A magánnyugdíj-pénztárak államosításáról tárgyal nyári szünet utáni első ülésén az Alkotmánybíróság. Három népszavazást szorgalmazó kérdés is eldöntésre vár. Sok év után, szeptemberben elsejétől teljes létszámban kezdheti meg munkáját, ledolgozhatja felhalmozott ügyhátralékát, a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit.
„Képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.”
A társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdése, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalásával kezdi a nyári szünet után a munkáját, hétfőn, az Alkotmánybíróság. A témához kapcsolódóan az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet is napirendjén szerepel.
Sajtóértesülések szerint a tervezet megsemmisítené a törvény azon pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánkasszáknál maradóktól. Szintén veszélybe kerülhet az a jogszabályi rendelkezés is, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság nyárelőn újra megválasztott elnöke (276 igen és 76 nem, 6 tartózkodás) sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezeket a híreket. Sereg András az Alkotmánybíróság sajtófőnöke sem árult el a dokumentum tartalmáról részleteket. Azt azonban viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy a tervezet szövege a véglegesítés előtt még módosulhat.
Az elfogadás időpontja továbbra sem ismert. A döntést befolyásolhatja az is, hogy a tervezetet az Alkotmánybíróság a jelenlegi összetételében, vagy öt új tagjával kibővülve fogadja-e el.
***
Szeptember elsejéről kibővül a Taláros Testület. Az Országgyűlés június 27.-én öt új alkotmánybírót választott. Titkosan szavaztak. A 386 képviselő közül 352 adott le szavazólapot. A voksolás eredménye szerint Pokol Béla (298 igen, 50 nem, 4 tartózkodás), Dienes-Oehm Egon (268 igen, 78 nem, 6 tartózkodás), Balsai István (265 igen 81 nem, 6 tartózkodás), Szívós Mária (263 igen és 82 nem, 7 tartózkodás) és Szalay Péter (263 igen, 85 nem, 4 tartózkodás) kapott bizalmat.
Az eseményt cirkusz kísérte a javából. Mesterházy Attila pártelnökkel az élén, az MSZP választási eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte. Az LMP képviselői még a szavazólapokat sem vették fel. Frakcióvezetőjük, Schiffer András, az egészet viccnek minősítette. A Jobbik pedig előre bejelentette: egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatják: a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem.
A frissen választott alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. A Taláros Testület szeptemberben elsején teljes létszámban kezdheti meg munkáját, ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, a lehető legrövidebb időn belül elbírálhatja a beérkezett indítványok tömegeit, és „megfelelő, ésszerű határidőben” hozhatja meg döntéseit.
***
A Taláros Testület hétfői napirendjén szerepel továbbá. Az Országos Választási Bizottság 635/2010. (X. 1.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Országos Választási Bizottság J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést elutasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződések ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos közreműködése nélkül is alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre?” Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés jelenlegi jogszabályi rendelkezései azt kívánják elérni, hogy a jogi szabályozás garantálja a jogügyletek és az ingatlan-nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartás biztonságát. Az ügyvédi ellenjegyzés, vagy közokirati forma célja az, hogy megelőzze a visszaéléseket, a valóságnak nem megfelelő jogok bejegyzését, illetve ilyen tények feljegyzését. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) foglalt jogállamiság és jogbiztonság alapelvét azáltal, hogy az ügyvédek, közjegyzők, illetve jogtanácsosok egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánná a fent megnevezetteket az adásvételi eljárás folyamatából kizárni. Ezáltal egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alkotmányos alapjogi sérelmet is okozna.
Az Országos Választási Bizottság 382/2010. (V. 19.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Országos Választási Bizottság dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, tekintettel a kérdés burkolt Alkotmánymódosító jellegére, elutasította. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arra nézve, hogy azok a bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmezők, akik a választási jogorvoslati eljárásban nem rótták le a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) jogegységi határozatban megjelölt illetéket és emiatt kérelmük érdemi vizsgálat nélkül, vagy hivatalból elutasításra került, a megalkotott törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül – illetékfizetés nélkül – kérhetik a bíróságtól az elutasított kérelmük érdemi elbírálását?” Az Országos Választási Bizottság megállapította: a népszavazásra feltenni kívánt kérdés visszaható hatály bevezetését eredményezné. Figyelemmel az Alkotmánybíróság 110/2009. (XI. 18.) számú végzésében foglaltakra, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvéből közvetlenül is levezethető a visszaható hatály tilalma, ebből következően a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az Országos Választási Bizottság megállapította továbbá: a kezdeményezés azon célja, hogy a Legfelsőbb Bíróság által meghozott jogegységi határozatot népszavazás eredményeként megalkotandó jogszabállyal kívánná módosítani szintén az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállamiság elvébe ütközik. Mindezek alapján a népszavazás eredményeként megalkotásra kerülő jogszabály ellentétes lenne az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglaltakkal és elfogadása az Alkotmány burkolt módosítását eredményezné. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alkotmány módosítására azonban csak az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében foglalt eljárási rendben kerülhet sor, a népszavazás még közvetett módon sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].
Az Országos Választási Bizottság 283/2010. (IV. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Országos Választási Bizottság dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 84. § (1) bekezdését az Országgyűlés helyezze hatályon kívül és a törvény tegye lehetővé, hogy a választópolgár kötelező ügyvédi képviselet nélkül kérhesse a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatát?” Az Országos Választási Bizottság szerint az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz.
Bartha Szabó József