„Szeretném elmondani, hogy megtaláltuk a módját annak, miképp beszéljünk a vitatott témákról, javítottuk a kommunikációt és teret teremtünk az együttműködés számára, amely kedvező hatással van az állampolgárok mindennapi életére” – jelentette ki Dzurinda a két ország viszonyáról csütörtökön Pozsonyban, azon a sajtóértekezleten, amelyen külügyminisztersége első évét értékelte. Hozzátette: a vitatott kérdések esetében Pozsony konkrét lépéseket kezdeményezett úgy a kétoldalú viszonyban, mint a nemzetközi intézmények talaján is.
Dzurinda leszögezte: Szlovákia egyaránt elutasítja a populizmus és a nacionalizmus minden megnyilvánulási formáját, mert következményeik veszélyesek.
„Stratégiánk világos: kapcsolatainkat szakmai alapokra kell helyezni, de ugyanúgy szükség van az önbizalomra és természetesen a türelemre is” – fejtette ki a szlovák diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Európa már megértette Szlovákiát.
„Mindenki, aki elolvassa a Velencei Bizottság jelentését (az új magyar alaptörvényről) megállapíthatja, hogy Európa már teljesen megértett minket olyan kérdésekben, mint az egyéni és a kollektív jogok, a kollektív (kisebbségi) önkormányzatok elfogadhatósága, illetve el nem fogadhatósága” – pontosított Dzurinda.
„A Velencei Bizottság jelentéséből nyilvánvaló – vélekedett a miniszter -, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokért is Szlovákia viseli a felelősséget, s erről nem is kíván lemondani.”
„A lényeg a légkör megnyugvása, az együttműködés légkörének a megteremtése” – összegezte a szlovák-magyar viszonyban szerinte egy év alatt beállt változást Dzurinda. Megjegyezte, hogy Szlovákia nem csak képletesen, de a gyakorlatban is támogatja a szlovák-magyar hídépítést.
„Támogatjuk a hídépítést, és nem csak képletesen, de az Ipoly felett is. Előkészületben van a Duna-híd felújítása és más projektek is vannak, például a Kassa-Miskolc autópályás közúti összeköttetés megteremtése” – mondta a szlovák diplomácia vezetője.
MTI/Kokes János