Close

Afgán szabadságharc

Érthetetlen, hogy az új kormány miért nem tervezi az afgán misszió átgondolását, katonáink visszahívását. Lovas Istvánnak igaza van, hogy nem kötelező a részvétel az afgán harcokban. Azt ugyan konkrétan nem írja Lovas, hogy mennyit kapnak a katonáink a misszióért, de abban biztosak lehetünk, hogy többszörösét, mint amennyit az itthoni szolgálat jelentene. Még ennél is fontosabb viszont, hogy mennyibe kerül mindez nekünk, adófizetőknek. Márpedig ez közérdekű adat! 

Tartományi Újjáépítési Csoport konvoját, aminek következtében életét vesztette Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy. E cikk leadásakor életveszélyes állapotban és kómában hozták haza Kolozsvári György zászlóst, aki társaival együtt szintén a tálibok támadásakor sérült meg.

Teljes együttérzésünk az övék. 

Ugyanakkor fel kell hagynunk az emberéletben és anyagiakban hatalmas károkat okozó önámítással.

A tálibok afgánok, még akkor is, ha szarvval és patával ábrázoljuk őket. Az afganisztániak jó része érzi úgy, hogy hazájukat védik egyrészt az idegen megszállók, másrészt a megszállók által a nyakukra ültetett korrupt afgán kormánnyal szemben. A tálibok – melegítsük fel a régi szót, hogy megértsük az új helyzetet – partizánharcot folytatnak. Talán emlékszünk a szovjet partizánokra, akik a Szovjetuniót a II. világháborúban megtámadó német csapatok ellen harcoltak, olykor az elfogott katonákat élve megskalpolva. Amikor orvul támadtak – ez tették szinte mindig, hogy ellensúlyozzák a szemben álló fegyverek mennyisége és minősége közötti különbséget –, nem volt újsághír, sem elítélt harcmodor. Honvédelemnek nevezték a szovjetek. Ugyanennek a kifejezésnek használata miért tilos akkor, ha az amerikai és NATO-megszállók ellen folyik az eszközökben szintén nem válogatós harc?

Afganisztánban a magyar részvétel döntés eredménye. E részvétel – minden ellenkező állítással szemben – nem kötelező. Legutóbb a hollandok mondtak búcsút a reménytelen háborúnak. Továbbá, az ott harcoló magyar katonák nem sorkatonák, hanem anyagi ellenszolgáltatás jegyében vállalták és vállalják a veszélyt. A költségeket az adófizetők állják.

Az Egyesült Államok belerokkan újkori háborúiba. Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász és a Harvardon tanító Linda Blimes kollégájával 2008-ban megjelent könyvük becslése szerint az afganisztáni és iraki háború költsége csillagászati: 3 ezerbillió (egy billió = 1012) dollár. A szintén Nobel-díjas Paul Krugman közgazdász másfél hete írt cikke szerint Amerika iszonyatos eladósodottsága eredményeként az országban sorra és szó szerint hunynak ki a fények, mert egyszerűen nincs pénz közvilágításra.

Afganisztánt történelme során eddig senki nem tudta leigázni.

Mérget vehetünk rá: ezután sem tudja.

A nappal békés pastu, hazara, tadzsik és üzbég paraszt éjjel félelmet és áldozatot nem ismerő partizán.

A katonának önként kiutazó honfitársainkat pedig óva kérjük, gondolják meg: életüknél nincs drágább.
Lovas István – MN Képeslap

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top