Még várhatóan ebben a hónapban megszületik az a két fontos kormánydöntés, amelynek nyomán elkezdődhet a budai Vár felújítása, mondta lapunk érdeklődésére Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed megújításáért felelős miniszteri biztos, akit a fejlesztési miniszter bízott meg a vári projektek kidolgozásával, s szeptember 1-jétől már megbízatásának második fél évét tölti. A két hamarosan várható kormánydöntés egyike a Várkertbazár felújításának elindításáról szól, a másik pedig a Vár hosszú távú fejlesztéséről rendelkezik.
Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején Zumbok Ferenc a kormányfő jogi tanácsadója volt, de emellett két éven keresztül közreműködött a Sándor-palota felújítása körüli munkákban is, főként a beszerzések szervezésében. Irodája falán egy ajándékba kapott rézkarc tanúskodik arról, hogy munkálkodását a palota felújításon dolgozó művészettörténészek, műemlékesek is elismerték.
A rossz nyelvek azt beszélik, mostani kinevezése is a Sándor-palota miatt történt, nevezetesen a miniszterelnökség odaköltöztetésének előkészítése lenne az egyik feladata, hogy a Sándor-palota ismét az lehessen, ami 1867 és 1945 között volt, s aminek 2000 és 2002 között felújították. De ezt a pletykát a miniszteri biztos a múlt heti beszélgetésünk során határozottan cáfolta. Mint mondta: ilyesmi föl sem merült a kormány részéről. Annyi azonban igaz, hogy azokban a vári koncepciótervekben, amelyek az utóbbi egy évben váltak közismertté, nevezetesen a Zoboki és Demeter építésziroda által kidolgozott koncepcióban és a Potzner Ferenc nevéhez köthető KÖZTI-tervben is felvetik ezt a megoldást az építészek. De nem az építészek fognak dönteni, teszi hozzá erre a miniszteri biztos.
Zumbok Ferenc több évtizedre tervez
Népszabadság – Móricz Simon Beszéljünk hát arról, ami biztos. A kormánydöntés után elkezdődik, s a tervek szerint 2014-re megvalósul a Várkertbazár felújítása. Tervezett költsége csak a kormánydöntést követően válik nyilvánossá. Kész tervek sincsenek még. Pontosabban a Várkertbazár egyik elemének, a Vízhordó lépcső megújításának kész kiviteli tervei vannak. Ez a Várat a Duna-parttal összekötő, a várkerten át meredeken felfelé kúszó, fedett lépcső már része volt az előző kormány alatt kidolgozott vármegújítási koncepciónak is, amely kiemelt uniós projektként valósult volna meg. De az I. kerület nem adta meg az építési engedélyt a projekt főelemére, a volt Honvéd Főparancsnokság felújítására, így a beruházás megbukott, mielőtt elkezdődhetett volna. Úgy tűnik azonban, egyes elemeit használják. Ilyen tehát a Vízhordó lépcső terve. Eszerint egyébként a lépcső mellett építenek majd egy mozgójárdát is. Szintén engedéllyel rendelkezik a palota körüli várfalak körbejárását lehetővé tevő „gyilokjáró” terve.
A hamarosan várható kormánydöntés után ezeket nyilván beépítik majd az újonnan készítendő komplex Várkertbazár tervbe, amelyet még nem tudjuk, ki jegyez (ez tervpályázaton dőlhet el). Alapja viszont az I. kerület fölkérésére tavaly kidolgozott, KÖZTI-féle Várkertbazár-felújítási vázlatterv lesz, mondja Zumbok Ferenc. Ebből a vázlattervből pedig kiolvasható, hogy a Várkertbazár „udvara” alá épülne egy kétszintes mélygarázs, s efölött lenne egy 3000 négyzetméteres, felszín alatti rendezvénytér, mobil falakkal variálhatóan. A vázlattervben szerepelnek az egyes részek javasolt funkciói és a beruházás becsült költségvetése is, de az egyelőre nem nyilvános.
Zumbok Ferencnek is vannak a funkciót illetően konkrét elképzelései: az északi és déli záróépületekben elegáns kisszállodákat képzel el, a volt „műteremsoron” éttermet, sörözőt, turistainformációs központot és galériát. E boltok, vendéglátóegységek üzemeltetésében, s csak ezekben kapnának szerepet majd a magánbefektetők. Mint mondja, sikerült elvileg megállapodni az Iparművészeti Múzeum főigazgatójával, hogy bemutathatják itt a páratlan oszmán-török szőnyeggyűjteményüket, a múzeum főúri porcelánkészleteit és az Esterházy-kincsek egy részét. Az ő feladata egyebek mellett, hogy élő funkciót találjon a Várkertbazárnak: ha ez nem sikerül és nem lesz attrakció, akkor a Várkertbazár megint halott lesz, magyarázza.
A Várkertbazár megújítása tehát a Vár megújulásának első lépése. De mi lesz a Vár többi részével? Erről a várva várt másik kormányhatározat megszületése nyomán elindulhat az együtt gondolkodás. A hosszú távú rendezés tervbevételét Zumbok miniszteri biztos szerint a Vár területén illetékes összes szervezet és legalább tizenötféle szakterület szakembereinek bevonásával fogják kimunkálni, s jövő nyárra leteszik a kormány asztalára a 25 évre szóló fejlesztési tervet.
Az együtt gondolkodásnak három alapmunkája lesz. A már említett Zoboki-féle és a Potzner-féle két koncepcióterv, amennyiben a szerzők ehhez hozzájárulnak. De lesz egy harmadik munka is, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vaskos dolgozata 2006-ból, amely a „Műemléki javaslatok a Budai Vár helyreállításának 2006–2012-es időszakra vonatkozó közép és hosszú távú tervéhez” címet viseli. Néhány fix pont már most is látszik. Ilyen például, hogy a Honvéd Főparancsnoksággal mielőbb kezdeni kell valamit, hogy a Szent György tér nyugati (Tabán felőli) oldalát be kell építeni, s pótolják a háború után innen elbontott palotasort. Abban eltérőek a vélemények, hogy vissza kell-e építeni ide például a Teleki-palotát. De biztosnak tűnik az is, hogy a várpalotán az eredeti, XX. század eleji, Hauszmann Alajos-féle állapotot idéző külső-belső rekonstrukciók történhetnek. Például a palota barokk kupolájának helyreállítása, a Szent György tér felőli régi palotabejárat visszaállítása, a Duna felőli oldalon az úgynevezett Habsburg-lépcső visszaépítése. Nem beszélve az eredeti enteriőrökről, például a palota Duna felőli szárnyán (a mai magyar Nemzeti Galériában) egykor végighúzódó teremsorról, amely Európa második leghosszabb, egymásba nyíló díszteremsora volt. Ma nyoma sincs. Ezekkel a rekonstrukciókkal persze együtt jár az a szándék is, hogy a palotában jelenleg lakó intézményeket, a Nemzeti Galériát, az Országos Széchényi Könyvtárat és a Budapesti Történeti Múzeumot is kiköltöztetnék innen.
Az építészek terveiben a palotaépületek különböző funkciókat kaphatnának. Például ide, a palotába költözhetne néhány minisztérium vagy az Alkotmánybíróság. Csak ha ide költöznek a minisztériumok, akkor hétköznapi polgár ide nem tud bejönni többet, ez egy elzárt terület lesz, mondja Zumbok Ferenc, aki ezért nem is híve a kormányzati központ elképzelésének. Az is fix pontnak látszik a jövőre nézve, hogy a Várszínházat visszaállítják a XVIII. századi, Kempelen-féle tervek szerint, a mellette lévő kolostorépület pedig, amelyben ma irodák vannak, akár kormányzati vendégház, akár hivatali épület is lehet az építészek elképzeléseiben. De mint Zumbok biztos úr ismét hangsúlyozza, nem az építészek döntenek. A javaslatok a következő egy évben, széles körű egyeztetés során csiszolódnak megoldássá, amelyet a kormány jóváhagyhat.
Ugyanez igaz a polgárnegyedre is, amelynek több pontját érinti a majd a 25 éves koncepció. Várható például a Kapisztrán téri helyőrségi templom romjának részleges rekonstrukciója, a Táncsics-börtön múzeummá alakítása, a Szentháromság téren a mostani parkban egy házhely beépítése. Ugyanitt az I. kerület visszakéri a volt budai városházát, amely eddig a Collegium Budapest használatában volt. A Dísz téren indokolt volna beépíteni a lerombolt régi Külügyminisztérium telkét, ahol most álnépművészettel vásároznak. Ugyancsak foglalkoznia kell a 25 éves tervnek a több helyen omladozó várfalakkal, a romló állapotú polgárházakkal, a tisztázatlan státuszú, és szintén gyakran beomló vári barlangrendszerrel. A kormánybiztos törekvése továbbá, hogy kiszorítsa a Várból az autókat.
A következő egy év tehát részben az iránymutató koncepció kidolgozásával telik a Várban, a Várkertbazárban pedig várhatóan jövőre megtörténhet hosszú idő után az első kapavágás.
www.nol.hu/Csordás Lajos