Országszerte összesen ötvenkét projekt esetében tett feljelentést az elmúlt év második felétől a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának felügyeletével a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) – közölte lapunkkal Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint a vizsgált időszakban a közép-dunántúli régióban kettő, a dél-dunántúliban egy, a Dél-Alföldön három, az Észak-Alföldön hat, Közép-Magyarországon pedig tíz feljelentést tett a központ. A legtöbb visszaéléssel azonban az észak-magyarországi régióban találkoztak a hatóságok, itt harminc projekt esetében tártak fel szabálytalanságokat. „Szabálytalanságnak minősül például, ha sérül a közbeszerzési kötelezettség, ha a kedvezményezett nem számol el időben az előleggel, vagy felszámolást rendelnek el az érintett cég ellen. Ugyanakkor abban az esetben sem támogatható a beruházás, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a projektbe nem elszámolható költségek kerültek, vagy ha jogi értelemben megkezdettnek minősül a projekt” – jelentette ki a vezérigazgató. Mint elmondta, a feltárt szabálytalanságok egy része akár büntetőjogi eljárást is vonhat maga után. „Előfordult, hogy az előleg folyósítása után a cég eltűnt, törölték a cégjegyzékből, illetve nem tudták elérni a hatóságok. Emellett számos esetben hamisított okiratokat találtunk a vizsgálat során” – emelte ki Barta E. Gyula.
Tájékoztatása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóság nyomozást rendelt el, s azokban az esetekben, ahol csalás gyanúja merült fel, a rendőrség vizsgálódik, a legtöbb ügy nyomozati szakaszban van. „A gazdaságfejlesztési központ feladata, hogy a pályázatok esetében megvalósuljon a gazdaságfejlesztési cél, s minél kevesebb szabálytalanság történjék. Abban az esetben viszont, ha valaki mégsem a pályázati előírásoknak megfelelően használja fel az elnyert forrást, azt a monitoringrendszer kiszűri, s a pályázati forrást az érintetteknek vissza kell fizetniük” – emelte ki Barta E. Gyula. A MAG Zrt. vezérigazgatója hozzátette: gazdaságfejlesztés szempontjából azon projektek hatékonyak és szabályosak, amelyek a kiírásban megjelölt gazdaságfejlesztési célt valósítják meg. Tehát ott foglalkoztatják valós munkahelyen a pályázatban vállalt munkaerőt, ahol a forrást elnyerték, illetve a megvásárolt eszközök is ott termelnek bevételt, és biztosítanak helyi adót, amely térségre a támogatás szól.
________________________________________
Bizakodnak a kis- és középvállalkozások
Az uniós társfinanszírozású pályázati támogatások továbbra is fontos forrást jelentenek a vállalkozások számára, átlagosan minden második kis- és középvállalkozás (kkv) tartja reálisnak, hogy részesül ilyen típusú támogatásból – derül ki a K & H Bank által készített kkv-bizalmiindex-kutatásból. Leginkább az ipari, termelő cégek érzik magukat előnyben, hiszen mintegy 39 százalékuk jelezte, hogy az elmúlt időszakban hallott olyan pályázati kiírásról, amely komolyan érdekli a társaságot. Ez az arány a szolgáltató cégek esetében 33, a kereskedelmi vállalkozásoknál 32, a mezőgazdasági társaságoknál pedig csupán 25 százalék. A közlemény emlékeztet: elérhetők a kkv-k körében egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő uniós támogatás, a telephely-fejlesztési pályázat kitöltő programjai, így benyújthatók a támogatási kérelmek.
MTI/Köpöncei Csilla