Terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában – állítja Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott jelentése, amely még márciusban elkészült ugyan, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra.
Balsai szerint „megalapozottan feltehető”, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrték el a túlkapásokat. A rendőri vezetők pedig – állítja Balsai – „legfelsőbb politikai utasításra”, vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek.
„Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte” – írja a 2006. október 23-i eseményekről készült jelentésében Balsai István korábbi fideszes képviselő és miniszterelnöki megbízott (jelenleg már alkotmánybíró.
A jelentés még március 15-én készült el, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra az országgyűlés honlapján. Orbán Viktor miniszterelnök kísérő leve szerint azért küldte meg a parlamentnek, hogy megismerhető legyen a képviselők számára, illetve lehetőség legyen „politikai, illetve jogi álláspont” kialakítására. A jelentés igazi jelentőségét azonban az adja, hogy hamarosan, az ötödik évfordulón elévül a legtöbb, azon a napon elkövetett bűncselekmény, hacsak addig nem gyanúsítják meg a feltételezett elkövetőket.
Terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában – állítja Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott jelentése, amely még márciusban elkészült ugyan, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra. Balsai szerint „megalapozottan feltehető”, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, ahnem tudatosantűrték el a túlkapásokat. A rendőri vezetők pedig – állítja Balsai – „legfelsőbb politikai utasításra”, vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek.
„Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte” – írja a 2006. október 23-i eseményekről készült jelentésében Balsai István korábbi fideszes képviselő és miniszterelnöki megbízott (jelenleg már alkotmánybíró.
A jelentés még március 15-én készült el, de csak hétfőn hozták nyilvánosságra az országgyűlés honlapján. Orbán Viktor miniszterelnök kísérő leve szerint azért küldte meg a parlamentnek, hogy megismerhető legyen a képviselők számára, illetve lehetőség legyen „politikai, illetve jogi álláspont” kialakítására. A jelentés igazi jelentőségét azonban az adja, hogy hamarosan, az ötödik évfordulón elévül a legtöbb, azon a napon elkövetett bűncselekmény, hacsak addig nem gyanúsítják meg a feltételezett elkövetőket.
Balsai jelentése egyebek mellett megállapítja, hogy Bene László országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alapján került sor az október 23-án történt tömegoszlatásra. A tömeg a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes „egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobbik része a közelgő Fidesz-MPSZ rendezvény felé vette az irányt”. Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást a Deák tér irányába folytatni kell, ahol a Fidesz tartotta megemlékezését.
„Álláspontom szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot illetve tűrhettek el a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket” – írja Balsai, aki külön fejezetet szentel Gyurcsány személyes felelősségének. A jelentés szerint a volt kormányfő esetében „felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is”.
A jelentés ugyanakkor nem tartalmaz egyértelmű bizonyítékot arra, hogy Gyurcsány személyesen adott volna utasítást a rendőrségnek a túlkapásokra. Balsai abból indul ki, hogy a kormány „folyamatosan és fokozatosan fenntartott egy állandó és konspiratív elemektől sem mentes veszélyérzetet”, például azzal, hogy 2006. március 15-én mesterlövészek voltak a Nemzeti Múzeum timpanonján, vagy az országgyűlési kampányban Gyurcsány arról beszélt: szlovák bűnözők robbantásosokkal akarják megzavarni a nagygyűléseket.
A jelentés emellett arra is hivatkozik, hogy Gergényi Péter azt nyilatkozta: sokat segített nekik az, hogy a miniszterelnök minden támogatást és segítséget megígért a rendőrségnek. Balsai a „rendelkezésére álló információkra” hivatkozva azt írja: Gergényi „az események során rendszeres telefonos kapcsolatban állt” Gyurcsánnyal, így „felmerül a lehetősége, hogy a tömegoszlatással kapcsolatos eseményeket” is egyeztették egymással.
Balsai szerint Gyurcsány október 23-án – már a tömegoszlatás közben – a köztévé Híradójának adott rövid nyilatkozatával is „szándékerősítően hathatott” a rendőrségre, hiszen azt mondta: „A rendőrség nemcsak jogosult eldönteni, hogy hogyan kell helyreállítani a nyugalmat, hanem kötelessége is.” A jelentés szerint ekkor már lehetett tudni a túlkapásokról, „a miniszterelnök beszédét tehát nem lehet nem mindezen intézkedések politikai jóváhagyásaként értelmezni”.
„Vizsgálatom során felmerült, hogy a motivációra és a felsorolt események láncolatár a tekintettel felvetődhet a (…) terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is” – jelenti ki határozottan Balsai, aki szerint a 2006. október 23-án Budapesten történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, „ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a TV-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet”. Balsai emlékeztet, hogy terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnpártolást követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki abban segédkezik, hogy az elkövetők megússzák a felelősségre vonást.
www.origo.hu