Az őszi politikai menetrendet mindenképpen a „vészhelyzet” határozza meg – ezt Orbán Viktor diplomatáknak tartott helyzetértékelése alapozza meg. A küzdelem ma kezdődik a kétnapos kormányüléssel, ahol a költségvetésből hiányzó 100 milliárd pótlásáról kell határozni. A helyzet komolyságát mutatja, hogy egy extra kötcsei találkozót is tartanak a hétvégén.
Válságmenedzselésben mindig is jó voltam – ezt Orbán Viktor még 2008 előtt jegyezte meg szűk körben. A múlt héten az egyik fideszes politikus azért idézte fel, mert a miniszterelnök a diplomaták szokásos értekezletén „küzdelmes őszről” beszélt, és arról, hogy rég volt olyan nehéz időszaka a magyar társadalomnak, mint amilyen ez lesz. De a kormány a várható kihívások, összeütközések elöl nem kíván „félreugrani”, legyen szó a devizahitelesek kérdéséről, a 2012-es költségvetésről, vagy az ország megújításának következő lépéseiről. Mindamellett Orbán Viktor gazdasági vészhelyzetet láttatott.
A miniszterelnöki évadnyitó antréja sötétre sikeredett, nyilván azon kommunikációs szándék által motiváltan, hogy előkészítse a már elkerülhetetlennek látszó megszorításokat, a három százalékos GDP-arányos gazdasági növekedés elmaradása, a hiányzó 100 milliárd miatt. A lapunknak nyilatkozó fideszesek nem tudták megmondani, hogy valóban „fél centire” vagyunk-e a szakadék szélétől. Az egyik kormányközeli véleményformáló helyzetértékelése szerint arra kell felkészülni, hogy „válságot menedzselünk, jövőre is válságot menedzselünk, és még utána is. A kormánynak permanens válságüzemmódra kell kapcsolni”.
Az őszi politikai menetrendet tehát a „vészhelyzet” határozza meg – félretéve a Pokorni Zoltán által javasolt megfontoltságot, és azt is, amit Kövér László házelnök mondott, miszerint „nem mehet tovább a törvényalkotási hajsza”.
A fideszesek között senki nem tart „dezertőröktől”: Orbán Viktornak a gazdasági szuverenitásunkat veszélyeztető ellenségképe nyilván megteszi hatását. Másrészt a miniszterelnök még az ősz első felében – tehát a fontos szavazások előtt – leül minden képviselővel, aki a 200 fős parlamenti korlát miatt 2014-től már kiesik a T. Házból, és a hírek szerint „vonzó ajánlatot” tesz nekik.
Mindenestre már ez a hét is hosszú lesz; a kormány ma és holnap kihelyezett ülésen tárgyal a költségvetésről, a hiányzó 100 milliárd pótlásáról. Azt a miniszterelnök már elárulta, hogy emelhetik a szerencsejátékadót, illetve az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját, és hogy újabb 3-4 százalékos államadósság-csökkentésről szóló bejelentésre készül. A Széll Kálmán Tervet átíró gazdasági korrekciós lépéssort azonban vélhetően csak a parlament első őszi ülésnapján hozza nyilvánosságra.
A Fidesz- és a KDNP-frakció számára a szerdán kezdődő háromnapos frakcióülésen, Hajdúszoboszlón tart előadást Orbán Viktor a „gazdasági akciótervről”. Aznap este a hírek szerint lesz egy „actio popularis” is; a kormánypárti képviselők szabadon kérdezhetnek a miniszterelnöktől.
Hajdúszoboszlón a már ismertetett program szerint az igazságszolgáltatási, az önkormányzati, valamint a választójogi reform lesz napirenden. E tereken nincsenek olyan erős belső demarkációs vonalak, hogy arra lehetne következtetni, nem lesz meg a kétharmados parlamenti többség a törvények elfogadásához. A tavasszal még ágáló Pokorni–Kósa–Rogán-tengely is tudomásul veszi az oktatási-egészségügyi fronton az „államosítási” terveket, különösen, hogy vissza lehet az intézmények működtetését „szerződni” az önkormányzatokhoz. (Kósa Lajos harcolhat a megyei jogú városi státusz mellett, és az ellen, hogy az iskolaigazgatókat a kormányhivatalok nevezzék ki.)
A Budapest-törvény viszont már hordoz magában némi kockázatot. Arra az esetre, ha az erős fideszes polgármesterek által irányított kerületek komoly kompetenciát kapnának, „államok lennének az államban”, Tarlós István főpolgármester lemondással fenyegetőzik.
A választójogi reform információnk szerint Orbán és a kormánypártok számára rendkívül fontossá vált. Az az alaphang, hogy ha az MSZP-vel és a Jobbikkal nem is, az LMP-vel lehet eredményre vezető konzultációt folytatni – mondta egyik forrásunk. A Fidesz részéről készek kompromisszumokra is: például tárgyalási alapnak tekintenék, hogy az Áder János által vázolt alapelvektől eltérve mégis kétfordulós legyen a parlamenti választás. A kormány, illetve a Fidesz már az alkotmányozás alkalmával is messze elment annak érdekében, hogy valamelyik ellenzéki frakció – a Jobbikon kívül – visszatérjen a parlamenti ülésterembe, és „legitimálja a húsvéti alkotmányt”. Ez nem sikerült.
Ha tetszik, ha nem, arra a kormánynak oda kell figyelni, amit Charles Gati nyilatkozott a 168 Órának; hogy Thomas Melia amerikai külügyi helyettes államtitkár az amerikai kormány hivatalos álláspontját fejezte ki, amikor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Magyarország mostani vezetése a kétharmadot hatalma megszilárdítására használhatja, és megbéníthatja a jövő demokratikus kormányait. Gati szerint a vízválasztó a választójogi törvény lesz. Ha az tényleg a végletekig megnehezítené, hogy egy ellenzéki koalíció hatalomra kerüljön, akkor kemény amerikai ellenlépésekre kerülhet sor. „Senkinek se legyen illúziója: a befektetők figyelmét nem kerüli el, ha az Egyesült Államok kormánya egy nap kinyilvánítja, hogy
Magyarországot már nem tartja stabil demokráciának” – figyelmeztetett a Johns Hopkins Egyetem professzora. A konfliktusos törvények – a Hoffmann-féle közoktatási, és a Matolcsytárca által készített munka törvénykönyve tervezete nem lesz napirenden Hajdúszoboszlón – tudtuk meg. A munka törvénykönyve tervezetét Lázár János „nem létező anyagnak” minősítette: az elfogadhatatlan volt a Fidesz és a KDNP számára is, hiszen szembe megy a szociális konzultációval, de a kereszténydemokraták által fémjelzett, készülő családvédelmi sarkalatos törvénnyel is.
Ami a közoktatási törvényt illeti: arról az a jobboldali médiában is az vélemény: „olyan mint a Grál-kehely, tudjuk, hogy van, de még senki sem látta”. A tervezet megtárgyalására külön napot szán a Fidesz-frakció. De az már nem Hoffmann–Pokorni mérkőzés lesz: Pokorni Zoltán ugyanis, mint nyilatkozott róla, fő vonalakban elfogadhatónak tartja a koncepciót, bár szerinte vannak benne „őrültségek” (iskolaérettség-felzárkóztató osztály, vagy: miért lehetne felső tagozatosokat délután kikérni az egész napos iskolából). A KDNP-s oktatási államtitkár a Fidesz-frakcióval került a múlt héten szembe. Nem feledik ugyanis, hogy amikor kérték az írásos javaslatot, Hoffmann Rózsa azt nem bocsátotta Lázár János, illetve Pokorni Zoltán rendelkezésére. „Biztos elakadt a postán” – fogalmazott az erre vonatkozó kérdésre az államtitkár asszony.
nol.hu/Csuhaj Ildikó