Budapest, 2011. május 30., hétfő (MTI) – A rendeleti formában működő európai versenyjogot minden tagállam kötelezően alkalmazza, de vannak még nemzeti hatáskörben szabályozott területek, mint például az eljárásjog, a bírság és az engedékenység, ezeket e területeket érinti a konvergencia – mondta Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az Európai Versenynap megnyitóján hétfőn Budapesten.
A közeljövő legfontosabb változásának a legjobb nemzeti gyakorlatok általánossá tételét, és a meghallgatási tisztviselő szerepének kiterjesztését nevezte előadásában Joaquin Almunia az Európai Bizottság (EB) versenyjogi biztosa. Ez utóbbi az a személy, aki az EB előtti versenyjogi eljárásokban kikérdezi a feleket. Jelenleg a kifogások beadása után lép színre, de a jövőben az eljárás elejétől részt vesz a vizsgálatban – tette hozzá a biztos.
A versenyjog célja az is, hogy az ismételt jogsértésektől megóvja a piacot.
A hatékony versenyhatóság fontosságát hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter. A hatóság politikailag és anyagilag is legyen független a politikától, de ezzel együtt van politikai felelőssége abban, hogy a verseny maradéktalanul érvényesüljön a gazdaságban. A versenyképes nemzetek adják ugyanis az EU versenyképességét.
A tagállamok általában úgy alakítják a versenyszabályaikat, hogy azok csak a kiemelt cégekre hassanak, ilyenek például a kereskedelmi láncok. A tagállamok közti totális konvergencia nem lehetséges, de nem is szükséges, elegendő a fontosabb területeket összehangolni – erről Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke beszélt előadásában.
A konvergencia területei között említette a bírságot Ewound Sakkers a Verseny Főigazgatóság vezetője. Ennél azonban figyelembe kell venni a tagállamok jogi és kulturális különbségeit.
Bruno Lasserre a Francia Versenyhatóság elnöke a bizonyítékok értékelését emelte ki a konvergencia köréből. Erre nincs náluk nemzeti szabály, ezért a büntető- és a polgári eljárásjog előírásait használják analógiaként.
A versenyszabályok megsértésének saját nemzeti szankcióit ismertette Philip Collins az Egyesült Királyság versenyhatóságának elnöke. A jogsértő cég vezetője büntető szankcióként akár 5 év szabadságvesztést is kaphat, a vezetői funkciótól való eltiltása pedig 15 évig terjedhet.
A versenyhivatali hajnali rajtaütések jogi megítéléséről is beszélt Kovács András, a Legfelsőbb Bíróság bírája. Előfordul olyan eset, hogy a rajtaütéskor olyan bizonyítékot találnak, amelynek megszerzésére nem terjedt ki a bírói engedély. Kérdés, hogy ez felhasználható-e a további eljárásban. Franciaországban a hangfelvételek egyáltalán nem bírnak bizonyító erővel, mivel a polgári eljárásjog azokat nem ismeri el bizonyítéknak, így a versenyjogi eljárásokban sem használják – említette meg előadásában Bruno Lasserre.
Forrás:MTI.hu