A miniszterelnök kulcskérdésnek nevezte a kormány iránti bizalom és támogatottság megőrzését nem csak a középosztályban, de a társadalom minden rétegében, a nyugdíjasok között is „mert csak így tudjuk véghezvinni Magyarország újjászervezését”. Ezt mutatja a Népszabadság birtokába került május havi kormányzati előterjesztés is, amely arra hívja fel a kormány figyelmét: a nyugdíjkorhatár előtti juttatásokat nem muszáj évről évre emelni.
Kormányzati döntés még nincs, ami van az pedig nem nyilvános, de a politikai elhatározás már megszületett: nyugdíj helyett jövedelempótló juttatásban részesülnek majd a korhatár alatti nyugdíjra meghatározott ideig jogosultságot szerzők, erről az idén decemberben minden érintett tájékoztatást kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól.
A juttatás pedig csak korhatár betöltésekor „áll át” az öregségi nyugdíjra. A nyugdíjakat most minden évben emelik, ennek mértékét a költségvetési törvényben rögzítik.
A jövőben ez várhatóan nem így lesz, a kormány a nyugdíjrendszer átalakításának részeként a korhatár előtt állókat már nem nyugdíjban, hanem jövedelempótló juttatásban részesítené. Ez is csak akkor, ha nem folytatnak kereső tevékenységet.
A jövedelempótló juttatásokat nem emelnék rendszeresen-mert az nem nyugdíj.
A kormánynak szánt előterjesztés figyelmeztet egy ilyen döntés alkotmányossági, sőt politikai kockázatára, főként a közlekedésiek részéről számítanak munkabeszüntetésre. ( A sonline.hu tegnapi híre: sztrájkra készül a Mozdonyvezetők Szakszervezete, amit egy június 9-i demonstráción jelentenek be.)
Ami a politikai kockázatokat illeti nyugtalanságban telt a hétvége.” Elegünk van Hoffmann meséiből!, Lázár, kelj fel, és menj!”-ilyen transzparensekkel tüntetett tegnap pedagógusnapon, Budapesten, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium előtt több ezer, egyes források szerint több tízezer pedagógus.
A demonstráción öt közoktatási szakszervezet vett részt. A tízszázalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, a munkáltatói jogkörökről, pedagógusok munkaidejéről, kötelező óraszámokról, és a bérezésükről pedig ne nélkülük határozzanak. Elfogathatatlannak tartják, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötelezettség idejét, a felsőoktatási hallgatók számát.
Ami a mai napot illeti:a fegyveres és rendvédelmi szakszervezetek arra számítanak, hogy újra tárgyalnak Orbán Viktorral, de ez még egyáltalán nem biztos.
Az viszont szinte bizonyosra vehető, hogy a rendvédelmisek nem fogatják el a kormány ajánlatát.
június 6 a Népszabadság cikke nyomán készült.