Nem új ötlet a szociális bolthálózat terve, bár az eddigi kísérletek elbuktak. Az üzletek többsége bezárt, van, ami inkognitóban működik. A szakértők szerint a vevőkörhöz kell alakítani a kínálatot.
„Jól teszi, az állam, ha létrehoz szociális bolthálózatokat, ám részleteket azonban még nem tudunk arról, hogy a kormány hogyan szeretné mindezt kivitelezni”. – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az fn.hu-nak.
Több lehetőség is van a főtitkár szerint. Az állam vagy maga építtet ilyen üzleteket, vagy meglévő boltokat von be a projektbe. Csírái már vannak az efféle próbálkozásnak, hiszen Budapesten több helyen működnek hasonló rendszerű boltok, amelyek főként a nagycsaládosokra és a nyugdíjasokra fektetik a hangsúlyt, kedvezményes jegyekkel.
Mint megírtuk, a stabilitási törvény és az otthonvédelmi terv között akart beszélni a miniszterelnök a szociális bolthálózatról is. A kormány ugyanis olyan szociális bolthálózat létrehozásáról döntött, ahol csak a rászorulók vásárolhatnának, speciális, egyszerűbb csomagolású, olcsóbb árucikkekből. A szociális bolthálózat létrehozása későbbi intézkedés lesz – mondta a miniszterelnök szóvivője.
A napirend előtti felszólalása szövegében még szerepelt, hogy a legszegényebb családoknak nehéz beszerezni a mindennapi szükségleti cikkeket is. Végül ezt a részt Orbán Viktor kihúzta, derült ki az origo.hu fotójából. A honlap fotósa a miniszterelnöki beszéd leiratát is lefényképezte a karzatról.
Megfelelő konstrukció
A segélyek elosztásában jelentős tapasztalatot szerzett Magyar Vöröskeresztnél az fn.hu megkeresésére elmondták, megfelelő konstrukcióval érdemes létrehozni ilyen boltokat. „Fontos, hogy ne legyen kirekesztő, megbélyegző és elég nagy legyen a választék. A szükségletekhez igazodjon, de ezt a szükségletet ne egy harmadik személy állapítsa meg, hanem maga az érintett” – tették hozzá a segélyszervezetnél.
Önmagában a természetbeni juttatással az a gond, hogy nem igazítható a szükségletekhez – gyógyszert, szemüveget, füzetcsomagot és tornacipőt nem biztos, hogy ad. Figyelni kell arra, hogy a „fogyasztó szabad választása” elve valamilyen szinten érvényesüljön.
Ózd kipróbálta
A kilencvenes évek végén volt már ilyen kezdeményezés, és működött is jó néhány bolt. Ózdon például valóban szociálisan rászorulók mehettek oda vásárolni – önkormányzattal történő egyeztetés alapján, de az önkormányzat adott bónokat is, amit élelmiszerre, tisztálkodási szerekre lehetett költeni (cigarettára, italra nem).
Többen is indítottak ilyen boltokat, azonban hosszú távon nem tudták működtetni azokat. A Magosz mellett még szociális foglalkoztatók is működtetnek hasonló boltot. Az ilyen helyeken az árak alacsonyabbak. Bárki bemehet vásárolni, ugyanakkor az önkormányzat is támogatja őket, a segélyek egy részét náluk lehet levásárolni.
Egy működő bolt
Nem kis fáradozásunkba telt, míg végre találtunk Budapesten még működő szociális boltot. A VII. kerületi Thököly út sarkán üzemel Hajecz Anna boltja. Az üzlettulajdonos elmondta, régen ők is szociális boltnak hívták magukat, ám a környékbeli fiatalok „csóri boltnak” nevezték az üzletet, és nem voltak hajlandóak bemenni, így kénytelenek voltak levenni a logót és csak egy nem túl látványos helyen feltüntetni az emblémát.
Hajecz Anna jó ötletnek tartja a magyar gazdák által termelt zöldség, gyümölcs, tej, hús árusítását. Szerinte az eddigi szociális bolthálózatot a válság tette tönkre, és a gazdák is inkább a piacra vitték elsősorban a szép portékáikat, nem nekik.
Az erzsébetvárosi szociális boltban egyébként a paradicsom 299 forint, a burgonya 95 forint, a sárgarépa 129 forint, a liszt 189 forint és a házi szörp 300 forintba kerül.
Szerettük volna megtudni a Magosz véleményét is az ügyről, mivel ügyvezetőjük, Jakab István a Fidesz képviselőcsoportjában ül, de a gazdák jelenleg nem kívántak nyilatkozni.
Fn.hu/Balogh Marcsi