Az Európai Unió érdekeit sértőnek minősítette a Magyarországon is áthaladó Déli Áramlat gázvezetéket Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, és egyenesen megfenyegette az orosz Gazpromot, hogy problémák lesznek a szerződésekkel, amennyiben a Déli Áramlat zavarni fogja a vetélytárs európai Nabucco vezetéket – írta csütörtökön a Kommerszant című orosz gazdasági lap.
Hozzátette: az EU Bizottságának lesz módja arra, hogy problémákat okozzon, hiszen kulcspartnerré válik Európa minden gázzal kapcsolatos tárgyalásában.
A lap emlékeztetett rá, hogy a szocsi befektetési fórumon pénteken szándékozik aláírni a Gazprom a Déli Áramlat részvényeseivel – az olasz ENI-vel, a német Wintershallal és a francia EDF-fel – a Déli Áramlatról a jogilag kötelező érvényű megállapodást, amely részletezi, hogy melyik partnernek milyen része van benne, milyen jogokkal és kötelességekkel bír, és milyen feltételek mellett távozhat a projektből. Eddig csupán memorandumok születtek, de a mostani megállapodás már tartalmazza a „projekt megvalósításának garanciáját”.
A kulcsfontosságú dokumentum aláírása előtt a Gazprom monopolizmusa ellen régen küzdő európai hatóságok, amelyek a Déli Áramlattal konkuráló NABUCCO vezeték megépítésén fáradoznak, „példátlan nyomást kezdtek gyakorolni” az orosz projekt résztvevőire – írta a lap.
Szerdán napvilágot látott hírek szerint Oettinger a múlt héten Kölnben úgy értékelte, hogy ez az „oroszok kísérlete a Déli Folyosó projekt megakadályozására”, hogy ne lehessen Oroszország elkerülésével gázt szállítani Európába Türkmenisztánból, a Kaszpi-tengeren át Azerbajdzsánba és tovább Törökországba, a Kaszpi-tenger menti vezeték – amelynek építéséről még nincs döntés – és a Nabucco útján.
A Kommerszant szerint Oettinger figyelmeztette Oroszországot: ha tényleg azt hiszi, hogy a Déli Áramlat, vagy az Ashabadra és Bakura gyakorolt bármiféle politikai nyomás rábírhatja Európát, hogy letegyen a Kaszpi-tenger menti és a Nabucco gázvezeték megépítéséről, „akkor kevésbé fogok bízni a hosszú távú szerződésekben, és abban, hogy a gáz nem politikai eszköz”. Hozzátette: „Az oroszoknak jobban járnak, ha Európa 600 milliárd köbméteres piacán 30 százalékos részük van, mintha 400 milliárd köbméterből 40 százalék a részük” – mondta az uniós biztos. Ezzel a Kommerszant szerint az orosz fél tudtára adta, hogy Európa csak akkor kész növelni az oroszországi gázvásárlásait, ha csökken a Gazprom része az európai energiapiacon és ezzel Európa függősége az orosz energiahordozóktól. Ez pedig a Kaszpi-tenger menti gázvezeték nélkül nem megvalósítható.
„Ezúttal Oettinger megengedte magának azt, amit Európa még soha: nyíltan nyomást gyakorolt nem csupán a Gazpromra, hanem a konszern Déli Áramlatban résztvevő európai partnereire”, és kétkedésének adott hangot a terv megvalósulásával kapcsolatban.
Az orosz energetikai minisztériumban ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondtak, hogy Oroszország ősszel szándékozik konferenciát rendezni a Kaszpio-tenger menti országok részvételével a Kaszpi-tenger jogi státusáról, amelytől függ az ottani gázvezeték terve. Szergej Smatko energetikai miniszter még kedden kijelentette: a Kaszpi-tenger jogi státusa kizárólag az ottani államok ügye, és az EU Bizottságának nincs hozzá köze. Ám a tervezett konferencián jelen lesznek az európai partnerek is, vagyis az álláspont változik.
Mihail Krutyihin, a Rusnenergy vezetője úgy vélte: Oroszország értésére adták, hogy a Kaszpi-tenger menti vezeték mindenképpen megépül, és ettől kezdve az orosz fél dolga, hogy megépíti-e a Déli Áramlatot. „Mindez egyelőre csak szóbeli vita, de fennmarad a veszély, hogy a projektet befagyasztják, vagy hogy a vezetéket nem tudják kellően terhelni Európa saját vezeték építésére irányuló eltökélt szándéka miatt. Ugyanakkor a Déli Áramlatról való lemondással fokozódik Oroszország függősége Ukrajnától, ahol a szállítások jelentős része áthalad, és ha ma Moszkva diktálhat Kijevnek, ez éppen ellenkezőleg lesz, ha nem lesz Déli Áramlat. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis tanácsadó cég vezetője szerint azonban Moszkva nem tesz le a Déli Áramlatról, mert ez arcvesztést jelentene.