Mosolygós arcok szálltak ki tegnap délben a Syma Csarnok előtt parkoló buszokból. Megérkezett ugyanis az első Ifjúsági Olimpián káprázatosan szereplő magyar csapat. Hogyan is köszönthetnénk sikeres fiataljainkat? „Hasonlóan eredményes olimpiát zárjunk két év múlva is!” A magyar küldöttség hét aranyéremmel zárta az ötkarikás „ifitalálkozót”, ami a jövőre nézve, vagyis a 2012-es londoni játékokon egy-két plusz érmet jelenthet.
Lenyűgözően szerepeltek fiataljaink a messzi Ázsiában rendezett ötkarikás csúcseseményen. Ahhoz képest, hogy a szingapúri volt az első Ifjúsági Olimpia, a magyar válogatott jóval várakozáson felül teljesített. A 14 és 18 év közötti ifjú tehetségek a felnőtt játékokhoz hasonló szisztéma szerint küzdöttek az érmekért. Igaz a versenyek során a tinédzser korhoz megfelelő követelményt várták el a sportolóktól. Ezt azt jelenti, hogy például triatlonban kevesebbet kellett úszni, biciklizni és futni, mint a felnőtteknél. A csapatsportoknál, pedig rövidebb ideig tartott egy-egy játékrész és általában a pálya is kisebb volt…
Ami a magyar csapat teljesítményét illeti hét aranyéremmel az összesített éremtáblázaton az előkelő nyolcadik helyen végeztünk. Olyan sportnagyhatalmakat megelőzve, mint Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország vagy a „fellegvár” Egyesült Államok. Tegyük hozzá az USA több ifi korú sportolóját (már) felnőtt világversenyeken indította a nyár folyamán. A hazai küldöttség legeredményesebb sportolója a 17 esztendős úszó, Kapás Boglárka volt, aki két aranyérme mellé még egy ezüstöt is összeúszott Szingapúrban. 200 pillangón, majd 400 méter gyorson oktatta a világot, így jól döntött, mikor az olimpia „kedvéért” inkább kihagyta a hazai rendezésű úszó Európa-bajnokságot. Kapáshoz hasonlóan, Biczó Bence is jól taktikázott, s ő is a Margitsziget helyett, inkább Szingapúr felé vette az irányt. 200 méteres pillangóúszás fináléjában világszínvonalon teljesített és óriási előnnyel, elsőként csapott célba. Egyébként Biczó a hazai EB-n második helyen végzett volna időeredményével. Még egy piros-fehér-zöld színeket képviselő úszót ünnepelhettünk a medencében, nevezetesen Bernek Pétert, aki 200 méter háton bizonyult verhetetlennek. Örömteli, hogy felnőtt úszókhoz hasonlóan az utánpótlás válogatottunkban is találni világszinten teljesítő sportolókat. Csak úgy, mint másik sikersportágunkban, a kajak-kenuban. Míg Kovács Katalin a poznani világbajnokságon írt sporttörténelmet azzal, hogy huszonkilencedik győzelmével minden idők legeredményesebb kajakozója lett, addig Farkasdi Ramóna és Tótka Sándor Szingapúrban kezdte el sikertörténete írását. Mindkét versenyzőnk az egyes sprintszámaiban nyert olimpiai bajnokságot. Hetedik aranyérmünket Dudás Eszternek köszönhetjük, aki csapatváltóban szerezte meg a magyar triatlonsport első aranyérmét. Négyen, két lány és két fiú alkotott egy csapatot, ahol a kvartett minden tagjának egyforma távot kellett teljesítenie. A penzum természetesen rövidebb volt, mint a „nagyoknál”. 250 méter úszás és 6,6 km biciklizés után 1,6 km futással zárult Dudásék versenye. A csapatokat kontinensek szerint osztották fel, így a magyar lány az európai csoport tagjaként versenyzett. A befutó nem várt izgalmakat hozott, hisz Dudás osztrák csapattársa végig a második helyen állt, de egy véletlen „elfutás” következtében sikerült az első helyre behoznia az európai váltót. Ugyanis a versenyt végig vezető kvartett utolsó embere pár méterrel a cél előtt, letért a pályáról, s mire észrevette, hogy rossz helyre kanyarodott, már nem bírta utolérni Dudásékat. Néha, nekünk magyaroknak is lehet szerencsénk…
Így az 51 fős magyar küldöttség a szingapúri olimpiát, hét aranyérem mellett, négy ezüsttel és hat bronzéremmel zárta. Mit is kívánhatnánk a jövőre nézve? Soha rosszabb szereplést!