Tegnap napközben végig csökkentek az indexek a vezető európai tőzsdéken. A pesszimizmus oka a görög adósságválság, a befektetők gyakorlatilag kész tényként kezelik, hogy Athén hamarosan fizetésképtelenné válik. (Zárásra az addigi veszteség hirtelen nyereségbe csapott át, miután a Financial Times hírül adta, hogy az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága, Olaszország Kína hozzájárulásával próbál kievickélni a slamasztikából.) Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök ma telefonon egyeztet a helyzet rendezésére vonatkozó újabb elképzelésekről, s harmadik félként bevonják Jeorjiosz Papandreu görög miniszterelnököt is.
A Budapesti Értéktőzsdén egészen más okok miatt menekültek a befektetők a bankpapíroktól. Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett országvédelmi akciótervben a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetővé tétele ugyanis a legóvatosabb becslések szerint is százmilliárdos volumenű veszteséget okoz a jelzálog-hitelezésben érintett pénzintézeteknek, közöttük a tőzsdén szereplő OTP-nek és az FHB-nek.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szász Károly, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke mindenesetre optimista. Úgy vélik, a bankokat terhelő költségek nem lesznek olyan magasak, hogy azzal a szektor ne tudna megbirkózni. A PSZÁF vezetője szerint az intézkedés beindíthatja a forinthitelezést és egészséges versenyt generálhat a hazai bankrendszerben. Ennek nyertese az OTP és a takarékszövetkezetek lehetnek, mivel ezek a pénzintézetek bőséges forintlikviditással rendelkeznek a devizahitelek forinthitelre váltásához, míg egyes bankok akár el is hagyhatják a magyar piacot a kedvezményes végtörlesztés bevezetése miatt.
A miniszter és a felügyelet elnökének derűlátását azonban sokan nem osztják. A három nagy hitelminősítőből tegnap kettő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s is kétségeinek adott hangot. A társaságok szerint az intézkedés igazságtalan, mert
aránytalanul nagy terhet ró a bankokra, emellett veszélyezteti a hitelezést, a gazdasági növekedést és a közpénzügyeket. Vizsgálódik az Európai Bizottság is. A testületnek „első ránézésre” aggodalmai vannak az elképzeléssel kapcsolatban, vizsgálják például, hogy a kedvezményes végtörlesztés nem ütközik-e a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokba,
illetve az állami támogatással kapcsolatos szabályozásba. Kevésbé volt visszafogott az osztrák kancellár. Werner Faymann szerint a politikai megbeszélések után immár jogi lépések következnek. Nyugtalanítónak nevezte a kialakult helyzetet Ewald Nowotny, az osztrák jegybank első embere is.
forrás: nol.hu