Close

A Rongylábú

Szeptember 1-je a diákok számára az év legszomorúbb napja. Nem csoda hisz megkezdődik az új tanév, s vele együtt a feladatok és kihívások. Egyébként e nap a világ történelmében is mély nyomokat hagyott. 1939. szeptember 1-jén támadta meg a náci Németország Adolf Hitler vezetésével Lengyelországot és ezzel kitört a II. világháború, aminek már jól ismerjük szomorú következményeit. A magyar futballrajongók számára is gyász ez a mai dátum, hisz tizenhárom évvel ezelőtt hunyt el az Aranycsapat legendás csatára, Czibor Zoltán.

Szárnypróbálgatások
Czibor Zoltán egy hat gyermekes család, harmadik fiú gyermekeként látta meg a napvilágot Kaposváron. Édesapja MÁV alkalmazottként, tisztviselőként tartotta el a népes famíliát. Két bátyja szintén labdarúgó volt, ezért számokkal különböztették meg a fivéreket. Czibor 1-el és Czibor 2-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát. Mivel ekkor még amatőr szinten futballozott mozdonyvezetőként tartotta el magát. 1948-ban, a Munka Ünnepén Győrben játszott csapatával mérkőzést, ahol az akkori ifjúsági válogatott szövetségi kapitányának, Mézes Sándornak rögtön feltűnt Czibor 3 tehetsége. A kapitány rögtön az Ifi válogatott elsőszámú csatárává nevezte ki a 19 éves komáromi srácot. Játékával hamarosan felkeltette az élcsapatok érdeklődését is, s pár hét elteltével már az ország legpatinásabb klubjában, a Ferencváros zöld-fehér mezében találta magát. Tán nincs még egy olyan labdarúgó a világon, aki alig egy év alatt Cziborhoz hasonló utat járt volna be. Erre mondják, a lehetetlen nem létezik. Czibor az élő példa arra, hogy mozdonyvezetőből is lehet valaki a magyar futball válogatott játékosa.

Honvédos évek
Tudni kell az ötvenes évek elején az akkori rendszer államilag döntött a sport megreformálásról. Így a nagy futball-klubokat mind összevonták és más néven indították a soron következő bajnokságokban. A Fradi sorsa is megpecsételődött, először Budai majd Kocsis hagyta ott a Zöld Sasokat és lett a Honvéd játékosa. Czibor önfejűsége és makacssága miatt nem tartott velük, inkább felvetette magát egy iskolába. Így tudott a Csepelhez igazolni a katonai behívó elől, mert a klub a munkásosztály csapata volt, így nem hívták be. Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a behívóját a hadseregbe. Felkereste az ÁVH vezetőket, akik érdekkörébe tartozott az akkor már Bástya néven szereplő, volt MTK csapata és a segítségüket kérte. A Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott az együttesben, mert az ÁVH-s vezér Farkas Mihály, amikor megtudta Czibor „ügyeskedéseit”, azonnali hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára. Így lett 1953-tól a kispesti klub játékosa. Czibor a Budapest Honvéd színeiben vált igazán ismert labdarúgóvá. Legjobb bizonyíték erre, a piros-fekete együttes színiben rúgott 58 gólja.

Az Aranycsapat
Ne feledkezzünk meg a válogatottban elért teljesítményéről sem. A címeres mezt először, 1949. májusában húzhatta fel a Magyarország-Ausztria elleni 6:1-re megnyert mérkőzésen. Az élet nagy játéka, hogy utolsó nemzeti színekben lejátszott meccsén is az osztrákok ellen lépett pályára. 1952-ben, a helsinki olimpián a kiváló balszélső nyakába is aranyérmet akasztottak. 1953-ban pedig tagja volt az évszázad mérkőzésén aratott angolok elleni 6:3-as sikernek, az impozáns Wembley Stadionban. A nagy diadalok után az 1954-es németek elleni berni döntőt elveszítve, ezüstéremmel térhetett haza Svájcból. Ekkora már kiforrott, rutinos játékossá érett. Szélső létére, a meccsek nagy részét a középpályán töltötte. Jobbhátvédtől a balösszekötő helyéig mindenhol felbukkant a pályán. Kiválóan cselezett. Úgy tekergett a labdával, hogy a végén mindig nála maradt a játékszer, ezért is kapta a „Rongylábú” becenevet.

Róma és Barcelona

A Budapest Honvédban 1956-ig rúgta a gólokat, aztán november elején a csapat Bécsbe utazott, hogy az Athletico Bilbao elleni mérkőzést, és egyéb turnékat lekösse. Európába visszatérve Sárosi György egykori kiváló labdarúgó Olaszországba invitálta Czibort, mégpedig az AS Roma együtteséhez. Azonban ekkor tájt lépett érvénybe az MLSZ és a FIFA eltiltása, miszerint Itáliában megtiltják a külföldi játékosok leigazolását. Bár Czibor elfoglalta a Róma által rendelkezésére bocsátott lakást, a „Farkasok” felbontották a vele kötött szerződést. Czibor nagy bajban volt, hisz adóssággal, csapat nélkül, külföldön kellett volna boldogulnia. Akadt azonban egy őrangyala, Kubala László személyében, aki segítségére sietett. Adósságait kifizette és egyéb költségeit is vállalta. Kubala akkortájt a Barcelona csapatában futballozott és a katalánokhoz invitálta Czibort. A „Rongylábú” ekkor kezdte meg barcelonai pályafutását. 1959-ben a csapattal hat év után megszerezte a spanyol bajnoki címet, 1958-ban és 1960-ban elhódították a Vásárvárosok Kupáját-t, 1961-ben pedig az Európa Kupa döntőjében játszhattak. Az akkori Barcelona Európa legjobb csatársorával rendelkezett. A felsorolás három magyar névvel kezdődött: Kubala, Kocsis, Czibor, Evaristo, Luis Suarez…

Levezetés
A Barcelona a három éves szerződés lejárta után nem hosszabbított Cziborral, így az akkor 32 esztendős csatár az Espanyol együtteséhez igazolt. Ez már olyan levezetés-szerű focizás volt számára. Igaz a spanyoloknál töltött egy esztendő után további kis csapatokban is megfordult, a svájci Baselben, az osztrák Ausztria Wienben, sőt egy évre még Kanadába is kiutazott, hogy a Primo Hamilton játékosa lehessen. Ezután végleg búcsút intett a futballnak és szögre akasztotta a stoplist. Visszament egykori sikerei színhelyére Barcelonába és ott telepedett le a családjával. Fiával nyitott egy kocsmát, amit Kék Dunának nevezett el, ebből élt a família. Azonban 1966-ban, részben az anyagi ügyekből adódó viták miatt elvált feleségétől és így a Kék Dunát is eladták.

Hazatérés
A rendszerváltás után újra hazatért Magyarországra. Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöki tisztjét töltötte be. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjével tűntették ki. A „Rongylábú” csatár 1997. szeptember 1-jén, 68 esztendősen tért örök nyugalomra. Családjának köszönhetően Komárom városé lett hagyatékának jelentős része, többek között érmek, serlegek, dokumentumok. Hagyatékából, a sporttelep központi épületében emlékszobát rendeztek be a legendás „Rongylábú” tiszteletére.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top