A 136 oldalas Semmelweis Terv az egészségügyi rendszer megújítására szolgáló keretrendszer, annak végrehajtása során a betegutak optimalizálását országosan térségi, míg a fővárosban három centrummal oldanák meg, tehát megváltozik az intézményi struktúra – hangsúlyozta Szócska Miklós. Ezek megvalósításához a menedzsment felállítása lesz az egyik első lépés, majd a funkcionális integráció és a tartalékok felszabadítása következik – fűzte hozzá az államtitkár.
Ezekkel párhuzamosan rövidesen megindul a fővárosi fenntartású 12 intézmény állami átvétele is. A Semmelweis Terv másik, a fővárosi egészségügyi ellátást érintő sarkalatos pontja szerint Budapesten három centrum lesz: egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán lesz, az előkészítő munka jelenlegi állása szerint – tette hozzá. Ennek kapcsán az államtitkár elmondta: már készül a koncepció megvalósíthatósági tanulmánya. A dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis egyetemi bázison, a budai pedig a János kórház, Kútvölgyi tömb, Városmajor egységben lesz. Ez korántsem jelenti azt, hogy csak ez a három egészségügyi intézmény lesz a fővárosban – emelte ki. A lényeg, hogy mindhárom sürgősségi központban elérhető legyen a magas szintű ellátás – tette hozzá.
A Semmelweis Terv kimondja egy Országos Addiktológiai és Pszichiátriai Intézet felállítását is. Ezt egy budapesti intézet bázisára tervezik, annak pontos helyszínéről viszont még nem született döntés. Az intézet létrehozásával párhuzamosan megoldás születik a belügyi, az igazságügyi, illetve a büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó ellátásról is – mondta Szócska Miklós.
Az államtitkár ismét leszögezte: egészségügyi intézmény nem szűnik meg, de funkciót válthat. A stratégiai átalakulásokhoz a kormánydöntés hozzárendelte az uniós forrásokat is. Mint mondta, országosan legalább húsz olyan intézmény van, ahol jelezték, hajlandóak váltani. Ezek között van olyan, amely a krónikus ellátás, a rehabilitáció irányába fejlődne, de olyan is, amely járóbeteg-ellátó intézményként működne tovább, feladná fekvőbeteg-ellátási kötelezettségeit.
Szócska Miklós ezzel kapcsolatban megjegyezte, van olyan kórház, ahol üres ágyak vannak, de olyan is, ahol azért nem tudják kihasználni a műtők kapacitásait, mert nincs elég ágy.A Semmelweis Terv legfontosabb célkitűzése a várólisták csökkentése és a betegutak optimalizálása. Az államtitkár szerint jó logisztikai szervezéssel a beteget a szükséges szakemberhez tudják irányítani, akinél a diagnosztikai ellátás is biztosított. Mint mondta, van olyan intézmény, ahol egy ellátásra vonatkozóan az átlagos ápolási idő két hét. Ezt viszont nem az ápolás indokolja, hanem az, hogy a betegnek várnia kell a vizsgálatokra.
Szócska Miklós utalt arra, hogy a Semmelweis Terv kritikájaként a legtöbben azt emelték ki: hiányzik az egészségügyi dolgozók bérrendezése. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: tudják, hogy tarthatatlan a helyzet, „dolgoznak rajta”. Mint mondta, „nem fog elfutni a követelések elől, ahogy a nehéz válaszok elől sem”, de – szerinte – együtt többre mennének a probléma kezelésében, például a rezidensekkel és egyéb szakmai szervezetekkel közösen képesek lennének megszervezni egy „letelepedési programot” is.
Szavai szerint „izgatottan figyeli”, hogyan alakul a gazdaság, de addig is mindent megtesz azért, hogy 1 forintot se adjanak ki feleslegesen. Példaként kiemelte: csak az elektromos áram központosított beszerzésén évi 6 milliárd forintot tudnának megtakarítani. Ez a pénz elég lenne például a rezidensi életpályahelyzet nagy mértékű rendezéséhez.
Szócska Miklós kifejtette: az első cél, hogy egységes életpálya-csoportoknak tudjanak válaszokat adni. Az államtitkár szerint ezek valószínűleg nem lesznek végleges megoldások, de olyan módszertani elemeket adnak majd, amelyek megalapozzák a jövőbeli intézkedéseket.
Hangsúlyozta, a kormánydöntés értelmében felhatalmazást kaptak arra, hogy hozzányúljanak a tartalékokhoz és utasításba kapták, hogy ezeket a pénzeket elsősorban a hiányterületekre és a fizetésekre kell fordítaniuk. Ugyanakkor elmondta: önmagában a tartalékok visszaforgatása kevés, ezért alternatív forrásteremtésen is dolgoznak, ilyen például a Semmelweis Tervben felvázolt népegészségügyi termékdíj.
Az államtitkár közlése szerint e termékdíjjal már a jövő évi költségvetés tervezésekor számolnak. Hozzátette: „ez az adópolitika által meghatározott dolog, de nagy valószínűséggel sikerül bevezetni”. A fő szempont, hogy az új adónem egyszerű és transzparens legyen, amely kevés adminisztratív költséggel jár. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mely termékekre vonatkozik majd, de Szócska Miklós szerint a „népegészségügyileg nem preferált termékeket kell bevonni ebbe a körbe”.
Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háziorvosi életpálya egyes elemei már megvannak. Az új teljesítményfinanszírozási rendszerben a háziorvosok bizonyos népegészségügyi célokon és egészségpolitikai prioritásokon dolgozva már több pénzhez jutnak, mint tavaly.
Szócska Miklós arra is kitért, hogy a Semmelweis Terv szerint a betegjogok érvényesítésében a konzultációnak egy teljesen új rendszere alakul ki. Ehhez egyrészt kezdeményezték a – magyarországi betegszervezeteket összefogó – Nemzeti Betegfórum létrehozását, továbbá még ebben az évben létrejön az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ.