Magar és magyar; csak a két nép nevében lenne hasonlóság? Kommunista gerillacsapatokkal, leprával, kolerával, többezer méteres hegyekkel szállt szembe a Csáji László Koppány vezetésével útrakelt fiatal kutatócsoport, amikor végre eljutott a Nepálban élő magarokhoz.
Hogy néznek ki a magyarok?
A hunzáktól eltérően inkább a mongoloid, tibeties vonalat képviselik. Bőrük nem olyan világos, mandulavágású szemük van.
Hol élnek?
Nepálban, óriási hegyek között bújik meg a magarok szállásterülete. Ezt a helyet szinte soha nem közelíti meg fehér ember. Veszélyesnek, megközelíthetetlennek tartják, így nem került túl sokszor az érdeklődés középpontjába.
Mit kell róluk még tudni?
• Mára legtöbbjük átvette a hindu és egyéb vallást, nyelvet. Tartják a sámánvallást és a temetkezést is – utóbbit halottégetés helyett, pedig az lenne a logikus, ésszerű ezen a terepen.
• Az elhunytnak kőből lélekszéket állítanak, amibe ha beleül valaki, kapcsolatba léphet az elhunyttal. A sámán sírja kör alakú, kövekből áll, fenyőt ültetnek a kövek közé, de szent fának tartják a diót és a tölgyet is.
• A magarok a sírjaikra piros-fehér szalaggal ellátott botot szúrnak, amely a magyaroknál az úgynevezett Árpádsávként ismert.
• Ősi nomád hagyaték, hogy a halottakra való emlékezés nem a sírnál, hanem emlékhelyen történik
• Akárcsak a magyarok, ők is kopjafákkal temetkeznek, amelyen előfordul a tulipánmotívum; megmunkálásuk a magyar hagyományhoz hasonló.
• Ornamentikájuk is rokon jelleget mutat: napvirág, tornácmotívumok – famegmunkálási azonosságok fedezhetők fel.
• A holttestet úgy helyezik a sírba, hogy a feje nyugat, a lába kelet felé legyen, a lélekszéket is így állítják be, hogy ha fölkel a halott, a hold vagy a nap felkeltét lássa.
• Természetközeliség jellemzi őket; sámánizmusuk miatt többször álltak harcban a környező népekkel (lámaistákkal, hindukkal, bönhívőkkel).
• Mint a hunoknak és a magyaroknak régen, a magaroknak a mai napig a fehér a gyászszínük.
• A sámán (dzsánkri) lélekszívó segítségével ki tudja az ember lelkét szívni, meggyógyítja, és visszahelyezi a testbe (a lélekszívó emberalakú, furcsa kultikus tárgy).
• Hét törzsre vezetik vissza magukat, az egyik törzset Budának hívják. A hét magyar törzs és a hét vezér magyar sajátosság is, Buda pedig Atilla, hun uralkodó testvérének a neve.
• Csáji felfedezései szerint a magarok mondáiban is Csodaszarvast üldöző testvérek elevenednek meg, akárcsak a magyaroknál.
• Mind a magyar, mind a magar pentaton dalokat énekel, a dorombot ismeri, népi hangszere a dob, furulya, síp.
• Magar helynevek közül néhány: Belső-Magaria, Gur, Bihar, Dunai, Szera. Gurul: „nagy ragadozómadár”. (A magyaroknál a turul.)
• Közös szavak a magyarokkal például a bak, a gomba.
Forrás: Csáji László Koppány: Dzsánkri