A válságnak köszönhetően sok médiavállalatnál tavaly is folytatódtak az elbocsátások. Akik maradtak, nem keresnek nagyon rosszul.
Egyértelműen a leépítések, átszervezések éve volt 2009 a médiapiacon. Az Igazságügyi Minisztérium online adatbázisában megtalálható cégek beszámolóiban szereplő létszámadatok alapján ez alól a 2010-es év sem volt kivétel.
A legnagyobb kereskedelmi tévétársaságnál, az RTL Klubnál 2009-ben az átlagos létszám még 329 fő volt, ez tavaly hatvannéggyel, 293-ra csökkent. A Pannon Lapok Társaságánál a 237 fős létszám 228-ra fogyatkozott. Ugyanez látszik az Axel Springer mindkét cégénél: a megyei lapokat kiadó AS Magyarország Kft.-nél alkalmazott 367 fő 23-mal kevesebb az egy évvel korábbinál, a magazinkiadó AS Budapestnél pedig a munkákat a korábbi 210 után tavaly harmincöttel kevesebben, 175-en látták el.
A Népszabadság esetén jelentősebb, 51 fős csökkenés látszik. 2009-ben még 219-en, tavaly pedig 168-an dolgoztak a napilapkiadónál – legalábbis ez derül ki a hivatalos cégbeszámolókból.
Vannak persze kivételek, a TV2-nél 2009-ben 321-re fogyatkozott a létszám, ez tavaly huszonhét fővel, 348-ra nőtt. A Ringier-nél két munkatárssal bővülve, már 2009-ben elérték a 422 fős szintet, ez 2010-ben 454-re nőtt, ami a kiadói és a nyomdai területen dolgozó alkalmazottakat is magában foglalja.
Várhatóan az idén is folytatódhat az elbocsátási hullám, amely ezúttal a közmédiumokat érintheti. A hírek szerint a közmédiumoknál jelenleg dolgozó több mint háromezer emberből minden harmadik elvesztheti állását.
A Magyar Televízióból 285, a Magyar Rádióból 162, a Duna Televízióból 124, a Magyar Távirati Irodától pedig 28 dolgozót akar elbocsátani június utolsó hetében a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap – értesült a Népszabadság. A napilap információi szerint ez még csak ez első kör, ősszel további négyszáz fő leépítését tervezik.
Ennyit keresnek a médiások
A médiacégek mérlegbeszámolóiból kiderül, hogy a televízióknál lehet a legjobban keresni, némely lapkiadónál viszont meglepően alacsonyak a fizetések.
A beszámolókból jól látszik, hogy a televíziók közül a Chello Central Europe a leginkább nagyvonalú, náluk – kalkulációnk alapján – 676 ezer forintos havi bruttó átlagbért kaptunk. Az RTL Klub és a TV2 sem fizet rosszul, előbbinél 643 ezer, utóbbinál 610 ezer forint a havi átlagos apanázs, természetesen a valóságban ennél sokkal nagyobb lehet a szórás az egyes fizetések között. Az összegek egészen pontosan az egy főre jutó havi átlag bruttó bérköltséget jelentik, amit a foglalkoztattok száma és a cég teljes bérköltsége alapján kalkuláltunk ki.
Az internetes médiacégek közül az Origónál a 206 fős gárda egy-egy tagjára átlagosan havi bruttó 539 ezer forint jut. Ebben verik a konkurens Indexet, ahol a 101 munkatársukat 368 ezer forintos átlagbérrel honorálták. A mostanában jelentős átalakulásokon áteső Est Media Groupnál a 2010-es átlaglétszám mindössze 22 fő volt, egy emberre pedig 363 ezres fizetés jutott.
A nyomtatott lapoknál elég nagy a szórás. A Népszabadságnál viszonylag magas, bruttó 583 ezres az átlagbér. Ennél kevesebbet, viszont a lappiac többi szereplőjénél többet fizet a Sanoma, ahol az egy alkalmazottra jutó havi átlagbér 516 ezer forintra jön ki. A megyei lapoknál már kevésbé jók a fizetések, a Pannon Lapoknál 320 ezres, a Lapcomnál 322 ezres az átlagbér. A megyei napilapok viszonylatában a legvisszafogottabban az Axel Springer Magyarország költekezik, az átlagbér náluk 275 ezer forintos. Eközben a cég hetilapjait és magazinjait kiadó Axel Springer Budapestnél már vonzóbb, 364 ezres a havi bér.
Némely médiacégnél meglepően alacsony átlagfizetéseket kapunk. A HVG esetén a 139 fős alkalmazotti körnél 130 ezer forint az egy főre jutó bérköltség, és az IKO Műsorgyártónál sem sokkal több, mindössze 143 ezer forint.
A mérlegbeszámolókban szereplő adatokat nyilván fenntartással kell kezelni, hiszen az igazgatóktól a gyakornokokig mindenkit tartalmaz, az egyéb juttatások viszont nincsenek benne.
mmonline.hu