Tagadta bűnösségét a múlt pénteki norvégiai robbantások és lövöldözés feltételezett elkövetője. A halottak száma szerencsére csökkent!
Kim Heger a kihallgatás után elmondta: a 32 éves Anders Behring Breivik beismerte, hogy ő hajtotta végre a 93 halálos áldozatot követelő merényleteket, ám tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét. A kihallgatáson azt állította, hogy célja nem „a lehető legtöbb ember megölése” volt, hanem az, hogy „erős jelzést” adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól.
A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie. Ezen időszak alatt nem fogadhat látogatókat és/vagy újságírókat, és levelet sem kaphat. Egyedül az ügyvédje keresheti föl cellájában.
A megszokottnál kétszer hosszabb vizsgálati fogságot a vizsgálóbíró azzal indokolta, hogy a nyomozati szerveknek hosszabb időre van szükségük a bűncselekmény körülményeinek tisztázásához. A négyheti magánzárkát pedig azzal támasztotta alá, hogy Breivik a kihallgatás során „szervezetünk két további sejtjét” emlegette. Az elszigetelés révén megakadályozható, hogy a vádlott – aki ellen a terrorizmus-ellenes törvények alapján emeltek vádat – kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat.
Az ifjúsági gyűlést ért támadás esetében a korábbi 86-os adatot 68-ra változtatták, a kormányzati negyedben a robbanásban meghaltakét 7-ről 8-ra emelték – közölte hétfőn délután Oystein Maeland rendőrségi illetékes. A számbeli különbséget azzal magyarázta, hogy a rendőrök és a mentők a túlélők megsegítésére és a helyszín biztosítására összpontosították a figyelmüket.
Kevés emberrel tartott kapcsolatot a merénylő
A The Telegraph című brit internetes lap szerint Anders Behring Breivik, a norvégiai kettős merénylet gyanúsítottja kevés emberrel állt kapcsolatban, és barátai korábban gyakran ugratták amiatt, hogy az édesanyjával lakott együtt.
A brit lap azt írta, a 32 éves férfi gyermekkorában Londonban is élt, mivel az édesapja a londoni nagykövetségen dolgozott. Csaknem egy évvel azután, hogy 1979-ben Anders megszületett, a szülők elváltak, és az édesanya fiával visszatért Oslóba. Az apa nem sokkal később újraházasodott és Párizsba költözött, ahol a fia eleinte gyakran meglátogatta, majd megszakadt a kapcsolat közöttük.
Az apa hiánya olyan momentum, amelyet Anders többször is megemlített 1.500 oldalas, a merényletek előtt az interneten közzétett írásában. „Négy gyereke van, és mindegyikükkel megszakította a kapcsolatot. Tehát egyértelmű, ki a hibás” – írta.
Jens Breivik, az apa a merényletek miatt bezárkózott dél-franciaországi otthonába, ahol csendőri védelem alatt él. Vasárnap úgy nyilatkozott egy norvég lapnak, hogy sokkolták a történtek.
A The Telegraph szerint Anders szoros kapcsolatban állt az édesanyjával, a naplója szerint egyszerre szerette őt, és gyűlölte, amiért liberális nevelésben részesítette. „Nem helyeslem a szuper-liberális, matriarchális nevelést, mert teljességgel híján van a fegyelemnek” – fogalmazott.
Több mint nyolcvan fiatal esett áldozatul egy lőfegyveres merénylőnek péntek kora este Norvégiában a fővárostól nyugatra egy nyári táborban; két órával korábban Oslo központjában hét ember halt meg a kormány székháza előtt elkövetett pokolgépes merényletben. A rendőrség letartóztatott egy 32 éves norvég férfit, Anders Behring Breiviket, aki sajtóértesülés szerint szélsőjobboldali nézeteket vall. Breivik hétfőn délután jelent meg a bíróság előtt, ahol beismerte, hogy ő hajtotta végre a merényleteket, de tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét.
Klinikai szakpszichológus szerint elkerülhető lett volna a tragédia
Egy klinikai szakpszichológus szerint elkerülhető lett volna a közel száz áldozatot követelő norvégiai tragédia, ha a környezet időben felismeri, és a szakemberek felé jelzi a beteg férfivel kapcsolatos problémákat.
Moukhtar Lucia hétfőn az MTI megkeresésére – a konkrét ügy részleteit nem ismerve – ugyanakkor arról beszélt: a pszichiátriai beteg családja és a hozzátartozók általában tehetetlenek, mert nem tudják, hogy a jelentkező tünetek milyen veszélyt rejtenek.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a lappangó betegségek gyakran láthatatlanul csapnak át valamilyen ön-, vagy közveszélyes cselekedet-sorba, amit általában már késő megállítani.
A szakember szerint a norvég férfi sorozatgyilkossága mögött szinte biztos, hogy valamilyen komoly betegség áll.
Moukhtar Lucia szerint erre utalhat az is, hogy a férfi nem egy olyan kultúrájú országban élt, ahol a fegyveres harcnak hagyományai lettek volna.
A klinikai szakpszichológus szerint ugyanakkor léteznek olyan pszichiátriai betegségek, mint például a paranoid skizofrénia, ahol nagyon nehéz észrevenni a rendellenességet. Hozzátette: ezek az emberek a gyakorlati életben jól megállják a helyüket, tanulnak, dolgoznak, akár vezérigazgatói poszton is, addig, amíg egyszer csak „borul a rendszer”.
Mint mondta, ekkor derülnek ki téves eszméik, üldöztetéses, szadisztikus gondolataik, amik jellemzően egy nagyon összetett téveszmerendszerre, például a „gonosz elleni harcra” építenek. Ezzel magyarázzák meg tetteiket, amelyek gyakran kártékonyak, vagy tragikusak is lehetnek.
Egyes betegeken annyira eluralkodik a saját rendszerük, hogy az érzelmeik is egy más, alacsonyabb szintre kerülnek. Az ilyen betegeknek aktív hallucinációik lehetnek; hangokat hallanak, és ezek alapján utasításokat hajtanak végre – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a norvég férfi – újsághírek szerint – egy háborús témájú számítógépes játék megszállottja volt, a szakember úgy vélte: ezek a játékok rettenetesen kártékonyak és egészségtelenek, és sokan válnak szenvedélybeteggé miattuk, vagy távolodhatnak el a gyakorlati élettől.
Moukhtar Lucia szerint azonban egy egészséges alapszemélyiségű embernél ekkor sem válthat ki a játékszenvedély egy olyan reakciót, ami tömeggyilkossághoz vezet. A szakember szerint ugyanakkor a pszichésen sérült emberekre már „ráerősíthet” a játék, így esetükben ez komoly veszélyeket is jelenthet magukra vagy másokra nézve.
A klinikai szakpszichológus arra is rámutatott, hogy egyes betegek fogékonyabbak lehetnek bizonyos szélsőséges eszmékre, amelyek a problémáikra választ adnak. Ez azt jelenti, hogy a betegség és a környezeti behatások összekapcsolódhatnak.
Példaként a paranoid pszichotikus betegeket említette, akiknek általában üldöztetéses téveszméik vannak, és azt élik meg, hogy őket bántani, befolyásolni akarják. Egy ilyen beteg vonzónak találhat egy olyan közeget vagy eszmeiséget, ahol azt hirdetik, hogy meg tudja védeni magát – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, nem pont az lehetett-e a célja a norvég férfinek, hogy – a tömeggyilkosság árán – széles nyilvánosságot kapjanak a gondolatai, a szakember azt mondta: ez valószínű, hiszen a jelek alapján kifejezetten várta azt a lehetőséget, hogy ismertethesse a nézeteit.
Moukhtar Lucia ezzel kapcsolatban felvetette: a hasonló esetek elkerülése érdekében szabályozni kellene a tragédiák médiakommunikációját. Megjegyezte azt is: a norvég tragédiát ismertető egyik internetes lapnak az esetről szóló cikke mellett éppen egy háborús videojáték hirdetése jelent meg, ami véleménye szerint rendkívül káros hatású lehet.
Magyar szakértők: egyértelműen terrorista cselekmény történt
Egyértelműen terrorista cselekmény volt a múlt pénteki norvégiai kettős merénylet, az elkövető politikai indíttatásból, félelemkeltés céljából hajtotta végre a vérengzéseket – foglalt állást egy nemzetközi jogi és egy biztonságpolitikai szakértő az MTI-nek nyilatkozva hétfőn.
Valki László jogász professzor világossá tette: akkor lehet terrorista cselekményről beszélni, amikor emberek életét, biztonságát vagy vagyontárgyait veszélyeztető merényletet hajtanak végre félelemkeltés céljából. Jelen esetben is az általános félelemkeltés szándékával, a politikai rendszer, a balközép koalíció megrendítésére törekedve követte el a merényletet a 32 éves fiatalember.
A professzor kifejtette: míg egy ámokfutó úgymond belső feszültségét akarja felszámolni, a terrorista társadalmi-politikai célokat akar elérni, a norvég merénylő a skandináv államok liberális bevándorlási gyakorlata ellen lépett fel.
A nemzetközi jogász rámutatott, hogy a szélsőbaloldali terrorizmus utolsó jelei a 70-es években voltak, azóta iszlámista vagy szélsőjobboldali terrorizmusról lehet hallani, utóbbit antiliberalizmus és antibaloldaliság jellemez.
Valki László szerint a „félőrült, intelligens elkövető” feltehetően magányos terrorista volt. Felidézte az úgynevezett lézeres gyilkos esetét: 1991-92-ben titokzatos merénylő tartotta rettegésben Svédországot, bevándorlókra lövöldözött. Kiderült, hogy a német származású férfi szélsőjobboldali szervezetekhez vonzódott, de nem tartott velük kapcsolatot, az eset nagyon megrázta a svéd társadalmat.
Az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: a magyarországi cigány gyilkosok kapcsán helyénvaló a terrorista szó használata, ugyanis kifejezetten a cigány lakosság megfélemlítésére törekedtek, és példát akartak mutatni a rasszista viselkedésre más szélsőjobboldali csoportoknak.
Valki László szerint a norvégok hasonló közvetlen biztonságpolitikai következtetéseket fognak levonni, mint az amerikaiak tették a 2001-es, Egyesült Államok elleni merényletek után. A különbség az, hogy a Bush-kormány arra is felhasználta a terrortámadásokat, hogy azokra hivatkozva központosította saját neokonzervatív-republikánus hatalmát. A svédek ezt nem tették meg, és valószínűleg a norvégok sem fognak így eljárni, de Oslo nyilván lényegesen jobban fog figyelni a szélsőjobboldali pártokra és szimpatizánsaikra, erősíteni fogják a megelőző jellegű védelmet, a rendőri intézkedéseket, de a kormányzat liberális bevándorlási politikája remélhetőleg nem fog változni – tette hozzá a jogász professzor.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő is kijelentette: „nyilvánvaló hogy politikailag motivált terrorcselekmény történt”. Rámutatott: mint a legtöbb terrorista, a svéd fiatalember is fanatikus volt, de nem volt pszichológiailag zavarodott elme, tisztában volt cselekménye súlyával, rendkívül tudatosan, megfontoltan építette fel azt az ideológiát, amely alapján cselekedett és akcióját hosszú időn keresztül készítette elő.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutató Intézet (SVKI) vezetője elmondta: a biztonságpolitikai szakértők többsége egyetért abban, hogy a terrorcselekmény valamilyen politikai motívumhoz kapcsolódik. Ebben az esetben egyértelmű ez az indíttatás, az elkövető egyebek mellett a multikulturalizmus, az iszlamizmus ellen lépett fel.
„Ne túlozzuk el a magyar szálat” – mondta Tálas Péter, aki szerint a terrorista nemcsak Budapesten járt, Európa-szerte feltérképezte a szélsőjobboldali szervezeteket.
Mint mondta, nem kell messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az elkövető a pénteki vérfürdő előtt az interneten elhelyezett 1500 oldalas dokumentumban a kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista pártok címszó alatt Magyarországról három szervezetet sorolt fel, a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Jobbikot. Az elkövető szerinte „hazai terrorista” volt, aki nemzetközi kapcsolatokat keresett, „de nem igazán talált”.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon kell-e tartani hasonló merénylettől, azt felelte: „a magyar politikai kultúrában nincs igazán benne a terrorizmus”.
Az ilyen típusú terrorizmust teljesen kizárni nem lehet, de Európa most figyelmeztetést kapott, hogy a szélsőjobboldalra is oda kell figyelni. A politika és a média az utóbbi évtizedekben alapvetően két típusú terrorizmusra, az iszlamista, valamint a szeparatista terrorizmusra figyelt. A szélsőjobboldal eddig nem volt a figyelem középpontjában, mivel nem volt rá jellemző a terrorizmus – mondta, és hozzátette, az európai terrorelhárítás mostantól bizonyosan valamennyi szélsőségre oda fog figyelni.
Tálas Péter szerint lényeges kérdés, hogy milyen típusú választ ad Norvégia a merényletre. Rámutatott: az a fajta szorongás és bezárkózás, amely az Egyesült Államokat vagy az utóbbi időben akár Hollandiát jellemezte, nem észlelhető sem Spanyolországban, sem Nagy-Britanniában. Azt mondta, az amerikai-holland válasz kiélezi a konfliktusokat, a skandináv állam reakciója viszont remélhetőleg egészséges lesz, vagyis fenn tudják tartani a társadalom nyitottságát és átláthatóságát. Megállapította ugyanakkor, hogy egy ilyen típusú sokk nagyon ki tudja kezdeni a közbizalmat, és a norvég társadalom bizonyosan meg fog változni.
MTI