A Tokaji-hegy lösztalaján termett borok különleges, a hegyaljai tételektől némileg különböző jellegzetességeit kívánja ismertebbé tenni a helyi termelők Tokaji Lösz Arcai néven létrejött összefogása, amely szeptember 7-én tematikus kóstolóval mutatkozik be Budapesten, a Magyar Borok Házában.
„Tulajdonképpen az volt a cél, hogy tegyük helyre a némileg lekicsinylő hozzáállást a tokaji löszön termett borokkal kapcsolatban. Ezek nem jobbak, nem rosszabbak, egyszerűen mások: kedvesebbek, selymesebbek, mint az északabbra készített, ásványosabb borok” – számolt be az MTI-nek az összefogást kezdeményező Tokaj Hétszőlő pincészet birtokigazgatója.
Kovács Tibor elmondása szerint a csaknem 5000 hektáros tokaji borvidékből mintegy 400 hektárt tesz ki a Tokaji-hegy. „Ez a terület azért érdekes, mert a borvidéken belül egy kicsit más, mert a talaja tiszta lösz – ami egyébként a borvidéken máshol nincsen -, és azért is, mert az Alföld melege erősen befolyásolja a a Tokaji-hegy mikroklímáját” – emlékeztetett.
Mint a szakember kiemelte, az éves átlaghőmérsékletben mért különbség miatt a hegy mintha több száz kilométerrel délebbre lenne, mint maga a borvidék. „Két késői fajtával, a furminttal és a hárslevelűvel dolgozunk alapvetően, és ez tíz nap-két hét előny az érésben. Nálunk a rendkívül hideg 2001-ben és 2004-ben is két fantasztikusan jó évünk lett” – idézte fel.
A mikroklíma mellett a terroir legfontosabb meghatározója a talaj, a Tokaji-hegy esetében a lösz, amely nem vulkanikus kőzetmálladék, de nem is homok – hangsúlyozta a Hétszőlő birtokigazgatója, hozzáfűzve: ennek a talajtípusnak semmi köze a homokhoz, a szemcsemérete jóval kisebb, és nagyon jó vízmegtartó.
Kovács Tibor szerint a különleges terroir sajátos karaktert ad a helyi boroknak, amit az állami pincészet szőlőfelvásárlásai idején nem különböztettek meg. „Mégis sokan tudták, hogy a tokaji borok illatosabbak, lágyabbak, selymesebbek, mint a hegyaljaiak, nagyon sokan ezért szerették őket. Ezek kedvesebb, könnyebben befogadható borok, míg a mádi vagy a tolcsvai borok néha nagyon kemények tudnak lenni” – vélekedett. Mint azonban megjegyezte, lágy borokról csak borvidéki összevetésben lehet beszélni, külföldi borszakértők például mindig aláhúzzák a tokaji borok minerálitását.
A szakember elmondta: a jelenség egyáltalán nem egyedülálló, a bordeaux-i borvidéken például senki nem várja el, hogy ugyanolyan tételekkel álljanak elő a különböző apellációk (eredetvédett területek), mint a lágyabb karakterű Saint-Émilion és a kavicsosabb Médoc. Mégis mindkettő Bordeaux – mutatott rá.
„Valamiért a tokaji lösz sok ember tudatában kicsit másodrendű a borvidéken, erre én mindig azt mondom: Villányra Szekszárdra és a Dél-Balatonra is a lösztalajok jellemzőek” – emlékeztetett a Hétszőlő birtokigazgatója.
Kovács Tibor elmondása most tizenegy pincészet fogott össze, hogy közösen megfogalmazzák, mi az a lösz, mi az a löszön termett tokaji bor, és miért más, mint ami más községekben terem. „Úgy gondoltuk, a legjobb, ha szervezünk egy közös kóstolót, és titkon remélem, hogy ez nem az utolsó lesz. Szeretném, ha tudatosítanánk a borkedvelőkben, hogy Tokaj sokféle, de ebben a sokféleségben van egy viszonylag nagy egység, a Tokaj-hegy a maga 400 hektárjával, amelynek minden bora azonos karakterrel bír” – szólt a rendezvény üzenetéről a birtokigazgató.
A Tokaji Lösz Arcai bemutatón Alkonyi László, a tokajwine.net szakírója, Vitányi Béla geológus és Kovács Tibor előadásai után a Balassa Bor, Demeter Zoltán, a Dorogi Testvérek, a Gizella Pince, a Hétszőlő, a Hímesudvar, a Kikelet Pince, a Paulay Borház, ifjabb Szepsy István, a Tokaj Kereskedőház és a Zöld Birtok pincészetek borai lesznek kóstolhatók.