A mai rohanó világban az emberek többségének a legjobb kikapcsolódást a barátokkal való együttlét jelentené. Erre azonban sajnos sokunknak csak hétvégén van lehetősége, hiszen egy fárasztó nap után jobban esik egy meleg fürdő és a pihe-puha ágy. Megeshet, hogy napközben nevetünk ugyan, de amire igazán szükségünk lenne az csak egy baráti társaságban valósulhat meg.
Már évszázadok óta él a mondás, hogy „A nevetés a legjobb orvosság”. Mindent könnyebb mosolyogva átvészelni, hiszen ha nevetünk, pozitívan tekintünk előre, a szervezetünk is kitartóbbá válik. Ha elengedjük magunkat és csak kesergünk azon, hogy mennyire rosszul érezzük magunkat, a szervezetünk legyengül, így a betegséget is nehezebben győzi le. Igaz, hogy az olyan betegségek ellen, mint például a rák sajnos hatástalan, de a kisebb problémák legyőzésében bizonyítottan hatásos.
Sokszor látni, hogy a kórházak gyermekosztályára bohócokat hívnak. Erre is azért van szükség, hogy úgy mond meggyorsítsák a gyerekek gyógyulását. Viszont tény, hogy a pici gyerekek sokkal optimistábbak az esélyeiket tekintve. Ennek valószínűleg az az oka, hogy még nem teljesen értik, hogy mi történik velük. Mi felnőttek viszont sokszor túlságosan is kíváncsiak vagyunk, melynek következtében magunknak is ártunk. Minél többet tudunk arról, hogy mekkora a baj, annál nehezebben dolgozzuk fel. Legtöbbször összeroskadunk, majd csak lassan értjük meg azt, hogy harcolnunk kellene. Érdekesség, hogy a Patch Adams című filmnek van valóság alapja, ugyan is valóban él egy Patch Adams nevű férfi, aki gyermekorvos, emellett hisz a nevetés gyógyító erejében.
Mi mindenre jó a nevetés?
Először is megmozgatja egész keringésünket, fokozza a szívműködést, kitágítja az ereket, és ezzel rövid időn belül egyensúlyba hozza a vérnyomást. Egy kiadós nevetés közben a mellkas izmai erőteljesen összehúzódnak, melynek következtében a hasüregben felgyorsul a vérkeringés, javul a belső szervek oxigénellátása, így megnő a légzés intenzitása. A test többi izma elernyed. Éppen ezért néha úgy érezzük egészen elgyengülünk. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és egész testünket kellemes bizsergés hatja át. Hatásos a stressz ellen, hiszen minél többet nevetünk, gondolkodásmódunk is annál pozitívabbá válik. Nem is olyan régen bizonyították be azt is, hogy bizonyos mértékben kalóriaégető hatással is bír egy kisebb hahotázás. Állítólag napi 10-15 perc kacagással egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget „dolgozhatunk le”. Bár nem tekinthető a fogyás leghatékonyabb módszerének, mégis figyelemre méltó, hogy pusztán napi negyedóra nevetéssel évente akár két kilót is leadhatunk.
Pár szó a nevetésről
A nonverbális kommunikáció legerőteljesebb kifejezőeszköze közé tartozik a nevetés. Ez a leggyakoribb változás az arcunkon. Az esetek mindössze 10-20 százalékában ad magyarázatot, hogy előzőleg valami humorosat láttunk, hallottunk vagy olvastunk. A legtöbbször arról van szó, hogy a nevetéssel üzenetet küldünk más embereknek. Ilyen például amikor jelezzük, hogy mi is élvezzük azt a helyzetet, amiben vagyunk vagy örülünk az illető jelenlétének, magunkra akarjuk vonni a figyelmét, stb. A kisgyermekek már néhány hetes korukban rámosolyognak az édesanyjukra. A nevetés a síráshoz hasonlóan, részben velünk született képesség, hiszen a vakok, akik bár sosem láttak mosolygó arcot, mégis ismerik a mimikák nagy részét, köztük a mosolygást is.
Aki tehát nem gyakorolja ezt az üditő mimikát, minél előbb kezdje el. Nem csak azért mert saját magának is jót tesz vele, de a társadalom is barátságosabb egy mosolygós arccal, mint egy gorombával. Testünknek és lelkünknek is felüdülés. Nevessünk hát minél gyakrabban!