A lapunk által megkérdezett közgazdászok szerint nem volt igaza Simor Andrásnak és Király Júliának akkor, amikor úgy nyilatkoztak: nem kell megsegíteni a devizahiteleseket. Hogy mekkora a baj, azt jelzi az is: számítások szerint a svájcifrank-alapú devizaadósok „kálváriája” fél százalékponttal veti vissza az idei évi költségvetést.
Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket – mondta Simor András jegybankelnök a 2008-ban April H. Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésen. Az ominózus mondat a WikiLeaksen keresztül nyilvánosságra került táviratban szerepel, amelyet lapunk is közölt kedden. Simor azt is kijelentette, nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására. Király Júlia MNB-alelnök pedig egy tavalyi konferencián azt mondta: semmiképpen sem kell megmenteni a devizaadósokat. Az általunk megkérdezett szakértők más állásponton vannak. Lóránt Károly közgazdász szerint nincs igaza a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek, amikor úgy nyilatkoznak, nem kell mentőöv a devizahiteleseknek. Sőt segíteni kellene rajtuk, miután a hitelfelvevőket a bankok lényegében becsapták: egy kamatkülönbségre épülő spekuláció kockázatát rájuk hárították. A visszafizetés garanciája pedig a Magyar Nemzeti Bank devizakészlete. „Szégyen, hogy mindez megtörténhetett” – jelentette ki Lóránt, majd kiemelte: Magyarországon a kétezres évek elején indult, 2004-ben gyorsult fel, és 2009-ig tartott a devizakölcsönök felfutása. „A helyzetért felelős az adott időszakban hivatalban lévő miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter, a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet elnöke” – mondta. Kiemelte, a magyarországi pénzügyi vezetők nem a nemzeti érdekeket képviselik.
Áron G. Papp svájci gazdasági szakértő szerint ez a kérdés messze nem gazdaságpolitikai vagy pártpolitikai kérdés, miután több százezer ember életéről van szó, vagyis természetes, hogy segíteni kell rajtuk. „Meg kell oldani a problémát” – jelentette ki. Megjegyezte, óriási gond, hogy több mint egy évvel a kormányváltás után máig nincs „hatékony gyógyír” a devizahitelek visszafizetésének problémájára, márpedig a devizakölcsönök vissza nem fizetése nem pusztán gazdasági, hanem belpolitikai kockázattal is jár. Elemzői vélekedések szerint a magas devizaárfolyam rontja az ország növekedési képességét: akár fél százalékponttal is alacsonyabb lehet a gazdasági bővülés, ha nagyon magas árfolyamon stabilizálódik a forint a frankkal szemben. Bár jelenleg a 230-as szint alatt tartózkodik a frank a forint ellenében, ha marad ez az árfolyam, ezrek, tízezrek kerülhetnek „veszélyes” helyzetbe. Ha pedig egyre több devizahitel dől be, az kikezdi az egész hazai pénzügyi rendszer stabilitását, sérülékennyé teheti a magyar gazdaságot.
„Már 2007 márciusában jeleztem, hogy óriási baj lesz a devizahitelezésből. Emitt nézeteltérésem támadt a jegybankkal” – mondta lapunknak Róna Péter közgazdász. Megerősítette, Simor András kőkeményen azt a nézetet vallotta, hogy nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket, s ennek többször is hangot adott. Róna Péter szerint a jegybankelnök azt is mondta, hogy nincs lehetőség a devizahitelezés szabályozására. „Ezzel sem értettem egyet, s azt javasoltam, hogy jelzálog alapú hitelt csak forintban lehessen kihelyezni. Ezt végül az Orbán-kormány iktatta törvénybe” – tette hozzá a közgazdász.
MH-összeállítás