Kiss K.)
országász – politikus
országlár – miniszter (Kunoss E.)
országnok – diplomata
parancsár – diktátor
rémkormány – terrorizmus (Imre J.)
státusrab – államfogoly, politikai fogoly (Jókai M.)
TÁRSADALOM
búsanya, búsapa – a házasságkötéskor a menyasz¬szony szülei (Déva, 1671)
hölgyőr – gardedám
iparlovag – bizonytalan foglalkozású ember, ki fő¬ként mások rászedéséből él, szélhámos (Jókai M.)
irodabáb – bürokrata (Szécsi F.)
irodakórság – bürokrácia (Szécsi F.)
kastélynagy– kastély, ill. váracs gondviselője
(Czuczor G.–Fogarasi J.)
kulturnyik – kulturális területen dolgozó kommu¬nista csinovnyik (Határ Gy.)
sokmátkulat – többnejűség, poligámia
Suringyák elvtárs – jellegzetes elvtársnév (Karin¬thy F.)
szoknyacsősz – gardedám (Toldy G.)
tengődi – proletár
többhölgyűség – többnejűség, poligámia (Csapó D.)
Turbonya elvtársnő – jellegzetes elvtársnőnév (Karinthy F.)
Turbulák elvtárs – jellegzetes elvtársnév (Karinthy Ferenc)
vezérvármegye – Pest megyét említették így a reformkorban