Az Otthon Centrum eladásai alapján Budapesten a használt téglalakások ára 2010 második félévéről 2011 első félévére stagnált, a panellakások esetében csupán 1 százalékos csökkenés tapasztalható. Vidéken némileg nőtt a használt téglaépítésű lakások fajlagos ára az elmúlt félév során, a vidéki panellakásoknál azonban még 4 százalékos csökkenés látható a tranzakciós árak tekintetében. A jövőt illetően nehéz becslésekbe bocsátkozni, az árak változásának iránya nagy valószínűséggel a növekedés lesz, a kérdés, hogy mikor és milyen meredeken.
A tégla értékálló befektetés. Ez a tézis sokáig tartotta magát a lakóingatlan piacon, a 2000-es évek elején, főleg az állami kamattámogatási rendszertől fűtve az árak éves emelkedése a lakóingatlan piacon kétszámjegyű volt. A kamattámogatási rendszer feltételeinek szigorodásával 2004-től már egy visszafogottabb, de stabilan 5-7 százalék közötti éves árnövekedés volt tapasztalható 2007-ig. A növekedés lassulása már a válságot megelőzően, 2007-ről 2008-ra érezhető volt a piacon, azonban a 2008-ban az ingatlanpiacot is elérő krach a fenti tézist megdönteni látszott.
„2011 első felében az árak csökkenése megtorpant, és a válság óta egyre lassuló ütemű csökkenés stagnálásba ment át” – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Budapesten a használt tégla építésű és panellakások ára 2011 első félévében megtartotta a 2010 második félévében tapasztalt szintet. A használt, téglaépítésű házak (ide értve a családi házakat, ikerházakat és sorházakat) esetében 2010 második felében már emelkedésnek indultak az árak, de ez a fellendülés most még csak rövid életű volt, ugyanis 2011 első félévére az előző év azonos időszakára jellemző szintre csökkentek.
Az árak stagnálása azt jelenti, hogy kialakult egy, a válság előtti időszakhoz képest jelentősen megcsappant kereslethez igazodott az új egyensúlyi árszint. Ez az egyensúly azonban nagy valószínűséggel nem lesz hosszú életű. „A moratóriumok feloldásával két ellentétes hatás is éri a piacot, egyrészt nőni fog a kínálat, ami nyomás helyezhet az árakra – bár a kvótarendszer ezt a nyomást jelentősen korlátozza, illetve az eddig kiváró vásárlók várható színrelépése a keresletet élénkítheti, ami az árak emelkedésére hat. A két hatás eredőjeként további jelentős árcsökkenés nem várható, sőt egy pozitív forgatókönyv esetén az árak növekedésnek is indulhatnak.” – hangsúlyozza Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője. Szerinte a hosszabb távú kilátások is pozitívak, a gazdasági növekedés, a háztartások várakozásai illetve, a finanszírozási környezet javulása a lakáspiaci keresletet élénkíthetik, ami szintén az árak növekedésében jelenhet meg. Az árak stabil növekedésére azonban csak akkor lehet számítani, ha a kereslet bővülése megalapozott – mesterséges keresletstimuláló eszközök beindíthatják a folyamatokat, de a nagy kérdés, hogy mikor alakul ki a stabil keresletbővülést lehetővé tevő gazdasági környezet.
Az árak növekedésének üteme szintén java részt a kereslet bővülésétől fog függeni. A jelzáloghitelezés beindulása kulcs szerepet játszhat a kereslet élénkítésében, bár nagy valószínűséggel a válság előtt jellemző magas LTV-k nem fognak visszatérni a finanszírozási gyakorlatba. Az árak növekedése a jövőben nagy valószínűséggel lassan fog megindulni, meredek áremelkedésre egyelőre nem lehet számítani.
Vidéken nagy vonalakban hasonló a helyzet az árváltozások tekintetében, mint a fővárosban. A panellakások fajlagos ára, miután 2010-ben végig a 2009 második felében elért árszinten maradt, 2011 első felében újabb 4 százalékkal csökkent. Az országban területenként azonban eltérő a helyzet. Debrecenben és Győrben már nőt a panellakások fajlagos ára 2010 második fele és 2011 első fele között, Miskolcon még csökkenés érzékelhető. Használt téglaépítésű lakások tekintetében vidéken már minimális, 1 százalék körüli emelkedés látható. Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán 2011 első felében megmaradt a 2010 második felében jellemző árszínvonal, ebben a szegmensben, Győrben növekedtek már az árak, de Debrecenben és Szombathelyen még minimális csökkenés volt tapasztalható.
Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a vidéki árak alakulásából kitűnik, hogy a jelentősebb tendenciákat az egész országra jellemző tényezők határozzák meg, a helyi viszonyok csak kisebb mértékben befolyásolják az árak viselkedését. A vidéki városokban kulcsfontosságú lesz az árverési kvótarendszer működése, hogy a gyengébb felszívó képességű piacokon se jelenjen meg túlzottan sok nyomott árú ingatlan. Főleg a közepes és kisebb városokban jelenhet ez meg problémaként, mivel a KSH adatai szerint a 100.000 főt meghaladó lélekszámú városokban 2010-ben a lakásállomány átlagosan 2,5 százaléka cserélt gazdát, ami még a budapesti 2,2 százalékos mutatót is meghaladja.
Az ingatlanok az elmúlt két évben vesztettek értékükből, ezért a fenti tézis erre az időszakra nem igaz, de az ingatlan mindig is hosszú távú „befektetésnek” számított. Az árcsökkenés megtorpanni látszik, és pozitív változások esetén hosszú távon ezt a csorbát a jövő árnövekedése ki is köszörülheti. Jelentős hozamokra egyelőre nem érdemes számítani, de az esetek többségében, bár az értékállóságot mindenki szereti szem előtt tartani, az ingatlannak fő funkciója nem is a befektetés, hanem az otthon.
Otthon Centrum