A gazdasági közhangulat az Orbán-kormány első évében
A kezdeti bizakodás elmúltával a legtöbben ma már inkább negatívan értékelik az Orbán-kormány eddigi gazdasági teljesítményét, és az emberek jövőképében is negatív fordulat következett be.
A tavalyi választásokat a közhangulat ugrásszerű javulása követte, ám az őszi hónapoktól kezdve inkább elbizonytalanodás, kiábrándulás figyelhető meg. November elején már relatív többségben voltak azok, akik úgy érezték, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, és csoportjuk ezt követően tovább szélesedett. A HVG megbízásából 2011 májusában elvégzett 1200 fős országos Medián-felmérés szerint a borúlátók aránya már a 60 százalékot is meghaladja, sőt, a kormánypárt támogatói közül is minden negyedik úgy látja, az ország rossz irányba halad. Az ezzel ellentétesen vélekedőknek, tehát a derűlátóknak egyébként több mint 80 százaléka Fidesz-szavazó.
Az általános helyzetértékeléshez hasonlóan 2010 tavaszán a gazdasági közhangulatban is látványos javulás következett be. A pártkötődés hatása ebben is nagyon erős: az MSZP-kormány idején a szocialista szavazótábor „húzta felfelé” a lakossági átlagot, a parlamenti választások után pedig a Fidesz-szavazók várakozásai lettek a legoptimistábbak. A kilátásokat számszerűsítő mutatók azonban mindvégig negatív tartományban maradtak, tehát még a kétharmados győzelmet követő „eufória” sem volt elég ahhoz, hogy az emberek döntő része rövidtávon javulást valószínűsítsen a gazdaság helyzetében. A következő időszakra vonatkozó vélemények a szavazás után néhány héttel voltak a legkedvezőbbek, azóta viszont – kisebb ingadozás mellett – romló tendencia érvényesül. Az egyre negatívabb kilátásokat részben ellensúlyozta az elmúlt időszak (vagyis a mindenkori felmérést megelőző 12 hónap) értékelésében mért javulás, ám áprilisra a gazdasági közhangulatot számszerűsítő index és ezen belül a következő 12 hónapra vonatkozó mutatók is a második Orbán-kormány időszakának eddigi legmélyebb szintjére süllyedtek.