– Nemrég láttak napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal adatai, melyek azt mutatják, hogy az első negyedévben nőtt a foglalkoztatottak száma. Miként értékeli az adatokat?
– Az első negyedévet vizsgálva mindenképpen pozitívum, hogy összességében több mint 30 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma. Az is kifejezetten üdvözlendő tendencia: úgy nőtt a foglalkoztatás, hogy a versenyszférában növekedett, a közszférában pedig – elsősorban a közfoglalkoztatás átalakítása miatt – valamelyest csökkent a foglalkoztatási szint. Ha ez így folytatódik, akkor mindazok a célkitűzések, melyeket a foglalkoztatásban megfogalmaztunk az elmúlt időszakban, megvalósulhatnak. A tendencia nagyon jó, de még nem vagyunk túl a nehezén.
– Ezen adatok függvényében mit lehet előre jelezni az év második felében?
– Nem lehet megmondani konkrétan, hogy mekkora foglalkoztatás-bővülés lesz 2011 végéig. Trendeket látunk. Az a pálya, amire a gazdaság ráállt, az mindenképpen jó. A versenyszférában vagy a vállalkozói szektorban a korábbi időszakhoz képest egyfajta pozitív hangulat uralkodik. A felmérések azt mutatják, hogy nem létszámleépítésben, hanem bizonyos részben létszám-megtartásban, és elég jelentős részben foglalkoztatás-bővítésben gondolkodnak a vállalkozások. Ez mindenképpen jó dolog. Azért azt látni kell, hogy szigetekről beszélhetünk. Az export húzza a magyar gazdaságot, ez teljesen egyértelmű. Győr környékén most az Audi elkezdte a létszámbővítést, ezért ott nagymértékben, 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, így most már megelőzi Közép-Magyarországot is.
– A gazdaságnak melyek azok a szektorai, melyek a foglalkoztatás tekintetében még nem álltak rá teljesen a növekedési pályára?
– Ahhoz, hogy a foglalkoztatásban országos szinten is érdemi eredményeket tudjunk elérni, a vállalkozói szférában kellenek tartós munkahelyek, és ott, ahol a legnagyobb a felszívó-hatás, például az építőiparban, vagy a mezőgazdaságban. Ezen szektorok bővülésével a leghátrányosabb helyzetű régiókban lehetne eredményeket elérni, tehát láthatjuk: még messze kihasználatlanok a lehetőségek. A következő időszakban, akár a versenyszféra, akár a közfoglalkoztatás tekintetében, ezekre a területekre kell koncentrálnunk.
– Északkelet-Magyarországon évek óta kiemelkedő probléma a magas munkanélküliség. Hogyan mérsékelhetőek a régiók közti kiugró különbségek?
– A foglalkoztatottság tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a két sereghajtó hosszú-hosszú évek óta, ahol 19,5 és 21,5 százalék a munkanélküliség, miközben Győr környékén 5,5 százalék, a közép-magyarországi régióban 6,5 százalék. Katasztrofális eltérések vannak! A legfontosabb az lenne, hogy az elsődleges munkaerőpiac sokkal markánsabban legyen jelen a leghátrányosabb régiókban.
– Milyen más módszerekkel lehet ösztönözni a munkahely-teremtést a hátrányos helyzetű régiókban?
– Nemrég írtunk ki egy 5 milliárd forintos munkahelyteremtő pályázatot. Fontosnak tartottuk a feltételek kiírásakor, hogy olyan kis-és középvállalkozásokat célozzunk meg, akik a leghátrányosabb helyzetű régiókban akarnak munkahelyeket teremteni. Ennek érdekében a pályázati feltételrendszert úgy alakítottuk, hogy magasabb összegű támogatást kapnak a hátrányosabb helyzetű régiókból pályázók. Az is jelentős könnyebbség, hogy 15 millió forintos értékhatárig fedezetül szolgálhat a megvásárlandó gép vagy berendezés is. Az előző időszakban számos esetben az utófinanszírozás miatt csak azok tudtak pályázni, akiknek eleve volt pénzük, ráadásul 150 százalék bankgarancia is kellett, így sok kis-és középvállalkozó nem tudott labdába rúgni. A problémákat sikerült megoldani, és örömmel mondhatom, a legtöbb sikeres pályázat Észak-Magyarországról és az észak-alföldi régióból érkezett. Az elvárásunk az, hogy a meglévő statisztikai állományi létszámhoz képest növekedjen az alkalmazottak száma, és a növelt létszámot legalább két esztendeig tartsák fenn a nyertesek. A lehetőséggel több mint 3 ezer ember tud néhány hónapon belül elhelyezkedni, és több mint 5 ezer ember munkahelyének a megőrzéséhez járulunk hozzá. Csak emlékeztetőül: az előző kormány mindössze 2 milliárd forintot szánt a hasonló munkahelyteremtő pályázatokra.